Recoletai temető

Recoletai temető
A temető, háttérben a várossal
Közigazgatás
Ország	Argentína
Település	Buenos Aires
Városrész	Recoleta
Létrejötte	1822. november 17.
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Recoletai temető Pozíció Buenos Aires térképén
d. sz. 34° 35′ 15″, ny. h. 58° 23′ 35″-34.5875, -58.393055555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Recoletai temető témájú médiaállományokat.

A Buenos Airesben található recoletai temető Argentína leghíresebb temetője. Számos híres ember, köztük például elnökök és Nobel-díjasok nyughelye. Különlegessége, hogy nem hagyományos sírok és sírkövek találhatók benne, hanem az egész temető egy díszes kriptákból álló „város”.

Története

A 19. század elejéig a Buenos Aires-i halottakat a templomok körüli cintermekben, a fontosabb személyeket pedig a templomokban helyezték végső nyugalomra. 1820-ban, Martín Rodríguez kormányzó idején kisajátították azt a területet, ahol a ferences kongregáció konyhakertjei terültek el, abból a célból, hogy ott létrehozzák a város első köztemetőjét, az Északi Temetőt. Az eredetileg csak katolikusoknak szánt temető 1822-ben nyílt meg, az első két ember, akit ide temettek, egy fiatal uruguayi lány, Dolores Maciel és egy Juan Benito nevű fiúgyermek volt. 1863-ban Bartolomé Mitre elnök rendelte el, hogy a temetőt megnyissák más vallásúak számára is, ám a következő években a terület igen elhanyagolttá vált. 1880-ban Marcelo Torcuato de Alvear Juan Antonio Buschiazzo építészt bízta meg a felújítási munkálatok megkezdésével. Ezek során a temetőt téglafallal vették körül, útjait lekövezték, és felépítették a főbejárati építményt.

Leírás

A temető Buenos Aires északkeleti, Recoleta nevű részében található, a környék négyzetrácsos utcahálózatát tekintve öt és fél tömbnyi helyet elfoglalva. Benne mintegy 4870 kripta található, amelyek közül több mint 70-et műemlékké nyilvánítottak. Főbejárata a keleti oldalon található, az itteni kapuépítmény négy dór stílusú oszloppal és a fölöttük futó párkány 13 allegóriát ábrázoló domborművével hívja fel magára a figyelmet. Tetején a „Requescant in pace” („nyugodjanak békében”) latin felirat olvasható. Az oszlopok közé lépve három évszámot láthatunk: az 1822-es alapítási évet, az 1881-es első és a 2003-as harmadik felújítás évét. A bejárattól jobbra egy katolikus kápolna áll, amelynek oltárán egy carrarai márványból faragott Krisztus-szobor (Giulio Monteverde alkotása) található. A gránitból készült oltárra az „Én vagyok a feltámadás és az élet” latin szöveget írták fel.

Híres, itt nyugvó személyek

A temetőben rendkívül sok híres ember nyugszik, köztük nemzeti hősök, elnökök, tudósok, orvosok, Nobel-díjasok, művészek és sportolók. 1904-es halála után itt temették el a székelyföldi származású Czetz János 1848–1849-es honvédtábornokot is, akinek koporsójába ereklyéket is helyeztek: egy kis zsák hazai földet, egy darabot az erdélyi szabadságharcosok zászlójából, valamint száraz virágot a Kárpátok erdeiből. Czetz hamvait 1969. október 10-én az általa alapított katonai iskola, a Colegio Militar de la Nación kápolnájába helyezték át.

Az alábbi, a temetőben nyugvó személyekről szóló lista nem teljes.

Név	Születés	Halál	Ki volt?
Federico de Brandsen	1785	1827	függetlenségi harcos
Cornelio Saavedra	1759	1829	a Río de La Plata-i Egyesült Tartományok juntájának elnöke
Guillermo Brown	1777	1857	az argentin haditengerészet „atyja”
Juan Manuel de Rosas	1793	1877	Buenos Aires kormányzója
Juan Lavalle	1797	1841	Buenos Aires kormányzója
Manuel Dorrego	1787	1828	Buenos Aires kormányzója
Facundo Quiroga	1788	1835	politikus, katona
Raúl Alfonsín	1927	2009	elnök (1983–1989)
Marcelo Torcuato de Alvear	1868	1942	elnök (1922–1928)
Pedro Eugenio Aramburu	1903	1970	elnök (1955–1958)
Nicolás Avellaneda	1837	1885	elnök (1874–1880)
Victorino de la Plaza	1840	1919	elnök (1914–1916)
José Figueroa Alcorta	1860	1931	elnök (1906–1910)
José María Guido	1910	1975	elnök (1962–1963)
Arturo Umberto Illia	1900	1983	elnök (1963–1966)
Agustín Pedro Justo	1876	1943	elnök (1932–1938)
Eduardo Lonardi	1896	1956	elnök (1955)
Bartolomé Mitre	1821	1906	elnök (1862–1868)
Carlos Pellegrini	1846	1906	elnök (1890–1892)
Manuel Quintana	1835	1906	elnök (1904–1906)
Julio Argentino Roca	1843	1914	elnök (1880–1886, 1898–1904)
Luis Sáenz Peña	1822	1907	elnök (1892–1895)
Roque Sáenz Peña	1851	1914	elnök (1910–1914)
Domingo Faustino Sarmiento	1811	1888	elnök (1868–1874)
José Félix Uriburu	1868	1932	elnök (1930–1932)
Hipólito Yrigoyen	1852	1933	elnök (1916–1922, 1928–1930)
Eva „Evita” Perón	1919	1952	elnökfeleség, színésznő
Luis Federico Leloir	1906	1987	kémiai Nobel-díjas tudós
Carlos Saavedra Lamas	1878	1959	Nobel-békedíjas politikus
José Hernández	1834	1886	író
Miguel Cané	1851	1905	író
Victoria Ocampo	1890	1979	író
Silvina Ocampo	1903	1993	író
Adolfo Bioy Casares	1914	1999	író
Olegario Víctor Andrade	1839	1882	író
Estanislao del Campo	1834	1880	író
Oliverio Girondo	1891	1967	író
Carlos Guido y Spano	1827	1918	író
Paul Groussac	1848	1929	író
Julio Rey Pastor	1888	1962	matematikus
Cosme Mariano Argerich	1758	1820	orvos
Toribio Ayerza	1815	1884	orvos
Francisco Javier Muñiz	1795	1871	orvos
Guillermo Rawson	1821	1891	orvos
Blanca Podestá	1889	1967	színésznő
Armando Bó	1914	1981	filmrendező
Zully Moreno	1920	1999	színésznő
Luis César Amadori	1902	1977	filmrendező
Luis Ángel Firpo	1894	1960	ökölvívó
Martín Karadagián	1922	1991	pankrátor, színész

Képek

• 
  Bejárat
• 
  Utca a temetőben
• 
  Pusztuló kripták
• 
  A Duarte család (például Evita Perón) kriptája
• 
  Miguel Estanislao Soler sírja