Ugrás a tartalomhoz

Vargyas Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vargyas Lajos
Született1914. február 1.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2007. október 11. (93 évesen)[3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiVargyas Gábor
Foglalkozásafolklorista
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (1991)
SírhelyeÚj köztemető[4]
SablonWikidataSegítség

Vargyas Lajos (Budapest, Óbuda, 1914. február 1.Budapest, 2007. október 11.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista.

Élete

[szerkesztés]

Iskoláit Óbudán kezdte, majd az Árpád gimnáziumban érettségizett. Zeneakadémiai tanulmányai 1937-től kezdődően az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatódtak.

1940 után a Zenetudományi Intézet egyház-zene szakán Kodály Zoltán tanítványaként dolgozott. Ekkor került kapcsolatba a ma Szlovákiában lévő Áj faluval, amikor is a budapesti egyetem Néprajzi Intézetének gyakornokaként a Pátria lemezsorozat fölvételeihez itt próbálta összegyűjteni és felkutatni az akkori hagyományos paraszti énekeseket és dalaikat. 1941-ben doktori disszertációjának témájául ugyancsak Kodály ajánlására, feldolgozta e kis község teljes dallamtérképét is, részletes leírással és zenei monográfiával, Áj falu zenei élete címmel.[5]

Ezt követően a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában mint igazgató és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében tudományos tanácsadóként dolgozott.

1952-ben jelent meg A magyar vers ritmusa című könyve, s ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze,[6] amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány.

Vargyas Lajos a népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa (1976) című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.

Fiai Vargyas Péter (1950–2009) ókortörténész, asszirológus, Vargyas Gábor (1952–) etnográfus, Vargyas Zoltán (1953–) fordító.[7]

Művei

[szerkesztés]
  • A magyar vers ritmusa. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1952
  • Studia memoriae Belae Bartók sacra 1. (Rajeczky Benjaminnal) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1956
  • Studia memoriae Belae Bartók sacra 2. (Rajeczky Benjaminnal) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1959
  • Researches into the mediaeval history of folk ballad. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1967
  • Hungarian ballads and the European ballad tradition 1-2 , Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983
  • Folk Music of the Hungarians. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2005

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • MTA Magyar Őstörténeti Komplex Bizottságának tagja
  • A Kossuth- és a Széchenyi-díj Bizottság tagja
  • Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  4. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 23.
  5. Kutatásának teljes anyagát Egy felvidéki falu zenei világa ‑ Áj, 1940 címmel jelentették meg 2000-ben.
  6. Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Digitális Tankönyvtár. A Planétás Kiadó és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása (Hozzáférés: 2016. április 23.)
  7. Vargyas Lajos - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda 2000. 2. köt. Budapest : Greger-Biográf, 1999. Vargyas Lajos lásd 1703. p. ISSN 1215-7066
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap