Szentháromság-templom (Vidombák)
| Szentháromság-templom | |
| műemlék | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | görögkeleti |
| Építési adatok | |
| Építése | 1780 |
| Felszentelés | 1781 |
| LMI-kód | BV-II-m-B-11701 |
| Elérhetőség | |
| Település | Vidombák |
| Hely | str. Avram Iancu 93. |
| Elhelyezkedése | |
Szentháromság-templom
Pozíció Brassó megye térképén
| |
 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szentháromság-templom Vidombák legrégibb fennmaradt ortodox temploma. 1780-ban épült egy korábbi fatemplom helyén, a falu déli, románok lakta részén; eredeti formáját máig megőrizte. Helyi jelentőségű műemlékként tartják nyilván BV-II-m-B-11701 kódszám alatt.[1]
Története
[szerkesztés]A szászok által a középkorban alapított Vidombákon legelőször 1700-ban említenek románokat; ők a Vidombák folyó jobb partján, a szászokkal átellenben kezdtek letelepedni.[2] Már a 18. század elején volt fatemplomuk, ugyanis 1733-ban leégéséről adnak hírt. A krónikák megemlítik, hogy ebben az évben tűzvészek pusztítottak a faluban,[3] a kurátor (gociman) szerint viszont a német elöljárók gyújtatták fel.[4] 1737-ben fából és tapasztott sövényből új templomot építettek.[3] 1775-ben megalakult a vidombáki ortodox egyházközség; ekkor már több mint 200 román élt a faluban.[5]
Az új fatemplom egy 1777-es tűzvész során égett le, helyén pedig 1780-ban felépítették a ma is álló kőtemplomot, melyre II. József magyar király adott engedélyt. Támogatója a brassói Ioan Boghici kereskedő volt, aki több más barcasági ortodox templom építését is pénzelte, de a helyi hívek is hozzájárultak az építéshez. Felszentelése 1781. július 7-én történt. Freskóit 1814-ben készítette Nicolae festő, ezeket később lemeszelték, de egy 20. századi renoválás során feltárták a tornác falára festett Utolsó Ítélet-freskót. Tornya csak 1830-ban készült el.[5][6] Román oktatást már 1807-ben említenek; 1878-ban a templom mellett új iskolaépületet emeltek, mely ma paplakként szolgál.[7]
1900-ban telkét kerítéssel vették körül, az utca mentén fenyőket ültettek.[8] A 20. század során többször felújították. Mai ikonosztáza 1934-ben, freskói 1961-ben és 1983-ban készültek. A 2010-es években 750 család tartozott az egyházközséghez.[4]
Leírása
[szerkesztés]Az ortodox templomokra jellemzően kereszt alaprajzú, hossza 15 méter, szélessége a hajónál 6 méter, az apszisnál 9 méter. A régebbi rész (hajó és tornác) terméskőből és téglából épült, az újabb rész (torony) téglából. A fa tetőszerkezetet cserép fedi.[4] A templomot temető veszi körül, ahol két oszlop állít emléket a világháborúkban elesett románoknak.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Art Press 62–63. o.
- ↑ a b Nussbächer 33–34. o.
- ↑ a b c Biserica "Sfânta Treime" Ghimbav. Protopopiatul Brașov. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
- ↑ a b Nussbächer 36–37. o.
- ↑ Art Press 94–95. o.
- ↑ Nussbächer 39. és 45. o.
- ↑ Nussbächer 48. o.
- ↑ Art Press 108. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Art Press: Art Press Consulting. Orașul Ghimbav (román nyelven). Brassó: Nice Print (2015)
- ↑ Nussbächer: Nussbächer, Gernot, Lupu, Mihaela. Ghimbav – file de cronică și imagini (román nyelven). Brassó: Aldus (2013). ISBN 9789737822673