Ugrás a tartalomhoz

Pusztavacs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztavacs
Pusztavacs címere
Pusztavacs címere		 Pusztavacs zászlaja
Pusztavacs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásközség
PolgármesterJóri László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2378
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség1279 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület79,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.171389°N 19.501111°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″47.171389°N 19.501111°E
Pusztavacs (Pest vármegye)
Pusztavacs
Pusztavacs
Pozíció Pest vármegye térképén
Pusztavacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban. Itt található Magyarország földrajzi középpontja.

Fekvése

[szerkesztés]

A község Pest vármegye déli részén, a Kiskunsági-homokháton, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő.

Központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel a település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

A szomszédos települések: északkelet felől Dánszentmiklós, kelet felől Mikebuda, délkelet felől Csemő, dél felől Lajosmizse és Táborfalva, délnyugat felől Örkény, nyugat felől Hernád, északnyugat felől pedig Újlengyel.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legegyszerűbb közúti megközelítési útvonala az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya felől adódik: előbbiről Örkény központjában, utóbbiról a (Pusztavacs közigazgatási területén található) Pusztavacs–Örkény–Albertirsa-csomópontban kell letérni a 4607-es útra; ebből az autópálya-csomóponttól kevesebb, mint 5 kilométerre ágazik ki a 46 112-es számú mellékút, amely a község központjába, majd onnan tovább a 3 kilométerre fekvő Rákóczitelepig vezet. Elérhető Pusztavacs a 4-es főút felől is, arról Albertirsán kell letérni, ugyancsak a 4607-es útra.

Áthalad Pusztavacs közigazgatási területén a 4601-es számozású régi nagykőrösi országút is, amely szinte nyílegyenes nyomvonal mentén köti össze Nagykőröst Budapest belvárosával; ráadásul közvetlenül emellett található az ország földrajzi középpontjánál létesített emlékhely jeltornya. Ennek az útnak azonban lényegében a teljes pusztavacsi szakasza burkolatlan mezőgazdasági vagy erdei út, szerepe ezért a község megközelítésében egészen csekély.

Vasútvonal nem érinti a település határát, a legközelebbi állomás Örkény vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

Története

[szerkesztés]

Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának, Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet, dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött önálló községgé, de a 20. század közepéig nem volt képes megfelelni az önállóság törvényi feltételeinek, így az ország egyik utolsó eszmei községe volt. 1950-ben az ország majdnem minden községéhez hasonlóan Pusztavacson is önálló községi tanács alakult, 1970-től 1990-ig viszont az örkényi székhelyű nagyközségi közös tanács társközsége volt.

Az 1980-as évek első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Bővebben: Polgármester-választások Pusztavacson
  • 1990–1994: Laczkó János (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Laczkó János (független)[4]
  • 1998–1999: Laczkó János (független)[5]
  • 1999–2001: Budavári László (független)[6]
  • 2001–2002: Dr. Kálcza László (Fidesz-MDF)[7][8]
  • 2002–2006: Mihályi Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Jóri László (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Jóri László (Fidesz)[11]
  • 2014–2019: Jóri László (Fidesz)[12]
  • 2019–2024: Jóri László (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Jóri László (Fidesz-KDNP)[1]
1990–1994 1994–1998 1998–2002 2002–2006 2006–2010 2010–2014 2014–2019 2019–2024 2024–
'98-
'99 		'99-'01 '01-'02
Laczkó János Budavári László Kálcza László Mihályi Sándor Jóri László
SZDSZ – – Fidesz-
MDF 		– Fidesz Fidesz-
KDNP

A településen 1999. október 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6] Ugyanebben az ciklusban sor került még egy másik időközi választásra is, 2001. október 7-én,[7] ezúttal a hivatalban lévő településvezető lemondása miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]
Szent Ágoston-templom

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1367
1342
1352
1305
1289
1290
1279
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, református 4,8%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (36,8% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[16]

Látnivalók, érdekességek

[szerkesztés]
  • Magyarország földrajzi középpontja és a Jeltorony. Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 30′ 11″47.180833°N 19.503056°E). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor. 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
  • Árpád-kori templomrom és az aradi vértanúk emlékműve. Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
  • Erdei pihenőpark. A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által határolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A Szent Ágoston-templom
    A Szent Ágoston-templom
  • Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
    Jeltorony Magyarország földrajzi középpontján
  • A jeltorony középpontja
    A jeltorony középpontja
  • Árpád-kori templom romja a Hunyadi téren
    Árpád-kori templom romja a Hunyadi téren
  • A templomrom légifotója
    A templomrom légifotója
  • A jeltorony légifotója
    A jeltorony légifotója
  • Az erdei pihenőpark
    Az erdei pihenőpark
  • Emlékhely a falu központjában
    Emlékhely a falu központjában

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ a b Pusztavacs települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. október 17. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. ↑ a b A 2001. október 7-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 7. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  11. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. ↑ Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. ↑ Pusztavacs Helységnévtár
  16. ↑ Pusztavacs Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Pusztavacs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  • Pusztavacs (magyar nyelven). Pusztavacs önkormányzata. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  • Pusztavacs község honlapja (magyar nyelven). Pusztavacs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pusztavacs&oldid=27515701”