Postira

Postira
Postira tengerparti látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Postira
Jogállás	falu
Irányítószám	21410
Körzethívószám	(+385) 021
Népesség
Teljes népesség	1538 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	20 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 22′ 32″, k. h. 16° 37′ 47″43.375669444444, 16.629825
Postira weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Postira témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Postira falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Postirán kívül Dol település tartozik még hozzá.

Fekvése

Splittől légvonalban 21 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 6, közúton 10 km-re keletre, a Brač-sziget északi részén fekszik.

Története

Nevét általában a latin „pastura” (legelő) főnévnől származtatják. Területén már az ókorban és kora középkorban is éltek emberek, ezt igazolja a településtől néhány kilométerre keletre fekvő Lovrečina nevű festői öböl felett található 5.-6. századi ókeresztény templom és az öbölben található római villagazdaság maradványa. A Postirából délre fekvő Mirjén a Mali brig nevű magaslaton ókeresztény kolostorépület maradványait találták.

Postira a 16. században keletkezett. Első lakói ide települt doljaniak és poljicaiak voltak. Plébániatemplomát az ókeresztény bazilika alapfalain a 16. század közepén 1550-ben építették. A doli plébániához tartozott, melyről 1581-ben vált le. A településnek 1614-ben 130, 1637-ben mintegy 190, 1645-ben 320 lakosa volt. A 17. századra a lakosság száma visszaesett, mivel 1697-ben csak 200 főt számláltak a településen. 1705-ben 250, 1738-ban 300, 1763-ban 400 lakosa volt. Tehetős polgárairól tanúskodnak a kikötő közelében található reneszánsz és barokk kőpaloták, melyek közül kiemelkedett a Lazanić család reneszánsz kastélya, ahol a neves horvát költő Vladimir Nazor született.

A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A lakosság hagyományos megélhetését a mezőgazdaság, a szőlő és olajbogyó termesztése biztosította. 1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 1429, a községnek összesen 1559 lakosa volt. Lakói főként turizmussal, mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.127	1.194	1.308	1.472	1.526	1.402	1.710	1.220	1.152	1.170	1.330	1.302	1.238	1.287	1.375	1.429

Postira látképe a Szent János templommal

Nevezetességei

• Keresztelő János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1550-ben épült. Mára ebből az eredeti templomból csak az apszis maradt, mivel időközben többször átépítették. Érdekesség, hogy az apszison ma is láthatók az egykori védelmet szolgáló puskalőrések. A templom neoromán stílusú homlokzatát 1863-ban kapta. A mennyezetén levő nagyméretű medalionban Jézus megkeresztelése a Jordánban van megfestve. A templomnak még három márvány mellékoltára van: A Kármelhegyi Boldogasszony-oltár a barokk fogadalmi szoborral, a Szent Anna-oltár a szent szobrával és oltárképével, valamint a Szent József-oltár a szentet karján a gyermek Jézussal ábrázoló oltárképével. A falakon a keresztút 18. századi barokk stációi láthatók, amelyek a velencei iskola alkotásai. Az 1988-ban végzett feltárások során kerültek napvilágra a templom alatt fekvő 5.-6. századi ókeresztény háromhajós bazilika maradványai. A romok körül kiemelkedik a keresztelőkápolna a keresztelőmedencével és az északi oldalon talált freskótöredékekkel.
• A település további szakrális emlékei közül említésre méltó az 1614-ben épített Szentlélek-temetőkápolna, a Páduai Szent Antal-templom, benne egy értékes 18. századi velencei festménnyel, az 1908-ban a régi templom alapjain épített Szent Miklós-templom 1929-ben festett triptichonjával, a Dol felé található Szent Rókus-kápolna és a nagyon régi veli brigi Mihály arkangyal-kápolna.
• A Lazanić (Lazaneo) család reneszánsz kastélyában született 1876-ban a neves horvát költő, Vladimir Nazor. A kétemeletes, tetőteres kőház, keleti részén toronnyal eredetileg Lazaneo késő reneszánsz kastélya volt, amely a kikötő védelmére épült, és egyben Postira legrégebbi épülete. A déli homlokzaton a Lazaneo család címere található, amelyen egy kígyó ábrázolása látható. A címeren a kígyó egy madár fejét kapja el repülés közben, az INVTRVNQ PARATVS felirattal. Az épületen belül és kívül látszanak a konzolokon lévő egykori saroktornyok nyomai.
• A jelentősebb épületek közül említésre méltó az a reneszánsz lakóház, melybe klasszikus betűkkel vallásos tárgyú feliratok vannak bevésve.
• Mirjén a településtől 1 km-re délre fekvő Mali brig nevű magaslaton ókeresztény kolostorépület és templomának maradványait találták. A négyszögletes épületet a nyugati oldalon rizalitok tagolják. mMegmaradt az egykori ciszterna és az egykori előcsarnok a kőoszlopokkal. A kőből készült templomberendezés számos töredéke szakrális épületegyüttesre utal, melyet a 6. századra datálnak.

Postira, halászkikötő

• A falutól 5 km-re keletre fekvő Lovrečina nevű öböl felett 5-6. századi ókeresztény templom maradványa található. Az épületben nagyobb felületen fennmaradtak a freskók töredékei. A templomtól északra kereszt alakú keresztelőkút látható cibóriummal, felette pedig négy oszloppal. A lelőhely az ország egyik legjelentősebb késő ókori régészeti lelőhelye.
• Római villa rustica maradványai a Lovrečina-öbölben.
• Opatnji stan-barlang
• Halászkikötő

Kultúra

A település kulturális eseményei a Postirai tengerparti fesztivál, a Rövidfilmek fesztiválja, a Pjacai dalest. Gasztronómiai esemény a Noć hrapoćuše a brači kalács ünnepe.

Oktatás

A település első fiúiskoláját 1838-ban, a lányiskolát 1891-ben alapították. A horvát nyelvű oktatás 1885-ben indult.

Sport

Legjelentősebb sporteseményei a Postirai regatta, a Piciginparti és a Mala noćna regatta.

Galéria

• 
  Postira látképe
• 
  A plébániatemplom
• 
  A temetőkápolna
• 
  Kikötői részlet
• 
  A kikötő látképe
• 
  Utcarészlet
• 
  Partmenti paloták
• 
  Vladimir Nazor emléktáblája

Források

• Postira község hivatalos oldala (horvátul)
• Postira turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A sziget információs portálja (horvátul)
• Bács Gyula (1981.) ISBN 963-243-220-7

A Wikimédia Commons tartalmaz Postira témájú médiaállományokat.