Vita:II. Rákóczi Ferenc
Új téma nyitásaÁthozatal
[szerkesztés]Vita a régies cikkekről átmozgatva a Kocsmafalra. --grin ✎ 2004. október 6., 21:53 (CEST)
A szabadságharc részt nem kellene külön cikkbe rakni? Interwikihez: de:Aufstand von Franz II. Rákóczi -- Árpi (Harp) ? 2005. március 23., 14:56 (CET)
A legalsó táblátnak nincs semmi felirata elodje utodja - de miben.--Mt7 2005. május 14., 23:56 (CEST)
- Jó észrevétel. A Thököly cikknél se a cím van középen, ahogy kellene, hanem Thököly neve. Azt hiszem, mindjárt belenyúlkálok... Alensha 2005. május 15., 00:06 (CEST)
- basszus, és az évszámok közt se normális kötőjel van sehol.... na, ma ezzel fogok szórakozni :) Alensha 2005. május 15., 00:08 (CEST)
- jó ez a lovasszobor a Kossuth téren, de MELYIK VÁROSBAN? Csak nem Budapesten? Váradi Zsolt 2005. június 6., 16:50 (CEST)
- Az biztos, hogy nem Miskolc... Szerintem nem is Eger. Alensha 2005. június 6., 18:50 (CEST)
- Szerintem Budapesten. Szerintem ez tuti. OsvátA. 2005. június 6., 18:55 (CEST) Apropos: a föstmény meg Mányoki. Portrait of Prince Ferenc Rákóczi II 1724 Oil on canvas, 77,5 x 62,5 cm Hungarian National Gallery, Budapest [1]OsvátA.
Amíg eldöntitek, én közben megpróbálom szétszedni a cikket :) Így túl hosszú és amúgy is hiányzik a Rákóczi-szabadságharc leírása. -- Serinde 2005. június 6., 19:01 (CEST)
Ez eldőlt :-), üdv OsvátA.
Nekem ez viszont jóval tovább tart, nagyon át kell fogalmazni :( -- Serinde 2005. június 6., 19:49 (CEST)
A szabadságharc
[szerkesztés]"A nemesek azonban alig nem álltak mellé, mivel az egész felkelést parasztlázadásnak tekintették; úgy tűnt, hiába bocsátotta ki Vásárosnaményben kiáltványát a szabolcsi nemességhez. "
Helyébe az alábbi szöveget javaslom: A nemesek azonban nem álltak mellé, mivel az egész felkelést parasztlázadásnak tekintették; úgy tűnt, hiába bocsátotta ki Vásárosnaményben kiáltványát a szabolcsi nemességhez. A megyék nemessége tartózkódó volt, félt attól, hogy a mozgalom parasztforradalommá alakul és a nemesség ellen fordul. A Tiszai átkelése után (július 16. Esze Tamás, július 18. Rákóczi), elsőként Gyulajnál az öt Ilosvay, majd 23,-án az első mágnás (Gr Melit Pál) is csatlakozott.
Ha a mondatszerkezet nem tetszik szerkeszd át. üdv-KeFe 2005. július 12., 09:03 (CEST)
Fordítás angolra
[szerkesztés]Azt hiszem, hogy ez a legmegfelelőbb hely, hogy jelezzem - a magyar cikket Rákócziról lefordítottam angolra, és betettem az eddig ott található "stub" cikk helyettesítésére (illetve, folytatására - az eredeti jó lesz gyors áttekintésre).
Érdekelne minden magyar wikipédiás véleménye: ha megfelel a fordításom, lefordítok más cikket is (ha időm megengedi). Jó lenne, ha a wikipédia angol (és más nem-magyar) részeiben minél több jóminőségű cikk létezne a magyar történelemről és kulturáról.
Magamról csak annyit, hogy olyan korban kerültem el Magyarországról (14 évesen), hogy még tudok jól magyarul (remélem, legalábbis), de egyben majdnem anyanyelvi szinten tudok angolul is. Ezt szeretném kihasználni a wikipédiában.
