Ugrás a tartalomhoz

Seprődi János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Seprődi János
Életrajzi adatok
Született1874. augusztus 15.
Kibéd
Elhunyt1923. március 6. (48 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
GyermekeiSeprődi Anna
Tevékenységzenetörténész,
folklorista
Sablon • Wikidata • Segítség

Seprődi János (Kibéd, 1874. augusztus 15. – Kolozsvár, 1923. március 6.) erdélyi magyar zenetörténész, folklorista.

Életpályája

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte (1894), magyar–latin szakos tanári diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte (1898). Mindvégig a kolozsvári Református Kollégiumban tanított (többek között éneket is).

1897 és 1911 között népzenét gyűjtött főleg szülőfalujában, illetőleg 1908 nyarán Kárpátalján. Magyar népzenegyűjtésének jelentős részét a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, valamint énekkari feldolgozásban (Eredeti székely dalok, férfikarra, Erdélyi Múzeum, 1914) adta közre. Zenetörténészként értékes kéziratokat ismertetett, kritikusként pedig mélyrehatóan elemezte a magyar zenei élet időszerű problémáit. Az elemi és középiskolai nevelés kérdése is foglalkoztatta. Zenekritikákkal, sőt a Napkeletben (1921–22) színházi kritikákkal is jelentkezett. Számos írásában a református egyházi zene, kiváltképp az énekeskönyv kérdéseit boncolgatta. Az ő munkája nyomán jelent meg, saját előszavával az Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára(Kolozsvár 1908)

A magyar zene sajátságainak megismeréséért és történeti kérdéseinek tisztázásáért végzett termékeny és sokoldalú munkássága révén a Bartók Béla és Kodály Zoltán nevével fémjelzett modern népzenetudomány úttörője volt. Kezdettől fogva legtöbb folklorisztikai vonatkozású írásában azt vallotta, hogy a legsürgősebb tennivaló a tudományos céllal és módszerrel folytatandó adatgyűjtés. Halaszthatatlannak tartotta a szomszéd- és a keleti rokon népek zenéjének vizsgálatát, a kölcsönhatások tanulmányozását. 1901 és 1913 között nyolc részletben közzétett Marosszék i dalgyűjteménye, melyben a megbízható adatközlésen túl számos helytálló elméleti-módszertani magyarázatot és kitűnő megfigyelést foglalt írásba, az 1940-es években és később megalkotott zenei falumonográfiák előhírnökének tekinthető. Fabó Bertalan A magyar népdal zenei fejlődése c., 1908-ban megjelent könyvéről írt, nagy feltűnést keltő bírálatában rámutatott az egész magyar zenetudomány akkori elmaradottságára és az elvégzendő kutatási feladatokra. Legidőtállóbb írásában a kibédi székely táncokat ismertette. Zenetörténeti munkái közül kiemelkedik a Kájoni-kódexről írt nagy jelentőségű tanulmánya, melyben Kájoni életéről és műveiről, elsősorban a kódex történetéről nyújtott részletes tájékoztatást, valamint kifogástalanul megfejtette a gyűjteményben levő dallamok hangjegyírását, az orgonatabulatúrás kottákat átírta a ma használatos ötvonalas rendszerbe.

Munkásságának egészét bemutató-értékelő kötet: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (Bukarest, 1974) Almási István és Benkő András gondozásában, kettőjük és Lakatos István tanulmányával jelent meg.

Munkái (válogatás)

[szerkesztés]
  • Marosszéki dalgyűjtemény. I–VIII. (Ethnographia, 1901–13)
  • A reformátusok próbaénekeskönyvének bírálata (Protestáns Szemle, 1904)
  • Emlékirat a magyar zene ügyében (Budapest, 1906)
  • Föladatok a magyar zene körül (Budapesti Szemle, 1906)
  • A magyar népdal zenei fejlődése (Erdélyi Múzeum, 1908/5)
  • A magyarországi református gymnásiumok énektanításának tervezete (Kolozsvár, 1908)
  • Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára (Kolozsvár, 1908)
  • Marosszéki énekmondók (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1906)
  • A Kájoni-kódex irodalom- s zenetörténeti adalékai (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909)
  • A középiskolai énektanítás (Magyar Pae­dagogia, 1909)
  • A népiskolai énektanítás főbb kérdései (Néptanítók Lapja, 1909)
  • A székely táncokról (Erdélyi Múzeum, 1909/4)
  • A magyar reformátusok énekeskönyve (Református Szemle, 1910)
  • Liszt Ferenc első kolozsvári látogatása (Erdélyi Múzeum, 1911)
  • A Batthyány-kódex jelentősége (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1913)
  • Magyar hatások a kisorosz zenében. (Ethno­graphia, 1915/1)
  • Népköltési gyűjteményeink hiányai (Erdélyi Múzeum, 1915/4–6)
  • Házasító dalok (Ethno­graphia, 1916)
  • Farkas Ödön hangfejlesztő elmélete. I–IX. (Erdélyi Szemle, 1920)
  • Virágének (in: Az Erdélyi Irodalmi Társaság Almanachja. Kolozsvár, 1922)
  • Bartók Béla művészete (Pásztortűz 1924, ill. a cédulaanyaggal kiegészítve: Zenetudományi tanulmányok. Budapest, 1959)
  • Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése; sajtó alá rend. Benkő András, Almási István, tan. tanulmány Almási István, Benkő András, Lakatos István; Kriterion, Bukarest, 1974

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Kovács Dezső: Seprődi János. Pásztortűz, 1923.
  • Tavaszy Sándor: Seprődi János. Magyar Nép, 1923/12.
  • Tárcza Bertalan: Emlékbeszéd Seprődi János felett. Magyar Dal, 1923/10.
  • Kőműves Lajos: Seprődi János halálára. Keleti Újság, 1923/53.
  • Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Seprődi János. Zenei Lexikon II. Budapest, 1931
  • Illyés Géza: Seprődi János. Református Szemle, 1933. 161–168; 1934. 5–13.
  • Szabó T. Attila: Seprődi János és tudományos hagyatéka. Erdélyi Múzeum, 1943
  • Szabó T. Attila: Seprődi János, az ember és a tudós hagyatéka. A Hét, 1974/27.
  • Benedek István: Az első erdélyi népzenekutató. Világosság, 1947. december 25.
  • Szegő Júlia: Haladó hagyományaink. Aki a népművészet ügyéért a múltban síkraszállt: Seprődi János. Igazság, 1954. augusztus 30.
  • Weissmann János: Seprődi János. Grove’s Dictionary of Music and Musicians VII. London, 1954
  • Demény János: Emlékezés Seprődi Jánosra, a magyar népzenekutatás úttörőjére. In: Sínek között. Budapest, 1957
  • Demény János: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Tiszatáj, 1974/9.
  • Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? Művelődés, 1958/3 (újraközölve: Kisajátított Művelődés. Antológia 1948–1967. Kolozsvár, 2001)
  • Benkő András: Seprődi János, a zenepedagógus. Korunk, 1972/5
  • Benkő András: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Új Élet, 1974/8.
  • Katona Szabó István: Seprődi János. Falvak Dolgozó Népe, 1971. január 27.
  • Katona Szabó István: Seprődi János. Új Élet, 1976/1.
  • Ráduly János: Seprődi János élő emléke. Vörös Zászló 1972. május 7.
  • Angi István: Méltó köszöntés. Utunk, 1974/20.
  • Csire József: Modern zeneírásunk úttörője. A Hét, 1974/19.
  • Nagy Tibor: Száz éve született Seprődi János, zenei anyanyelvünk újjászületésének megalapozója. Magyar Nemzet, 1974. aug. 15.
  • Sárosi Bálint: Seprődi János. Muzsika, 1974/10.
  • Kacsó András: A székely tánckutatás Seprőditől napjainkig. Művelődés, 1974/11.
  • Cseke Péter: Seprődi János szép emlékezete. Falvak Dolgozó Népe, 1974/27.
  • Seprődi János. In: Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal. III. kötet. Budapest, 1985. 350–351.
  • Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? In: Kisajátított művelődés. Antológia. Kolozsvár, 2001
  • Márta Szekeres – Farkas-Ferenc László: Seprődi János. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London, 2001
  • Sárosi Bálint: Seprődi János (1874–1923). In: uő: Zenei anyanyelvünk. 2. kiadás. Budapest, 2003. 24–26.
  • Almási István: A népzenekutató Seprődi János. In: uő: A népzene jegyében. Válogatott írások. Kolozsvár, 2009. 7–33.
  • Seprődi János: Eredeti székely dalok (MEK)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Seprődi_János&oldid=27538456”