Ugrás a tartalomhoz

Szikora János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szikora János
Született1950. október 9. (74 éves)[1]
Budapest[2][3]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeinégy gyermek:
Szikora Borbála (1995)
Szikora Boldizsár (1995)
Szikora Bálint (1999)
Szikora Ármin (2012)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Szikora János (Budapest, 1950. október 9. –) magyar jogász, Jászai Mari-díjas rendező, színész, díszlettervező, érdemes művész. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Szikora János és Burghardt Malvin voltak. Általános iskolai tanulmányait a II. kerületi Marczibányi téri iskolában végezte el, érettségijét a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tette le.

1970–1975 között az ELTE JTK tanulója volt. 1975–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult Békés András osztályában. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett (BROBO). 1979–1980-ban a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt.

1980–1986 között a Győri Nemzeti Színház (1980–1982), majd a Miskolci Nemzeti Színház rendezője (1983–1984), az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt (1985–1986). 1986–1993 között a Vígszínház rendezője, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vendégrendezője volt. 1993–1994 között a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetője volt.

1995-től a Magyar Színházrendezői Testület elnöke. 1995–1996 között szabadúszó volt. 1996–1999 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. 2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003–2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt.

2009–2012 között az Új Színház művészeti vezetője volt.

2012-ben Székesfehérvár megyei jogú város közgyűlése a Vörösmarty Színház igazgatójává választotta 5 évre. A posztra 2017-ben is sikeresen pályázott, megbízatása 2022. július 31-ig szól..[4] 2022-ben újabb három éves megbízatást kapot, 2025-ig az intézmény igazgatója.[5] További ciklusra nem pályázott.[6]

Családja

[szerkesztés]

Első felesége Sztárek Andrea színésznő volt, akitől 1995-ben ikergyermekei születtek: Borbála és Boldizsár.[7] Bálint fia 1999-ben született, Ármin 2012-ben. Felesége Győrffy Katalin.

Színházi munkái

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendezőként: 106; szerzőként: 11; díszlettervezőként: 30.[8]

Rendezőként

[szerkesztés]

  • Strauss: Kalldewey, Farce (2001)
  • Peter Shaffer: Amadeus (2001)
  • Schmitt: Frédérick (2001)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (2002)
  • Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban (2002)
  • Füst Milán: Catullus (2002)
  • Yazbek: Alul semmi (2003)
  • Madarász Iván: Utolsó keringő (2003)
  • Bellini: Norma (2003)
  • Cooney: A miniszter félrelép (2004)
  • Drzic: Dundo Maroje (2004)
  • Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (2005)
  • Umberto Eco: A rózsa neve (2005)
  • Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006)
  • Erkel Ferenc: Bánk bán (2006)
  • Giuseppe Verdi: Traviata (2007)
  • William Shakespeare: Szentivánéji álom (2007)
  • Abay Pál: Ne szóljatok bele! (2007)
  • Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2008)
  • Szörényi Levente: István, a király (2008)
  • Sárosi István: Gyilkos etűdök (2008)
  • Stendhal: Vörös és fekete (2008)
  • Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása (2009)
  • Bartis Attila: Romlás (2009)
  • Szigarjev: Guppi (2009)
  • Steinbeck: Édentől keletre (2010)
  • Coelho: Tizenegy perc (2010)
  • Márta István: Csodálatos mobilvilág (2010)
  • Csiky Gergely: A nagymama (2010)
  • Ghelderode: Virágos kert (2011)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (2011)
  • Thomas Mann: A varázshegy (2012)
  • Szabó Magda: Abigél (2012)
  • Peter Shaffer: Black Comedy (2012)
  • Richard Wagner: A bolygó hollandi (2013)
  • Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: My Fair Lady (2013)
  • Hugo von Hofmannsthal - Richard Strauss: Az árnyék nélküli
  • Koronázási szertartásjáték: István (2013)
  • William Shakespeare: Hamlet (2014)
  • Koronázási szertartásjáték: Szent László (2014)
  • Molnár Ferenc: Liliom (Nagyváradi Szigligeti Színház) (2014)
  • Koronázási szertartásjáték: Könyves Kálmán - A szellem harcosa (2015)
  • Tracy Letts: Augusztus Oklahomában (2015)
  • Jules Massenet: Werther (Magyar Állami Operaház) (2015)
  • Koronázási szertartásjáték: II. (Vak) Béla (2016)
  • Robert Musil: A rajongók (2016)
  • Pintér Tamás - Horváth Péter - Mihály Tamás: 56 csepp vér (2016)
  • Cserhalmi ANZIX (2017)
  • Koronázási szertartásjáték: III. Béla (2017)
  • Eugene Scribe - Émile Deschamps - Giacomo Meyerbeer: A hugenották (Erkel Színház, 2017)
  • Csehov: Három nővér (2016)
  • Neil Simon: Pletykák (2017)
  • Koronázási szertartásjáték: II. András - Csillaghullásban álmodó (2018)
  • Hedwig Lachmann - Richard Strauss: Salome (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2018)
  • Murakami Haruki: Kafka a tengerparton (2018)
  • Sobor Antal: Perelj, Uram! (2018)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (2018)
  • Esterházy Péter: Mercedes Benz (2019)
  • Koronázási szertartásjáték: Az élet magja - IV. Béla (2019)
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (2019)
  • Sárosi István: Trianon (2020)
  • Koronázási szertartásjáték: A törékeny gyémánt - IV. Kun László (2020)
  • Darvasi László, Márton László, Tasnádi István, Závada Pál: Az ember tragédiája 2.0 (2020)