Gsandi 2006. március 11., 08:55 (CET)
Csak átfutottam, de nagyon szép munkának tűnik, köszönjük szépen. – KovacsUr 2006. március 11., 09:52 (CET)
Leszedtem róla a csonkjelzést, már felesleges :) - Serinde üzenet 2006. április 1., 23:12 (CEST)
Particum
[szerkesztés]Bocsi, csak egy apróság: a Jegyzetben Rákóczi latin címében Particum helyett Partium kell, mert hogy "a Részeknek az" ura (plur. gen.) Megpróbáltam kijavítani, de nem tudtam. Most vagy a jegyzet másképp működik, mint a többi, vagy egy védett lappal állok szemben? --Mkalman 2007. január 19., 15:58 (CET)
Köszi az észrevételt! Nem védett a lap, csak ami a végén hivatkozásként van feltüntetve, azt cselesen a szövegben rejtik el a hivatkozott résznél, tehát ez is ott volt, ahol a szerkesztésre nem megnyitott szövegben a lábjegyzetet jelölő kis szám látszik. Ctrl-F-fel meg lehet keresni ilyenkor a szerkesztésre megnyitott szövegben az adott szakaszt. – Alensha üzi 2007. január 19., 22:00 (CET)
2007. augusztus 27., 08:37 Mkalman (→A bujdosás - A Szt. Benedek-templom nem Rodostóban van stb.)
[szerkesztés]Egy anon a laptörténetben fellelhető szövegváltozatokat másol a vitalapra és minősíti a szerkesztéseket. |
---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
2007. augusztus 27., 08:37 - Mkalman szerkesztése (→A bujdosás - A Szt. Benedek-templom nem Rodostóban van stb.)megjegyzéssel: EREDETI SZÖVEG:[szerkesztés]Halála előtt intézkedett hátrahagyott családja és bajtársai érdekében. Mindegyikről megemlékezett valami adománnyal 1732. október 27-én kelt végrendeletében, melynek végrehajtásával egy francia királyi herceget bízott meg. A nagyvezérnek és Franciaország konstantinápolyi követének külön levélben kötötte szívére, hogy holta után ne feledkezzenek meg az elárvult bujdosókról. Testének belső részeit a rodostói görög templomban, szívét Franciaországban temették el. Tetemét hű kamarása, Mikes Kelemen a porta engedélyének megérkezte után 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor jezsuiták templomában, (később ez a lazarista misszió St. Benoît-, azaz Szent Benedek-temploma lett) a fejedelem végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé helyezte el. Nyughelye 1906-ig Rodostó, Tekirdag (Törökország, Galata St. Benoit kolostorában azaz Szent Benedek temploma) JAVÍTOTT SZÖVEG:[szerkesztés]Halála előtt intézkedett hátrahagyott családja és bajtársai érdekében. Mindegyikről megemlékezett valami adománnyal 1732. október 27-én kelt végrendeletében, melynek végrehajtásával egy francia királyi herceget bízott meg. A nagyvezírnek és Franciaország konstantinápolyi követének külön levélben kötötte szívére, hogy holta után ne feledkezzenek meg az elárvult bujdosókról. Testének belső részeit a rodostói görög templomban, szívét Franciaországban temették el. Tetemét hű kamarása, Mikes Kelemen a porta engedélyének megérkezte után, 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor a jezsuiták kezén lévő templomban helyezte el – végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Később a lazarista misszió vette át a jezsuitáktól a St. Benoît-, azaz Szent Benedek-templom kezelési jogát, s a XIX. században a fejedelem síremléke előbb a 48-as emigránsok híradásai, majd tudományos expedíciók révén került a hazai érdeklődés homlokterébe. Hosszas előkészítő munka eredményeként Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. ([2]); ([3]) Vajon tisztában vagyunk, hogy mi értelme van a szerkesztésünknek? Irta valaki, hogy Szt. Benedek-templom Rodostóban van? 87.97.71.2 2007. szeptember 26., 15:17 (CEST)
|
Örök becsű szerkesztések 2007. szeptember 5-én
[szerkesztés]Egy anon a laptörténetben fellelhető szövegváltozatokat másol a vitalapra és minősíti a szerkesztéseket. |
---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
2007. szeptember 5., 14:50 84.0.15.215 EREDETI VÁLTOZAT:[szerkesztés]A házasságból három gyermek született: JAVÍTOTT VÁLTOZAT:[szerkesztés]A házasságból három gyermek született:2007
EREDETI VÁLTOZAT:[szerkesztés]Apja I. Rákóczi Ferenc, aki még fia csecsemőkorában meghalt. Nagyapja, déd- és ükapja, I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond egyaránt erdélyi fejedelmek voltak. Anyja, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, a költő Zrínyi Miklós unokahúga volt. Közülök Lipót már 1700 elején elhunyt. (Sarolta Amália 1706. november 16-án még egy kislánynak adott életet, aki azonban csak néhány hetet élt, s akinek bizonyosan nem Rákóczi volt az édesapja.) JAVÍTOTT VÁLTOZAT:[szerkesztés]Apja I. Rákóczi Ferenc, aki még fia csecsemőkorában meghalt. Nagyapja, déd- és ükapja, I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond egyaránt erdélyi fejedelmek voltak. Anyja, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, a költő Berényi Miklós unokahúga volt. Közülök Lipót már 1700 elején elhunyt. (Sarolta Amarilla 1809. november 16-án még egy kislánynak adott életet, aki azonban csak néhány évet élt, s akinek bizonyosan Rákóczi volt az édesapja.)
EREDETI VÁLTOZAT:[szerkesztés]Ezek után Kolonics érsek lett a hivatalos gyámja, aki Prágában és Jindřichuv Hradec-ben neveltette a jezsuitáknál. JAVÍTOTT VÁLTOZAT:[szerkesztés]Ezek után Kolonics érsek lett a hivatalos gyámja, aki Prágában és Jindřichuv Hradec-ben neveltette a jezsuita a kurva anyáát Nehéz szavakat találni, az ilyen, s ehhez hasonló örökbecsű műremekekhez! Nem tudom, feltűnt-e az illetékes "rendszabályozó bizottsági tagoknak" s fellépte-e a fenti elkövetőkkel szemben!? Azt gondolom, nem II. Rákóczi Ferenc azaz alakja, a történelmünknek, akivel szórakozni kellene! Sőt, szerintem itt nem kéne szórakozni senkivel sem, a tényeket kell közölni, s azt békén hagyni, ha nincs ok a felülírásra! 87.97.71.2 2007. szeptember 26., 15:30 (CEST) Úgy látom, a vandalizmusok már törölve lettek. Valami hülyegyerek szórakozhatott, előfordul az iylen, de többnyire gyorsan helyre van állítva utána a cikk. – Alensha üzi 2007. szeptember 26., 15:50 (CEST) |
Örök becsű szerkesztések 2007. szeptember 5-én CSERLAJOS IS KITETT MAGÁÉRT!
