Telenor Csoport
|
|
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Telenor ASA | |
| Típus |
|
| Jogelőd |
|
| Alapítva | 1885 |
| Székhely | Oslo, Norvégia |
| Iparág | mobil távközlés |
| Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Termékek | mobil távközlési szolgáltatások |
| Árbevétel | 113 700 000 000 kr (2019) |
| Alkalmazottak száma | 20 000 (2020)[1] |
| Leányvállalatai | (lásd a táblázatot) |
| Tőzsde | Oslo Stock Exchange |
Telenor ASA
Pozíció Norvégia térképén
| |
| A Telenor ASA weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Telenor ASA témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Telenor Csoport Skandinávia és Ázsia 8 országában jelen lévő norvég telekommunikációs szolgáltató. 2021-ben 172 millió előfizetővel rendelkezett, és több mint 20 ezer munkavállalót foglalkoztatott. A klasszikus távközlési szektor szolgáltatásain túl olyan egyéb kiegészítő tevékenységeket is folytat: mobil pénzügyi, tévé- vagy felhőszolgáltatás.[2]
Története
[szerkesztés]Elődjét 1855-ben alapították Telegrafverket néven, amely állami monopólium volt a norvég távírórendszer működtetésére.
1878-ban kezdte első telefonos szolgáltatását, 1946-ban telexszolgáltatását, 1976-ban műholdas telefonos szolgáltatását, 1993-ban GSM szolgáltatását.
1969-ben neve Televerketre változott, majd 1994-ben vette fel jelenlegi nevét (Telenor). 1996-ban vált részvénytársasággá, az oslói tőzsdén 2000 óta jegyzik.
Az 1990-es évek második felében erőteljes terjeszkedésbe kezdett (Oroszország, Banglades, Görögország, Írország, Németország, Ausztria, Ukrajna, Malajzia), ami a 2000-es évek elején folytatódott (Dánia, Thaiföld, Magyarország, Montenegró, Pakisztán, Szlovákia, Csehország, Szerbia).
Magyarországon
[szerkesztés]2001 végén megállapodott a Pannon GSM tulajdonosainak többségével, és azok több mint 74 százalékos részesedését megvásárolva a mobilszolgáltató többségi tulajdonosa lett 2002-ben.[3]
2010-től a szolgáltatás neve is Telenorra változott. Fiatalokat célzó márkája, a „djuice” Magyarországon 2003-ban indult, 2010-től külön leányvállalat is volt megszűnéséig (2014).[4]
2018. március 21-én a jelentették be, hogy közép-kelet-európai cégeit (köztük a Telenor Magyarországot) a Telenor Csoport eladja a cseh PPF-csoportnak, de a márkanevet meghagyták. (A tranzakció magában foglalja a Telenor kizárólagos tulajdonában álló magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai mobilszolgáltatóit.)[5] 2022 március 1-jén került sor a márkanévváltásra: a PPF csoport közép-európai médiaágazata a Yettel nevet viseli.[6][7]
Leányvállalatai
[szerkesztés]| Ország | Szolgáltató | Helyi elnevezés | Tulajdonhányad | Árbevétel (2019, millió NOK) |
|---|---|---|---|---|
| Telenor Norvégia | Telenor | 100% | 28 658 | |
| Telenor Dánia | Telenor | 100% | 4 871 | |
| DNA | DNA | 100% | 3 433 | |
| Telenor Svédország | Telenor | 100% | 12 857 | |
| Grameenphone | গ্রামীণফোন | 55,8% | 14 980 | |
| DiGi | digi | 49% | 13 572 | |
| Telenor Pakisztán | ٹیلی نار | 100% | 6 033 | |
| dtac | ดีแทค | 42,61% | 22 994 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.telenor.com/about-us/telenor-at-a-glance/, 2020. január 17.
- ↑ Telenor Group’s results for the 4th quarter 2021[halott link] (Telenor.com)
- ↑ A norvég Telenor tulajdonában a Pannon GSM (24.hu, 2001. július 26.)
- ↑ Önálló mobilmárka lesz a djuice Archiválva 2010. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Metropol.hu
- ↑ http://kreativ.hu/cikk/thaifoldre_tavozik_a_telenor_ugyvezetoje
- ↑ PPF... yettel brand
- ↑ Márciustól Yettel néven fut a Telenor (Telex.hu, 2022. január 27.)