Ugrás a tartalomhoz

Szuper Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuper Károly
Született1821. május 28.[1]
Halas
Elhunyt1892. november 30. (71 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
Színészi pályafutása
Aktív évek1838–1892
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuper Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuper Károly (Halas, 1821. május 28.[3] – Budapest, 1892. szeptember 18.)[4] színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, színházi rendező.

Élete

[szerkesztés]

Apja, Szuper József (1873 k. – Kiskunhalas, 1850. szeptember 30.)[5] kiskunhalasi városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Édesanyja Paprika Mária (1796 k. – Kiskunhalas, 1866. április 1.).[6] Szuper Károly a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. Ott meglátta Fáncsy Lajost a Harmincz éves kártyás c. darabban, s ezentúl az volt a vágya, hogy ő is eljátszhassa a szerepet. 1838 őszén Pestre vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. Dacára annak, hogy egész nap tanulta a szerepét, belesült. A második fellépése sokkal jobban sikerült, a Természet leányában Jancsi inast játszotta, általános megelégedésre. 1839. január 12-én Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Ede Dienes című drámájában mint őrtiszt, összeesküvő, magyar mágnás, ajtónálló és ügyelő, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a Viola Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban Szigetváron hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a Peleskei nótáriusban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt. Elhunyt 1892. szeptember 18-án hajnali 2 órakor, életének 71., házasságának 29. évében. Örök nyugalomra helyezték 1892. szeptember 19-én délután a református egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben.

Családja

[szerkesztés]

Három felesége volt, mindannyian színésznők.[7] Legismertebb az első: Mórocza (Móritz) Antónia, akivel 1841. november 23-án kötött házasságot Győrött.[8] Gyermekeik:

  • Tihamér (Kiskunhalas, 1842. augusztus 29.[9] – Kecskemét, 1843. február 21.)[10]
  • Géza (Szabadka, 1844. augusztus 2.[11] – Győr, 1849. május 29.)[12]
  • Matild Katalin (Szabadka, 1850. március 16.[13] – Székesfehérvár, 1853. március 30.)[14]
  • Károly (Kőszeg, 1852. augusztus 17.[15] – Székesfehérvár, 1853. március 10.)[16]
  • József (Hódmezővásárhely, 1857. augusztus 23.[17] – ?)

Második felesége Pum/Berky Jozefa, elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.[18] Gyermekeik:

  • Flóra Julianna Mária (Komárom, 1861. március 20.[19] – Székesfehérvár, 1862. október 29.)[20]
  • Jenő László (Székesfehérvár, 1862. április 15.[21] – Foktő, 1868. szeptember 1.)[22]

Lukács Emiliával 1863. március 29-én lépett házasságra.[23] Gyermekük:

  • Terézia Ilona (Baja, 1865. február 21.[24] – ?)

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]
  • Gubetto (Victor Hugo: Borgia Lucretia)
  • Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj)
  • Csóri Ferke (Szigligeti Ede: Nagyidai cigányok)
  • Remeki (Degré: Bál előtt és bál után)
  • Lectoure (Dumas: Paul Jones)
  • Peti (Szigeti I.: Viola)

Munkái

[szerkesztés]
  • Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Budapest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.)
  • A tömeges népfölkelés (színmű). (Bemutató: Kecskemét. 1848)

Működési adatai

[szerkesztés]

1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr.

Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15329.htm, Szuper Károly, 2017. október 9.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. ↑ Kiskunhalasi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1821. év.
  4. ↑ A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 816/1892. folyószám.
  5. ↑ Kiskunhalasi református egyházközség halotti anyakönyve, 1850. év.
  6. ↑ Kiskunhalasi református egyházközség halotti anyakönyve 64/1866.
  7. ↑ A Schöpflin-féle Magyar Színművészeti Lexikon felteszi a kérdést, hogy az 1926-ban Vecsenypusztán elhunyt Mayer Leopoldina is a színigazgató neje lehetett-e, azonban az ő férje, Szupper Károly 1839-ben Modorban született.
  8. ↑ Győr-belvárosi róm. kath. egyházközség házassági anyakönyve, 1841. év., 197. könyvi szám.
  9. ↑ Kiskunhalasi református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1842. év.
  10. ↑ Kecskeméti református egyházközség halotti anyakönyve, 1843. év.
  11. ↑ Szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1844. év.
  12. ↑ [Győri református egyházközség halotti anyakönyve, 1849. év.]
  13. ↑ Szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1850. év.
  14. ↑ Székesfehérvári református egyházközség halotti anyakönyve 10/1853.
  15. ↑ Kőszegi evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve 64/1852.
  16. ↑ Székesfehérvári református egyházközség halotti anyakönyve 7/1853.
  17. ↑ Hódmezővásárhelyi református egyházközség keresztelési anyakönyve 621/1857.
  18. ↑ Székesfehérvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 7/1863. folyószám.
  19. ↑ Komáromi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 66/1861.
  20. ↑ Székesfehérvári református egyházközség halotti anyakönyve 30/1862.
  21. ↑ Székesfehérvári református egyházközség keresztelési anyakönyve 10/1862.
  22. ↑ Foktői református egyházközség halotti anyakönyve 31/1868.
  23. ↑ Hölgyfutár, 1863. április 18. / 46. szám (367. old.)
  24. ↑ Bajai református egyházközség keresztelési anyakönyve 3/1865.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010
  • Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
  • Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szuper_Károly&oldid=26861688”