[szerkesztés]Egy anon a laptörténetben fellelhető szövegváltozatokat másol a vitalapra és minősíti a szerkesztéseket. |
---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
2007. szeptember 5., 14:56 Cserlajos A ((h)ősmagyar barátom, 87.97... nyelvtanán történt csiszolás) EREDETI: Nehézségek árán azért sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi-árvák gyámságát Lipót főgyámsági jogának fenntartása mellett anyjukra, Zrínyi Ilonára ruházzák. A család előbb Munkács, Sárospatak és Regéc váraiban lakott, majd 1680-tól (a nagymama, Báthory Zsófia halála után) végleg munkácsi várukba költöztek, amely iránti vonzalmát Rákóczi haláláig megőrizte. Anyja mellett Kőrössy György kamarás (udvarmester) és Badinyi János is részt vettek nevelésébe. JAVÍTOTT: Nehézségek árán azért sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi-árvák gyámságát Lipót főgyámsági jogának fenntartása mellett anyjukra, Zrínyi Ilonára ruházzák. A család előbb Munkács, Sárospatak és Regéc váraiban lakott, majd 1680-tól (a nagymama, Báthory Zsófia halála után) végleg munkácsi várukba költöztek, amely iránti vonzalmát Rákóczi haláláig megőrizte. Anyja mellett Kőrössy György kamarás (udvarmester) és Badinyi János is részt vettek nevelésében. KÖSZÖNÖM LAJOS! A régre nyúló vitánk fonalát ott vesztettem el, hogy fontolgattad, a magyar wikipedia szerkésztéseid felfüggesztését! Látom a Magyar rovásírás szócikk kiemelt lett! EZÉRT IS GRATULÁLOK, BÁR MEGJEGYZEM, KOMOLY AZ INFORMÁCIÓT, ISMERETET MINDEN OLDALRÓL EGYFORMÁN GYŰJTŐ ÉRTÉKELŐ EMBER SZÁMÁRA INKÁBB SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS ELÉG CSAK HA A SZÓCIKKBEN SZEREPELTETT TÉRKÉPRE PILLANTUNK! Ezen sorokat kénytelen voltam ezen a platformon megfogalmazni, mert Lajos barátom a userlapját számomra hozzáférhetetlenné tette! IGAZI LOVAGRA VAL! 87.97.71.2 2007. szeptember 26., 15:45 (CEST) |
A törölt Nyomtatás II. Rákóczi Ferenc-ről szócikk tartalma
[szerkesztés]„II.Rákóczi Ferenc-nek 3 gyermeke volt. Lipót:1696.május 28. József:1700 augusztus 17. György:1701 augusztus 8. Közülük Lipót már 1700 elején elhunyt. (Sarolta Almália 1706- november 16-án egy kislánynak adott életet akinek egészen biztosan nem II. Rákóczi Ferenc volt az édesapja. Rákóczi 1703 nyarán csatába indult.Elborult arcal nézte a csatát.És ezt az idézetet mondta el: -Emberek!-Kurucok!Katonáim!Elérkezett tehát a napja, hogy hitet tegyek előttetek édes hazánk iránti forró szeretetemről.Egyedül a képtelenül sanyargató német rontására és édes hazánk meg a szegény nép nyomorúságának megváltásáras ragadtam fegyvert.Megesküdtem még májusban a zászlókra, amelyeket küldöttem néktek, hogy semminő bajban el nem hagyom a bennem bizakvókat. Ezt az esküvést megismétlem most előtettek! Immár örökké egybeforraszt bennünket a kettős kemény kapocs: az én esküvésem és a tiétek!Igaz ügyünket most már el nem hagyhatjuk többé! Most tehát, szerető híveim, tüstént állítsatok őrséget,hogy meg ne ismétlődhessék a dolhai szomorú futás. Aztán pedig: édes hazánk és a szegény nép szabadságáért ,előre!”
Pilgab üzenet 2008. április 19., 14:12 (CEST)
Zrínyi Ilona élete
Csúcsak vagytok!!! Pusz :Kovács Linda
Kiemelt szócikk?
[szerkesztés]Ez a cikk még 2004-ben lett kiemelt az akkori követelmények szerint, és azt gondolom, hogy ma már eléggé elavult a csillag. Hiányolom a gyermekkorának elhelyezését a történelem kontextusában, a "Neveltetése" és "A Thököly-szabadságharc vége" szakaszok eseményfolyama összekeveredik és áttekinthetetlen. Igyekszem majd javítani, de meg kéne fontoni a kiemelés felülvizsgálatát ebben a formában. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2010. június 13., 15:28 (CEST)
- Tedd föl megvonásra, esetleg szólj Koalának vagy Doncsecnak. – OrsolyaVirágHardCandy 2010. június 13., 15:40 (CEST)
- Miért pont nekem? Ártatlan vagyok az ügyben. – Hkoala 2010. június 13., 15:41 (CEST)
Megtettem, remélem jól. Kérlek, nézzetek rá, mert még sosem tettem föl cikket se kiemelésre, se megvonásra. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2010. június 13., 16:40 (CEST)
Fogalmam sincs, hogy kéne a cikktörténet sablont rávenni, hogy mutassa a két megvonási eljárást, és ne az előzőre linkeljen. Addig is itt a cím: Wikipédia:Javaslat kiemeltszócikk-státusz megvonására/II. Rákóczi Ferenc (másodszor). Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2010. június 13., 16:45 (CEST)
Nekem jól linkel. Neked a második nem a (másodszor)-ra mutat? Bennófogadó 2012. március 6., 11:13 (CET)
Ja de, csak én felül néztem, és nem vettem észre a kinyitóst. A sablon teteje olyan, mintha csak egy lett volna. Viszont a probléma így is fennáll, ugyanis "a kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazás" nem az erről szóló szavazásra linkel, hanem arra, amelyiken nem veszítette el a kiemelt státuszt. Ilyenkor felül az utolsót kéne mutatnia. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2012. március 6., 13:12 (CET)
A kkszlink paraméterrel lehet megadni aktuális megbeszélés linkjét. --Bean49 vita 2012. május 23., 14:06 (CEST)
Miért inaktív ezen vitalap 2012 óta, és mivel aktiváljuk?
[szerkesztés]A mai napon egyik szerkesztő a „II. Rákóczi Ferenc” cikk „A szabadságharc” szakaszához feltette a vezérlő fejedelemnek a Budapesten a Hősök terén a Millenniumi emlékművön lévő és látható szobra képét. Ez ellenőrízhető tény. Másik szerkesztő ezen szobor képaláírásához hozzátette: „(II. Lipót magyar király szobra helyén)”. Szerintem ez vitás vélemény. Mivel a 2019. év II. Rákóczi Ferenc emlékév, javaslom, hogy vitassuk meg, mégpedig mindkét vitalapon. – *feridiák vita 2019. január 11., 23:57 (CET)
Nem értem mit kellene megvitatni, @Voxfax: beírta, te másfél óra múlva (vita nélkül) visszavontad, két perccel azután, hogy megírtad ide ezt a szösszenetet. Most már minek vitatni? Ha valaki vitatni akar, az Voxfax, meg is teszi, ha szándékában áll. Nem látok egyébként Voxfax vitalapján semmi kérdést, jelzést, hogy szóltál neki. Elsősorban vele kellene megbeszélni, és ha nem juttok dűlőre, lehet hatalmas vitákat folytatni erről a rendkívül fontos kérdésről itt e lapokon. Ogodej vitalap 2019. január 12., 09:55 (CET)
Köszönöm az értesítést. Ellenőrizhető tény, hogy a Budapest ostroma alatt elpusztult II. Lipót-szobor helyén áll, akit Habsburg lévén úgyis örömmel eltávolítottak volna a cocolizmus alatt. Csak érdekesség, nem ragaszkodom ahhoz, hogy itt is meg legyen említve. ;) Voxfax vita 2019. január 12., 11:42 (CET)
Tisztelt @Voxfax és @Ogodej Wikitársak!
Köszönöm, hogy hárman együtt már a II. Rákóczi Ferenc emlékév kezdetén aktiváltuk a „II. Rákóczi Ferenc” szócikk 2012 óta inaktív ezen vitalapját. Mik/melyek szerintetek a legfontosabb kérdések? Közölük melyiket hol vitassuk meg? A lehetséges vitahelyek közül hármat javasolok kiemelni:
- 1. Miért inaktív ezen vitalap 2012 óta, és mivel aktiváljuk? @Voxfax, @Ogodej, @*feridiák ...
- 2. „Rákóczi emlékév” vitaszakasz a Kezdőlap vitalapján: @Puskás Zoli, @Wikizoli, @VargaA ...
- 3. II. Rákóczi Ferenc emlékév vitalapja: @Burumbátor, @Szenti Tamás, @Rakás ...
Üdv: – *feridiák vita 2019. január 12., 23:22 (CET)
Halott linkek
[szerkesztés]A nagy mennyiségű sosem élt link eltávolítása során rosszul számoltam. Csak 45-öt mondtam, valójában kiderült, hogy 47 linkről van szó. Nem az összeset számoltam. Alfa-ketosav vita 2021. július 7., 16:46 (CEST)
Rákóczi uralkodásának kezdete Magyarországon 1705 és nem 1704!
[szerkesztés]Rákóczi két országnak volt uralkodója (külön-külön), ezért az uralkodásuk dátuma sem egyezik. Erdélyben 1704-ben választották meg (de csak 1707-ben iktatták be), Magyarországon viszont csak 1705-ben a szécsényi országgyűlésen választották fejedelemmé. Ticino vita 2024. február 25., 20:02 (CET)
A Rákóczi-szabadságharc célja
[szerkesztés]"Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól." A bevezetőnek ez a része pontatlan. Ugyanis Rákóczi, legalábbis, ahogy ez az 1706-os béketárgyalások során megfogalmazódott, kezdetben nem tervezte Magyarország függetlenségét a Habsburg Birodalomtól, csak a rendi jogok helyreállítását és Erdély függetlenségét (Bocskai István politikai végrendeletének szellemében). Ezért sem akart király lenni. Ticino vita 2024. március 8., 17:12 (CET)
I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem?
[szerkesztés]A szócikk bevezetőjében szerepel, hogy Rákóczi Ferenc apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt. Ez az állítás sajnos pontatlan. Ahogy ezt a wikipédia I. Rákóczi Ferenc oldala is írja, valóban megválasztották még apja életében erdélyi fejedelemnek, de soha nem iktatták be ebbe a tisztségbe. Csak visel(het)te az Erdély választott fejedelme címet, de ténylegesen nem uralkodott Erdélyben, éppen ezért nem szerepel az Erdélyi fejedelmek listája oldalon sem. Tehát a bevezetőben is pontosítani kellene. (Ezt megtettem, de egy járőr visszajavította annak ellenére, hogy az indoklásnál utaltam arra, hogy a Wikipedia I. Rákóczi Ferenc oldalán is így szerepel.... Ticino vita 2024. március 8., 20:00 (CET)
- Bizonyára igazad van. Ha így van, akkor nem eshet nehezedre odaírni a forrást (valahol a szövegben) a változtatásodhoz. Egy <ref ...>... szöveg, ahol leírod, hogy nem a kisujjadból szoptad, vagy megadod a mű címét, kiadóját, oldalát, stb. ...</ref> sokat segítene, pl. lehetne ellenőrizni, és esetleg nem kéne visszavonni a szerkesztéseidet. Üdv, Pkᑌᘗᖾᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2024. március 8., 20:14 (CET)
- Nem a "kisujjamból szoptam" a változtatást, hanem, ahogy ezt jeleztem a változtatás indoklásánál is, a Wikipédia I. Rákóczi Ferenc oldalából. Talán nem olyan nagy baj, ha egy internetes lexikonon belül vannak kereszthivatkozások, az pedig kifejezetten előnyös, ha a lexikon egyes oldalain nem egymástól eltérő információk vannak. Egyébként furcsa, hogy a korábbi, pontatlan és most visszaállított szöveg esetében nem számított, hogy annak szerkesztője sem adott meg forrást. Ticino vita 2024. március 10., 20:35 (CET)
- Sikertelen jószócikk-jelöltek
- Korábbi kiemelt cikkek
- Jól használható besorolású életrajzi szócikkek
- Nélkülözhetetlen életrajzi szócikkek
- Jól használható besorolású magyar történelmi szócikkek
- Nélkülözhetetlen magyar történelmi szócikkek
- Jól használható besorolású Erdéllyel kapcsolatos szócikkek
- Nélkülözhetetlen Erdéllyel kapcsolatos szócikkek
- Jól használható besorolású hadtudományi szócikkek
- Nagyon fontos hadtudományi szócikkek