Szihathor
| Szihathor | ||||||||||||||||
| Szihathor neve a torinói királylistán (alulról a második sor) | ||||||||||||||||
| Uralkodása | kevesebb, mint egy évig; „[…] hónap és 3 nap”[1] | |||||||||||||||
| Prenomen |
mn-w3ḏ-rˁ Menuadzsré „Ré sikere/jóléte tartós” | |||||||||||||||
| Nomen |
[rˁ]-z3-ḥt-ḥr Ré-Szihathor „Ré, Hathor fia” | |||||||||||||||
| Apja | Haanhef | |||||||||||||||
| Anyja | Kemi | |||||||||||||||
| Gyermekei | Szobekhotep | |||||||||||||||
| Sírja | talán Abüdoszban, testvéreié mellett | |||||||||||||||
Szihathor (uralkodói nevén Menuadzsré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik kevéssé ismert uralkodója. Rövid ideig ült a trónon, valószínűleg csak pár hónapig, társuralkodóként testvére, I. Noferhotep mellett. Kim Ryholt szerint i. e. 1733-ban halt meg,[2] Detlef Franke szerint rövid uralkodására i. e. 1694 körül került sor.[3] Feltehetőleg hamarabb meghalt, mint I. Noferhotep, akit így egy harmadik fivérük, IV. Szobekhotep követett a trónon. Sírja valószínűleg az a befejezetlen sír, ami testvéreié, az abüdoszi S9 és S10 közt található.
Említései
[szerkesztés]Ryholt legutóbbi olvasata szerint Szihathor a 7. oszlop 26. sorában szerepel a torinói királylistán (Alan Gardiner olvasata szerint a 6. oszlop 26. sorában).[2] Az elephantinéi Hekaib-szentélyben talált két szobron említik a nevét, itt „a király fia” címet viseli, ami csak tiszteletbeli cím és arra utal, hogy fivére király lett (mivel apjuk nem volt az).[2] Két sziklafelirat (Philae-ben és a Szehel-szigeten) is említi, I. Noferhotep testvéreként.[2] Ryholt és Stephen Quirke szerint Szihathort említi – már uralkodóként – egy szteatit pecséthenger, amely ma a Petrie Múzeumban található (UC1157), és egy ismeretlen helyről előkerült gyöngy, ma a Brooklyni Múzeumban.[1][2][4] Ismert pár további pecsét is, ami említi a Szihathor nevet, de Ryholt szerint ezeknél egy másik Szihathorról lehet szó.[2] Vivian Davies rámutat, hogy létezik egy szobor, amely már Szihathor halála után készült, ennek ellenére csak „a király fia” címet viseli rajta.[5]
Családja
[szerkesztés]Szihathor családja azokról a sziklafeliratokról ismert, amelyeket fivére, Noferhotep készíttetett Philae-ben és Szehel szigetén. Apja neve Haanhef volt, anyjáé Kemi, testvérei Noferhotep és Szobekhotep.[2]
Talán volt egy Szobekhotep nevű fia; egy szkarabeusz említi egy Szihathor nevű herceg fiát, Szobekhotepet.[7]
Sírja
[szerkesztés]A Pennsylvaniai Egyetem Josef W. Wegner vezetésével ásatásokat folytatott III. Szenuszert abüdoszi sírjában és az azt körülvevő nekropoliszban, amelyben a második átmeneti korra és az azt megelőző időszakra, a Középbirodalom végére tehető királyi sírokat találtak. Két nagyméretű sírról, az S9 és az S10 sírokról erősen valószínű, hogy Szihathor testvéreié, I. Noferhotepé és IV. Szobekhotepé. A környező sírokban talált leletek bizonyítják, hogy az S10 sírba egy Szobekhotep nevű királyt temettek, aki a sír mérete, datálása és elhelyezkedése alapján IV. Szobekhotep kell, hogy legyen. Ennek alapján az S9 nagy valószínűséggel Noferhotepé.[8][9] Ez az azonosítás kulcsfontosságú Szihathor sírja azonosításában. Wegner befejezetlen királysírt talált az S9-től keletre, az S10-től északkeletre; a sír elhelyezkedése erősen arra utal, hogy Noferhotep kijelölt örököse, Szihathor számára kezdték építeni. Úgy tűnt, a sír kialakítását tulajdonosa halálakor félbehagyták, és a hatalmas gránitszarkofágot később, a második átmeneti kor kaotikus éveiben használták fel.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 430
- ↑ a b c d e f g K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts online
- ↑ Thomas Schneider: The Relative Chronology of the Middle Kingdom and the Hyksos Period (Dyns. 12–17), in: Erik Hornung, Rolf Krauss, David A. Warburton (editors): Ancient Egyptian Chronology (= Handbook of Oriental studies. Section One. The Near and Middle East. vol 83). Brill, Leiden/Boston 2006, ISBN 978-90-04-11385-5, pp. 168–196.
- ↑ A pecséthenger képe[halott link]
- ↑ Vivian Davies: A Statue of the King's Son, Sahathor, from Thebes, in: Stationen Beiträge zur Kulturgeschichte Ägyptens Rainer Stadelmann editor, Heike Guksch, Daniel Polz, pp. 177 - 179, ISBN 3-8053-2526-6
- ↑ Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names (1917), available copyright-free here, pl. XVIII
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.112
- ↑ Wegner, Josef W. (2015). „A royal necropolis at south Abydos: New Light on Egypt's Second Intermediate Period”. Near Eastern Archaeology 78 (2), 68–78. o.
- ↑ Wegner, J. & Cahail, K., (2015). „Royal Funerary Equipment of a King Sobekhotep at South Abydos: Evidence for the Tombs of Sobekhotep IV and Neferhotep I?”. JARCE 15, 123–164. o.
- ↑ Josef W. Wegner, lecture at the University of Chicago Oriental Institute. On Youtube The Pharaohs of Anubis-Mountain, 28 October 2015.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sihathor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.