Szerzőként

[szerkesztés]
  • A per (1978)
  • A Karamazov testvérek (1984, 1999)
  • Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
  • Doktor Zsivago (1988, 2002)
  • Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
  • Rítus (1992)
  • Az utolsó tangó Párizsban (2002)
  • Eco: A rózsa neve (2005)

Díszlettervezőként

[szerkesztés]
  • Krleza: Agónia (1983)
  • William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984)
  • Simon: Furcsa pár (1985, 1999)
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
  • Bergman: Rítus (1992)
  • Pirandello: IV. Henrik (1995)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1996)
  • Beethoven: Fidelio (1999)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1999)
  • Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
  • Tolsztoj: Kreutzer szonáta (2000)
  • Miller: Pillantás a hídról (2000)
  • Strauss: Kalldewey, Farce (2001)
  • Schmitt: Frédérick (2001)

  • Füst Milán: Catullus (2002)
  • Drzic: Dundo Maroje (2004)
  • Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006)
  • Sárosi István: Gyilkos etűdök (2008)
  • Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása (2009)
  • Bartis Attila: Romlás (2009)
  • Steinbeck: Édentől keletre (2010)
  • Coelho: Tizenegy perc (2010)
  • Csiky Gergely: A nagymama (2010)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (2011)
  • Christie: Az egérfogó (2011)
  • Mann: A varázshegy (2012)
  • Szabó Magda: Abigél (2012)
  • Shaffer: Black Comedy (2012)

Filmjei

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. janos-szikora, https://zkm.de/en/person/janos-szikora, 2022. június 30.
  4. Fehérvár Médiacentrum weboldala – Szikora János marad a Vörösmarty Színház igazgatója
  5. MTI/Szerk.: Szikora János egyedül pályázott és nyert (magyar nyelven). Librarius.hu, 2022. április 30. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  6. Papageno: Utolsó évadát kezdi Szikora János a Vörösmarty Színház élén (magyar nyelven). Papageno, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  7. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1559 és 1580, 1999.
  8. 2013. október 19-i lekérdezés
  9. MTI. „Színházi világnap: díjak a MASZK gálaestjén”, NOL.hu, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2018. október 30.) (hu-HU nyelvű) 
  10. Állami kitüntetések átadása. www.kormany.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) arch

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]