Ugrás a tartalomhoz

Szent István Király Múzeum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent István Király Múzeum
Az egykori ciszterci rendház, ma a múzeum központi épülete
Az egykori ciszterci rendház, ma a múzeum központi épülete
Korábbi nevek: István Király Múzeum
A múzeum adatai
ElhelyezkedésSzékesfehérvár
Magyarország
CímSzékesfehérvár, Fő u. 6.
Alapítva1873
FenntartóSzékesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Elhelyezkedése
Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár belváros)
Szent István Király Múzeum
Szent István Király Múzeum
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 32″47.192990°N 18.408950°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 32″47.192990°N 18.408950°E
Térkép
A Szent István Király Múzeum weboldala

A Szent István Király Múzeum egy megyei hatókörű székesfehérvári múzeum, mely milliós darabszámú műtárgygyűjteményével Magyarország második legnagyobb múzeuma.

Története

[szerkesztés]
A múzeum főépületének régi főbejárata

Központi, igazgatósági épületét eredetileg az 1740-es években emelték a jezsuiták, majd a pálosok, később a ciszterciek rendháza volt. Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egylet jogutódaként jött létre. 1963-tól Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságaként, 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként működik. Akkor Székesfehérvár Megyei Jogú Város fenntartásába kerültek a fehérvári egységek, s azóta – eredeti nevét visszakapva – megyei hatókörű városi múzeumként működik.

Leírása

[szerkesztés]

Az egykori refektóriumban és az első emeletre vezető főlépcsőházban rokokó stukkók láthatók. A második emeletre vezető lépcsőházat a Szűz Máriához könyörgő loretói litánia, 1768-ban készült freskóábrázolása ékesíti. Az épület rekonstrukciója és múzeummá alakítása 1978-ban indult, a faliképek restaurálását 1981–84 között végezték. A Fejér megye területén folytatott régészeti feltárások révén a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja dobogós helyét a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magyar múzeumok között. Legfontosabb alkotásait a múzeum állandó régészeti kiállítása őrzi az egykori ciszterci kolostorban. A tárlatok 6500 év történetének tárgyi emlékeit mutatják be négy önálló kiállításban.

III. Béla magyar király arcrekonstrukciója

A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása. A múzeum kitűzött célja, hogy a múlt emlékeit, az abból kibomló ismereteket, a jelenben folyamatosan életre keltő művészetet oly módon tárja a látogatók elé, hogy az számukra izgalmas, érthető, élvezhető „időutazást” jelentsen, s hozzájáruljon jelenünk árnyaltabb megértéséhez.

Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg. Extrém szokásokról, rítusokról tanúskodik az itt látható nyújtott koponya és a temetkezési tárgyak tömege is.

Az igazgatósági épületben állandó régészeti kiállítás, foglalkoztatóterem és az időszaki kiállításoknak is helyet adó díszterem látogatható. Ez a muzeológusok, a restaurátorok, a közművelődési szakemberek munkaterülete, és a külön engedéllyel kutatható adattár is itt helyezkedik el.

Kiállítóhelyei

[szerkesztés]
  • Szent István Király Múzeum – Rendház (Fő u. 6.)
  • SZIKM Országzászló téri kiállítóhelye (Országzászló tér 3.)
  • Középkori romkert – nemzeti emlékhely (Koronázó tér)
  • Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.)
  • Régi Vármegyeháza (Megyeház u. 17.)
  • Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.)
  • PALOTAVÁROSI SKANZEN (Rác utca 11.) Palotaváros története és néprajza című állandó kiállítás
  • Budenz-ház – YBL-gyűjtemény (Arany János u. 12.)

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]