Veszélyeztetett faj
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.
Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN.
A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.
Kritériumok
[szerkesztés]A Vörös Lista meghatározása szerint egy taxon akkor „Veszélyeztetett”, ha a státuszra vonatkozó kritériumok bármelyike teljesül, és ezáltal a taxon kihalási esélye természetes élőhelyén nagy. A kritériumok a következők:[1]
- A – Az egyedszám csökkenése
- Az egyedszám legalább 70 százalékkal csökkent az utóbbi tíz évben vagy három generáció alatt. A csökkenés egyértelműen visszafordítható ÉS okai ismertek ÉS már megszűntek.
- Az egyedszám legalább 50 százalékkal csökkent az utóbbi tíz évben vagy három generáció alatt. A csökkenés és okai valószínűleg nem szűntek meg VAGY az okok nem ismertek VAGY a csökkenés feltehetően nem visszafordítható.
- Az egyedszám előreláthatólag legalább 50 százalékkal csökkenni fog az elkövetkezendő tíz évben vagy három generáció alatt.
- Az egyedszám feltehetően minden tíz évben vagy három generáció alatt legalább 50 százalékkal csökken, múltbéli és jövőbéli állapotát is számításba véve. A csökkenés és okai valószínűleg nem szűntek meg VAGY az okok nem ismertek VAGY a csökkenés feltehetően nem visszafordítható.
- B – Földrajzi elterjedés
- Az előfordulási terület becsült mérete kisebb, mint 5000 négyzetkilométer.
- A ténylegesen birtokba vett terület becsült mérete kisebb, mint 500 négyzetkilométer.
- C – A szaporodóképes egyedek száma kevesebb, mint 2500
- A szaporodóképes egyedek száma kevesebb mint 2500, és várhatóan legalább 20 százalékkal csökkenni fog az elkövetkezendő öt évben vagy két generáció alatt.
- A szaporodóképes egyedek száma kevesebb mint 2500, és a továbbiakban is várhatóan csökkenni fog ÉS a szaporodóképes egyedek térbeli eloszlása egyenetlen, vagy számuk erősen ingadozó.
- D – A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kihalás esélye a természetes élőhelyen legalább 20 százalék az elkövetkezendő 20 évben vagy öt generáció alatt.