Ugrás a tartalomhoz

Pásztormejnó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztormejnó
Ausztráliai példány
Ausztráliai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturnini
Nem: Acridotheres
Vieillot, 1816
Faj: A. tristis
Tudományos név
Acridotheres tristis
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Elterjedési területe (a kék az eredeti, a vörös ahová betelepítették)
Elterjedési területe (a kék az eredeti, a vörös ahová betelepítették)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pásztormejnó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormejnó témájú médiaállományokat és Pásztormejnó témájú kategóriát.

A pásztormejnó (Acridotheres tristis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Túlságosan is sikeres betelepítése miatt számos országban inváziós fajként tartják nyilván, így Új-Zélandon és Ausztráliában is, ahol 2008-ban a legproblémásabb kártevőnek nyilvánították. A Természetvédelmi Világszövetség 2000-ben a világ 100 leginkább invazív faja közé sorolta, ezen a listán az összesen három madárfaj egyike lett.

Előfordulása

[szerkesztés]

Eredetileg a pásztormejnó Afganisztán és Délnyugat-Kína alföldjeinek területén élt, de meghonosították az Amerikai Egyesült Államokban (Florida államban), a Kajmán-szigeteken, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Szent Ilona szigetén, az Ascencion-szigeten, a Seychelle-szigeteken, Mauritiuson, Réunionon, Rodriguez-szigetén, a Brit Indiai-óceáni Területen , Madagaszkáron, a Comore-szigeteken, a Salamon-szigeteken, Új-Kaledónián, Vanuatun, a Fidzsi-szigeteken, a Cook-szigeteken, a Francia Polinézia részét képező Társaság-szigeteken, a Hawaii szigeteken, a Nikobár-szigeteken, a Laccadive-szigeteken és a Maldív-szigeteken is.

Sikertelenül próbálták betelepíteni az Egyesült Királyság területére.

Alfajai

[szerkesztés]

Megjelenése

[szerkesztés]

A pásztormejnó hossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 50 centiméter, testtömege pedig 85–135 gramm. A fiatal madár feje barna, míg a felnőtté fekete. Csupasz, élénksárga a bőre, a szeme és a csőre körül. Teste szürkésbarna, a hasa és a farktöve fehér. A farktollak feketék, végük fehér. Ez az egyetlen mejnófaj, amelynek alul fehér a szárnya. Lába élénksárga.

Életmódja

[szerkesztés]

E madár rajokban él. Tápláléka rovarokból, gyümölcsökből, gabonából és férgekből tevődik össze. A szabad természetben körülbelül 4, legfeljebb 12 évig él. [1]

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési időszak helyenként különböző. Évente akár háromszor is költhet. A fészket gyakran egy fa odvában, esetleg más madár vagy mókus elhagyott fészkébe rakja. Egy fészekaljban 2-5 tojás van, ezek lehetnek halványkékek vagy türkiz színűek. A költés körülbelül 17 napig tart. A fiatal madarak 22-24 nap után repülnek ki.

Képek

[szerkesztés]
  • Felnőtt madár
    Felnőtt madár
  • és fiatal példány
    és fiatal példány
  • A tojásai
    A tojásai

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pásztormejnó&oldid=26842393”