Pulszky Károly

Pulszky Károly
Ellinger Ede 1898-as felvételén
Született	1853. november 9. London
Elhunyt	1899. június 6. (45 évesen) Brisbane,
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Márkus Emília
Gyermekei	Pulszky Romola
Szülei	Pulszky Terézia Pulszky Ferenc
Foglalkozása	művészettörténész, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
Az Iparművészeti Múzeum őre (igazgatója)
Hivatali idő 1878 – 1881
Előd	nem volt
Utód	Ráth György
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cselfalvi és lubóci Pulszky Károly (London, 1853. november 9. – Brisbane, 1899. június 6.) magyar művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Ferenc fia, Pulszky Romola édesapja.

Élete

Pulszky Ferenc és Walter Terézia fiaként született Londonban, gyermekéveit 1866-ig Itáliában töltötte. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Eredetileg orvosnak készült, de a művészettörténet tanulmányozására tért át, bölcsészdoktorátusát Lipcsében szerezte. 1873-tól vett részt a magyar tudományos mozgalmakban. 1881-ig volt az Iparművészeti Múzeum őre (kurátora). 1882-ben vette feleségül Márkus Emíliát, a kor nagy hatású színésznőjét. 1883-ban az MTA levelező tagjává választották. 1884-ben rendezte az ötvösmű-kiállítást és a párizsi világkiállítás számára a magyar régiségi osztályt, majd az Esterházy-képtár igazgatója lett. 1884 és 1892 között országgyűlési képviselő volt, a szepes-szombati, majd a tabi kerületet képviselte a Szabadelvű Párt programjával. 1895-ben vásárolta meg Sebastiano del Piombo Férfiképmás című festményét (ma a Szépművészeti Múzeumban), ami botrányt kavart, mert hamis Raffaello-képnek vélték, amit igen drágán vásárolt meg, és nem tudott elszámolni a kormány által rábízott, festményvásárlás céljára szolgáló pénzzel sem. A botrány nyomán idegösszeomlást kapott, öccse, Pulszky Ágost megtérítette az összeget, Pulszky Károly ellen az eljárást 1898-ban megszüntették. Ezután Ausztráliába emigrált, ahol öngyilkosságot követett el.

Tanulmányai, cikkei jelentek meg a Vasárnapi Ujságban, a Századokban, az Archaeologiai Értesítőben, a Budapesti Szemlében, az Akadémiai Értesítőben. 1881-től 1884-ig az Archaeologiai Értesítőt szerkesztette.

Művei

Hans Temple 1884-es festményén

• Kalauz a magyar iparművészeti múzeum gyűjteményeihez. Budapest, 1874 (Ugyanaz. uo., 1877-ben Schickedanz Alberttel együtt)
• Beiträge zu Raphael's Studium der Antike. Lipcse, 1877
• Az országos képtár kiválóbb művei. uo., 1878
• A magyar háziipari díszítményei. uott, 1878
• A magyar országos képtár ideiglenes lajstroma. uott, 1881
• Renaissance Olaszországban. Írta Symonds John Addington. Ford. Bpest, 1881-82. I.-II..
• Két iparművészettörténeti értekezés. ugyanott, 1883 (Különny. az Arch. Értesítő 1882. évf.-ból)
• Útmutató az ötvösműkiállítás helyiségében. uott, 1884
• A magyar történeti ötvösműkiállítás lajstroma. Megnyittatott 1884. febr. 17. uott, 1884
• Életképek. Jelenkori művészek találkozója. Bevezetésül dr. Pulszky Károly levele a kiadóhoz. Uo. (1884)
• Az ötvösség remekei Magyarországon az 1884. évi magyar történeti ötvösműkiállításból. Uott (1885) Két kötet. 150 részben színes rajzzal (Radisics Jenővel együtt)
• Országos képtár. I. A képgyűjtemény leíró lajstroma. Uott, 1888
• A gellérthegyi nekropolis. uott, 1891 (Különny. a Reform-Naptárból)
• Romola. Regény. Irta Eliot György, ford. angolból Pataki Béla. uo., 1898, három kötet
• Conan A. Doyle, Gerard brigaderos. Angolból ford. uott, 1898

Források

• http://mek.niif.hu/03600/03630/html/p/p20779.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

További információk

• Lipp Tamás 2014: Turulmadár fenn az égen. Budapest, 313-316.