Sebes István

Sebes István
Született	1906. december 15. Szeghalom
Elhunyt	1966. december 2. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Sebes (Spät) Bernát Béla, Diamant Berta
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1951. május 16. – 1956) magyarországi parlamenti képviselő (1956–1958) Magyarország külügyminiszter-helyettese (1956. április – 1959) magyar nagykövet Ausztriában (1959. július 28. – 1966. december 2.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (13. parcella, Munkásmozgalmi panteon, Alsó terem: Felső sor-12.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebes István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sebes István (Szeghalom, 1906. december 15. – Budapest, 1966. december 2.) külügyminiszter-helyettes, nagykövet, országgyűlési képviselő, pártmunkás, eredeti szakmáját tekintve kárpitos.

Hamvai a Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Panteonában (Alsó terem, Felső sor-12.)

Élete

Édesapja (Spät) Bernát Béla szarvasi születésű tanító, édesanyja Diamant Berta, vallása izraelita. A négy polgári elvégzése után kárpitos segédlevelet szerzett. 16 éves korától volt a Famunkás Szövetség tagja, 20 évesen pedig belépett a KMP-be, s a KIMSZ-be, s a KIMSZ KB titkára lett (1927). 1929-ben letartóztatták, s kétévi fegyházra ítélték. Kiszabadulása után 1931-től 1932-ig újra a KIMSZ titkára volt. 1933-ban a Szovjetunióba ment, ahol a Nemzetközi Lenin Iskolában tanult, visszatérése után pedig 1935-től 1936-ig a KMP Budapesti Bizottságának volt titkára. 1936-ban letartóztatták, és tizenöt év börtönre ítélték, amelyből nyolcat töltött le. 1944-ben deportálták a nyilasok, ám a Harmadik Birodalomba tartó vonatról sikerült megszöknie. A felszabadulás után magas párt- és állami pozíciókat kapott; a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőség Tömegszervezési Osztályának helyettes vezetője, a Káderosztály politikai munkatársa lett (1948-ig). Eközben a Szabad Nép munkatársa volt. 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront Vas megyei listáján országgyűlési pótképviselő lett, s két év múlva be is hívták. 1950-ben az Állami Ellenőrzési Központ elnök-helyettese, majd a következő évtől elnöke volt. 1953-ban ismét országgyűlési képviselő volt, 1956. április 19-től 1959. augusztus 15-ig pedig külügyminiszter-helyettesként, 1964. december 16-tól pedig bécsi nagykövetként dolgozott. 1954-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja volt, a következő évtől pedig az állami ellenőrzés miniszter helyettese volt.

Családja

Testvérei: Sebes György, Sebes Pál, Sebes Imre, Sebes Sándor és Sebes László.

Források

• Sebes István. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 609. o. ISBN 963-05-2500-3  
• Sebes István. Történelmi Tár. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.

További információk

• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub