Ugrás a tartalomhoz

Sárkeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárkeresztúr
A Hősök tere a római katolikus templommal
A Hősök tere a római katolikus templommal
Sárkeresztúr címere
Sárkeresztúr címere		 Sárkeresztúr zászlaja
Sárkeresztúr zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterCsutiné Turi Ibolya (független)[1]
Irányítószám8125
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség2496 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119[3] m
Terület46,75 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 09″, k. h. 18° 32′ 52″47.002419°N 18.547681°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 09″, k. h. 18° 32′ 52″47.002419°N 18.547681°E
Sárkeresztúr (Fejér vármegye)
Sárkeresztúr
Sárkeresztúr
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sárkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárkeresztúr község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község határa a Mezőföld Fejér vármegyei része, a Sárvíz mentén. Domborzati viszonyait tekintve a Sárvíz-völgytől keleti irányban enyhén emelkedő. A lejtőszerű emelkedés egészen a sárosdi határig tart. Itt húzódik az a dombél, amely a sárkeresztúri és a sárosdi határt elválasztja. Ennek a dombélnek a magassága 130-140 méter között váltakozik. A határ legmélyebb pontja 95 méter. A Nádor-csatorna melletti rész eléggé mocsaras, így esős években a földek itt terméketlenek. A községi belterületek is mély fekvésűek, s alig 97-102 méter között váltakozik a tengerszint feletti magasság.

A közvetlenül határos települések: észak felől Aba, északkelet felől Sárosd, délkelet felől Nagylók, dél felől Sárszentágota, délnyugat felől Káloz, nyugat felől pedig Soponya.

Megközelítése

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A Gorsiumból (Tác) Sopianaeba (Pécs) vezető egyik római főútvonal a községen haladt át, egy szakaszát légifelvételről is ismerjük a község határából. A község területén a temetődomb környékén és az Öreg utcában kerültek elő a helyi kelta bennszülött lakosságra jellemző edények, a temetődombon sírokat is találtak. A termelőszövetkezeti Homokbányában középkori sírok kerültek elő, a szemközti domb, a Zsellér-domb, ahol török kor utáni jobbágyfalut tart számon a helyi hagyomány. Kora középkori település volt Asszonyvására (másképpen Vásárd). A falu a mai Sárkeresztúrral azonos, vagy annak határában volt. 1192-ben Asonuasara, 1272-ben Wasárd változatban említik.
Sárkeresztúron egyesült a fehérvári hadi út és a Fövenyről Wasárdra vezető "nagy út". Kun László uralkodása idején a sárosdi királyi lovászok földügyben perlekedtek a vásárdi lovászokkal. Vásárdot hamarosan Székesfehérvár polgárai szerzik meg maguknak.
A község neve az alábbi változatokban fordul elő: 1405-ben Kerezthwr, majd a 15. század egészében és a 16. század elején némi alakváltozatok vannak: így Kereztur, Kerezthur, Keresthur, Kerezthwr.
A név 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; a középkori birtokosok között voltak Keresztúri nevezetűek is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Virág Miklós (független)[6]
  • 1994–1998: Virág Miklós (független)[7]
  • 1998–2002: Virág Miklós (független)[8]
  • 2002–2006: Virág Miklós (független)[9]
  • 2006–2010: Virág Miklós (független)[10]
  • 2010–2014: Csutiné Turi Ibolya (független)[11]
  • 2014–2019: Csutiné Turi Ibolya (független)[12]
  • 2019–2024: Csutiné Turi Ibolya (független)[13]
  • 2024– : Csutiné Turi Ibolya (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2524
2521
2555
2442
2474
2519
2496
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 20,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 13,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,6% (16,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 16% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,4% volt római katolikus, 10% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (17,3% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Sárkány-tó
  • Antiochiai Szent Ignácnak dedikált római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban. Berendezésének egy része (mellékoltár, szószék, padok, kórus farácsa) szintén 18. századi.[16] A templom nyugati oldalában alacsony kőfallal körbevett, nagy kiterjedésű szovjet katonai temető terül el, közepén obeliszkkel.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Bella István költő itt született
  • Bokros János költő, tanár itt született
  • Ittzés Mihály zenepedagógus itt született
  • Fischer Gyula győri főrabbi, később Prágában és Budapesten rabbi, egyetemi tanár itt született

Források

[szerkesztés]
  • Sárkeresztúr története (Összeállította: Jancsó István)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sárkeresztúr, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  14. ↑ Sárkeresztúr Helységnévtár
  15. ↑ Sárkeresztúr Helységnévtár
  16. ↑ Https://muemlekem.hu/muemlek/show/3765. Műemlékem.hu (Hozzáférés: 2024. február 18.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárkeresztúr&oldid=27584679”