Ugrás a tartalomhoz

Vép

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vép
Az Erdődy-kastély légifotója
Az Erdődy-kastély légifotója
Vép címere
Vép címere		 Vép zászlaja
Vép zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásváros
PolgármesterRózsa Hajnalka (független)[1]
Irányítószám9751
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség3265 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 39″, k. h. 16° 43′ 09″47.227489°N 16.719281°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 39″, k. h. 16° 43′ 09″47.227489°N 16.719281°E
Vép (Vas vármegye)
Vép
Vép
Pozíció Vas vármegye térképén
Vép weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vép témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vép város Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 8 km-re keletre, a Gyöngyös-sík középső részén, a Kozár- és Borzó-patakok összefolyásánál fekszik.

Vép elhelyezkedése Szombathelytől keletre

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighúzódik, annak főutcájaként a 8443-as út, azon érhető el a megyeszékhely Szombathely, illetve keleti irányból Ikervár felől is. A déli szomszédságában fekvő Tanakajddal a 8444-es, északi szomszédjával, Nemesbőddel és a 86-os főúttal a 8445-ös út köti össze.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Szombathely- és a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon. Vép vasútállomás a település északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8445-ös útból kiágazó 84 328-as számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar Veper személynévből, az pedig a szláv vepr (= vaddisznó) főnévből ered.

Története

[szerkesztés]

A település már a kora vaskorban lakott volt, ezt bizonyítják a határában előkerült kerámia leletek és halomsírok. A római korban Vép az ősi Savaria elővárosa volt, mely a mai Ferenc-majortól nyugatra feküdt. Itt vezetett át a Savariából a mai Sárvár felé menő római út. Később a római település helyén a 7-8. századtól szláv falu lehetett, melyre a település neve is utal.

A városközpont

A mai települést 1186-ban Wepy néven említik először, amikor III. Béla király összeíratta udvarnokait. 1217-ben királyi birtok, amit udvarnokok és a vasvári káptalan népei laktak. A hagyomány szerint Vép már ekkor mezőváros volt. 1240-ben IV. Béla király oklevélben biztosította az itt élő udvarnokok kiváltságait. 1280-ban IV. László király a települést a szomszédos Szőlős faluval együtt Rubinus vasi ispánnak adta. 1386-ban Zsigmond Vépet a monyorókeréki Elderbach családnak adományozta.

1496-ban Elderbach János vagyonát Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsekre hagyta. Ettől kezdve Vép az Erdődyek birtoka. 1547-ben a birtokot Erdődy II. Péter örökölte, aki arra kényszerült, hogy birtokainak egy részét elzálogosítsa. Így lett birtokos Vépen a Zrínyi család, előbb Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, majd fia Zrínyi György, aki itt halt meg 1603-ban. Vép tulajdonjogát az Erdődyek és a Zrínyiek között 1591 és 1612 között lefolyt birtokper tisztázta, mely után kizárólagos birtokosa Erdődy Tamás horvát bán lett. 1553-ban a várost pestis sújtotta, majd 1567-ben katonák dúlták fel. 1605-ben egy korabeli levél tanúsága szerint Vépen alig 20 ember élt.

1615-ben Erdődy Tamás átépíttette a várat, mely ekkor nyerte mai négyszögletes formáját. 1675-ben a Erdődy I. Sándor a várkastélyt újjáépíti, kényelmesebbé teszi, ekkor épül a nyugati bástya. 1692-ben özvegye Csáky Krisztina kápolnát építtet a délkeleti oldalra, 1695. június 9-én itt tartja menyegzőjét második férjével Bercsényi Miklóssal. 1726-ban Erdődy II. Sándor renováltatja a várat, ekkor épül fel a város régi fazsindelyes temploma helyére a mai Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt templom. 1809-ben a vépi várból indul el a Vas vármegyei nemesi sereg a Napóleon elleni győri csatába.

1845 és 1847 között a kastély újabb, reneszánsz stílusú átalakításon megy át, mely után egy pompázatos főúri lak alakul ki hatalmas parkkal pálmaházzal, halastavakkal. 1865-ben Erdődy III. Sándor ingyenes cselédiskolát alapított. A két világháborúban a várkastélyban hadikórházat rendeztek be. 1924-ben a település elveszítette mezővárosi ragját. 1945-ben az Erdődy birtokot felosztották a falu lakosai között, akik a pompázatos épületet teljesen kifosztották, az értékeket széthordták, a park értékes fái közül sokat kivágtak. A faállomány megmaradt részét csak 1960-ban sikerült védetté nyilváníttatni.

1962–ben Pápáról Vépre helyezték a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolát, mely a kastélyban kapott elhelyezést. Ezután az épületet az új célnak megfelelően alakították át, ekkor bontották le a négyszögletes tornyokat, a lőréses bástyákat, új ablakokat és új toronysisakokat kapott az épület.

2009. július 1-je óta város.

Római katolikus templom

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Takács Ernő (független)[3]
  • 1994–1998: Takács Ernő (független)[4]
  • 1998–2002: Varga Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Varga Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Varga Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Kovács Péter Sándor (független)[10]
  • 2024– : Rózsa Hajnalka (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3323
3311
3322
3289
3270
3252
3265
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 1,6% németnek, 4,4% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72%, református 1,8%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 4% (20,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak és szlovénnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 1,7% református, 1,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az Erdődy-kastély: 15. századi eredetű, többször átalakítva, ma iskola.
  • Római katolikus templom: 1726-ban épült, 1848-ban átalakították.
  • Agrártörténeti Emlékek Gyűjteménye: a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet igazgatója a Mezőgazdasági Múzeum helyi baráti körének részére 1975-ben biztosított termet, hogy kiállítássá rendezhessék és bővíteni tudják honismereti gyűjteményüket. 1989 októberében – hosszú előkészítő munka után – a mezőgazdasági emlékházat a széles közönség előtt is megnyitották.[13]

Sportélete

[szerkesztés]

A Vép Városi Sport Egyesület (Vép VSE) labdarúgóklub 2006–07-ben megnyerte a megyei bajnokságot. 2007–08-ban és 2008–09-ben az NB III-ban szerepelt.[14] Mérkőzéseit a Szent Imre utcai pályán játssza.

A település az irodalomban

[szerkesztés]

Vép, illetve a község vasútállomása említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: itt ért véget a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik, korábban többször kudarcot vallott nyomozása, egy bűnöző (embercsempész) szereplő elfogásával. Ugyan az állomás nem teljes névvel szerepel, csak v.-i vasútállomásként említve, de egyértelműen azonosítható, mivel a regényből kiderül, hogy a nyomozás Vas vármegyei helyszíneken zajlik, a Kántor által üldözött férfi a megyeszékhelyről a fővárosba tartó vonathoz igyekszik, és az elfogás helye a megyeszékhelyi állomást követő első állomás, attól 8 kilométerre.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. ↑ Vép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. ↑ Vép Helységnévtár
  12. ↑ Vép Helységnévtár
  13. ↑ Kiss Kálmán - Vasi Múzeumbarát Egylet. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 5.)
  14. ↑ A Vép VSE oldala a magyarfutball.hu-n

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Vép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vép témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vép&oldid=27631999”