Ugrás a tartalomhoz

Szinnamező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szinnamező (Nechválova Polianka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1547
PolgármesterVladimír Megela
Irányítószám067 33
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség74 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság294 m
Terület12,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 20″, k. h. 22° 05′ 20″49.072200°N 22.088900°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 20″, k. h. 22° 05′ 20″49.072200°N 22.088900°E
Szinnamező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinnamező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szinnamező (1899-ig Nechvál-Polyánka, szlovákul: Nechválova Polianka, ukránul: Nehval Poljanki) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 24 km-re, északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Először 1547-ben említették.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYÁNKA. Nechval Polyánka. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Papinához, és Zubnához 1/2 órányira, két nyomásbéli határja sovány, legelője, réttye, erdeje van, zabot középszerűen, gabonát pedig ritkán terem, piatza Homonnán van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyánka (Nehval), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 6 r., 625 g. kath., 14 zsidó lak. Gör. kath. anyaegyház, 919 hold szántóföld. Malom. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szinnamező, azelőtt Nechval-Polyánka. Tót kisközség 53 házzal s 385 róm. kat. vallású lakossal. Postája Papháza, távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVIII. században gróf Klobusitzky Antal volt a földesura s a mult században is a Klobusiczkyaké volt. Gör. kath. temploma 1788-ban épült, de 1863-ban megújították.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 398, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 135 lakosából 78 fő szlovák, 36 ruszin, 21 ukrán volt.

2011-ben 105 lakosából 56 fő ruszin és 45 szlovák.

2021-ben 74 lakosából 56 szlovák, 15 ruszin, 2 ukrán, 1 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. október 2.)