Qəbələ

Qəbələ, Kabala (Gabala)
Közigazgatás
Ország	Azerbajdzsán
Jogállás	város
Alapítás éve	1537
Körzethívószám	(ok) +994 160
Népesség
Teljes népesség	13 190 fő (1989)
– elővárosokkal	12 808 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	783 m
Terület	1 548 km²
Időzóna	UTC + 4 időzóna (AZT) (UTC)
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 58′ 53″, k. h. 47° 50′ 45″40.981388888889, 47.845833333333
www.qebele-ih.gov.az Qəbələ, Kabala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Qəbələ, Kabala témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Qəbələ (oroszul Gabala, cirill betűkkel Габала, lezgán nyelven: Кьвепеле, Q̇wepele, قوه‌په‌له‌) város Azerbajdzsánban és a Qəbələi járás székhelye. Az önkormányzat Qəbələ városából és Küsnat faluból áll. 1991-ig a város neve Kutkasen (Qutqaşen) volt, de Azerbajdzsán függetlenné válását követően átnevezték Qəbələ névre, sokkal régebbi elődjének, a volt kaukázusi Albania fővárosának tiszteletére, amelynek régészeti lelőhelye a mai várostól 20 km-rel délnyugatra található. A várostól kb. 10 km-rel délre található az 1985-ben üzembe helyezett, majd 2012-ben bezárt qəbələi radarállomás.

Története

Ősi romok Gabala albaniai időszakából

Mecset a 18. századi Gabalából

Egy váza a gabalai múzeumból

Qəbələ a kaukázusi Albania ősi fővárosa volt. A városról az i. e. I. századtól kezdve gyakran megemlékeztek a görög, római, örmény, grúz, arab és iráni utazók, történészek is. A forgalmas karavánút mellett kialakult település korának virágzó kereskedelmi és kulturális központja volt. A város egész területét közművek hálózták be, az épületekhez az ivóvizet égetett kerámiacsöveken vezették. A város a 14. századig állt fenn, ekkor azonban a mongol támadások elpusztították, mára csupán a várfalak, a kerek bástyák maradványai és a nagy bejárati kapuk emlékeztetnek a városra.

A régészeti adatok azt mutatják, hogy a város már i. e. 4. században Kaukázus Albania fővárosa volt. A Chukhur falu közelében folyamatban lévő ásatások tanúsága szerint i. e. 4–3. században és a 18. században a környéken Gabala volt az egyik legfontosabb város, melynek fejlett kereskedelemmel és kézművességgel rendelkezett. Az ókori város romjai a regionális központtól 15 km-re helyezkednek el, a Garachay és a Jourluchay folyók közötti területen. Gabala a 2500 éves selyemút mentén található, és Ifjabb Plinius Kabalakának, Ptolemaiosz görög földrajzíró Khabala, az arab történész Ahmad ibn Jahja al-Baládzuri Khazarnak említette. A 19. században Abbasgulu Bakikhanov azerbajdzsáni történész is említette Gulistani Irem című könyvében, miszerint Kbala vagy Khabala valójában Gabala.

I. e. 60-as években a római csapatok támadták meg Kaukázusi Albaniát, de Gabala területét nem sikerült elfoglalniuk. I. e. 262-ben Kaukázusi Albaniát a Szászánida Birodalom foglalta el, ám sikerült megőriznie politikai és gazdasági helyzetét. 464-ben elvesztette függetlenségét az északi nomád törzsek támadásainak köszönhetően, és fővárosát Parthavába kellett költöztetni (jelenleg Barda Azerbajdzsánban).

Feudális korszak

Gabalát Shirvanshah Fariburz, IV. Dávid grúz király 1120-ban, Timur Lenk mongol kán 1386-ban, I. Safavid Tahmasib sah 1538-ban, Nader perzsa sah 1734-ben foglalta el, de képes volt megőrizni kultúráját és identitását. Nader sah 1747-es halála után a régió független kánátokra és szultánátokra osztódott, és Gabala Qutqashen szultánává vált. Gabala Mahalinak is hívták. Miután az úgynevezett Azerbajdzsán Köztársaságot a Perzsa Birodalomból a Qamar-dinasztia alatt 1813-ban az Oroszországi Birodalomhoz csatolták, az orosz–perzsa háború (1804–1813) és az ebből eredő gulistani szerződés következményeivel 1813-ban közigazgatási reformokat hajtott végre, és 1841-ben ennek a régiónak a kánátjait megszüntették, és a területeket kormányzatokba építették. Gabala területét Elisabethpol kormányzóság Nukha uyezd-hez csatolták. A Gabalában található régészeti leletek miatt 1985-ben nemzeti állami tartaléknak nyilvánították.

Köztársaság korszak

A Szovjetunió felbomlása után Gabala a történelemben még nem látott léptékű szerkezetátalakítási folyamatba kezdett. A szovjet korszakból származó épületek ezreit lebontották, hogy zöld öv jöhessen létre partjain^{[pontosabban?]}; parkok és kertek épültek. Az általános javítások, karbantartások hatására a szolgáltatások mára már megfelelnek a nyugat-európai szabványoknak is.

Nevezetességek

• Múzeum
• Mecset

Galéria

• 
  Vidámpark
• 
  Archeológiai feltárások
• 
  Archeológiai feltárás részlete
• 
  Archeológiai feltárás, Gabala
• 
  Kerámiatörmelékek a feltáráson
• 
  Gabala, tórészlet
• 
• 
• 
  Vízesés

Források

• "History of Qabala". www.qebele-ih.gov.az. Retrieved 11 November 2014.
• Габала — азербайджанская Швейцария. «Известия». 27 мая 2010.
• Múlt-kor [1]
• Azerbajdzsán (ISBN 963 13 0600 3)