Könyvbemutatóval, kiállítással és tudományos szimpóziummal kezdődött az MTA Orvosi Tudományok Osztálya egy hónapos rendezvénysorozata

„Nélkülünk nem megy: A könyvtárak szerepe a közösségi tudományban” – Konferencia az MTA KIK szervezésében

A napjainkban egyre népszerűbb közösségi tudomány személyes élményt, a tudományos munka és gondolkodásmód megtapasztalását nyújtva kapcsolja be a civileket a tudományos kutatások világába. Milyen kulcsszerepet tölthetnek be ebben a könyvtárak? Milyen hazai kezdeményezéseket vagy nemzetközi minták alapján megvalósuló projekteket indítanak vagy koordinálnak könyvtáraink a közösségi tudomány területén? És egyáltalán mennyire újdonság ez a tevékenység a könyvtárak életében? Az Akadémia 200 éves Könyvtárának „Nélkülünk nem megy: A könyvtárak szerepe a közösségi tudományban” című konferenciája ezeket a kérdéseket járta körül.

Tudós társaságok könyvtárai egykor és napjainkban – Nemzetközi könyvtártudományi konferenciák az Akadémián

Milyen szerepük volt a könyvtáraknak és a könyvkiadásnak az európai tudós társaságok létrejöttében? Mire ösztönözheti az európai akadémiák és könyvtáraik sokféle története napjaink értelmiségét? Milyen kihívások elé állítják a könyvtárakat az információs technológiák változásai? És hogyan szolgálják a kutató- és szakkönyvtárak napjainkban a tudományt? Az MTA Könyvtár és Információs Központ „Az Akadémia könyvtára vagy a könyvtár Akadémiája?”, valamint „A 21. század modern kutató- és szakkönyvtárai” című nemzetközi konferenciái ezeket a kérdéseket járták körül az Akadémia 200 éves Könyvtárának ünnepi hónapja alkalmából.

Az MTA veszteségei a 20. század első felében – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (9. rész)

Milyen veszteségei voltak 20. század magyar tudománytörténetnek és benne a Magyar Tudományos Akadémiának? Hogyan érintette az intézményt az antiszemita diszkrimáció és miként lépett fel a második világháborút követően a kommunista hatalom a neki nem tetsző tudósokkal szemben? E kérdésekre ad választ az mta200.hu számára írott dolgozatában Nagy Péter Tibor történetszociológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a Wesley egyház- és vallásszociológiai kutatóközpont vezetője. 

Az MTA a politika erőterében a második világháború idején – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (8. rész)

Milyen hatással volt a Magyar Tudományos Akadémiára a második világháborút megelőző jobbratolódási folyamat, milyen támadások érték az intézményt a háború alatt és milyen veszteségek érték a világégés során? E kérdésekre válaszolt az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának újabb részében Turbucz Dávid, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.

Barabás Miklós: Arany János

Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.

Johann Nepomuk Ender: Görög lány

Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harmadik személyben – írta, „Rómába érkezve (…) hozzákezdett egy kút mellett ülő görög leány megfestéséhez, amivel mindenütt nagy sikert aratott”.

Megismertünk egy olyan világot, amihez hasonlót korábban senki nem látott – Ősi Attila paleontológus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Ősi Attila paleontológus beszél egyebek mellett arról, hogyan lett belőle őslénykutató, mely éveket tartja pályafutásából a legszebbeknek, valamint arról is, hogy miért fontosak az alapkutatások és a közvetlen profitot nem termelő felfedezések.

Az emberiség tudományokban fölhalmozott tudása felbecsülhetetlen értékű – Matolcsi Máté matematikus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban

Hogyan épül föl a tudomány piramisa? Mit adott a matematika az emberiségnek? Ezekről a kérdésekről is beszél a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Matolcsi Máté matematikus. 

A 200. közgyűlés a 201 éves Akadémián – Egy számozás története

Az Akadémia életében az első pillanattól kezdve fontos szerepük volt a közgyűléseknek, de elnevezésük és feladatkörük többször is változott a 200 év alatt. Bár elvileg az Akadémiának évente kellett közgyűlést tartania, különböző okokból nem volt minden évben közgyűlés, de volt olyan év is, amikor viszont több is volt, így alakult ki az, hogy az idei közgyűlés pont a 200. lesz. Hay Diana, az Akadémiai Levéltár igazgatójának írása.

Kétszáz éves az MTA Könyvtár és Információs Központ – Képes összeállítás az intézmény történetéről

1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. Cikkünkben az alapító adományától a modern kutatástámogatásig tekintjük át a nemzeti intézmény történetét. Az MTA KIK összeállítása.

Korponay János akadémikust, honvéd ezredest halálra, majd hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után

Mi volt a bűne és minek köszönhető, hogy végül mégsem hajtották végre az ítéletet az egykori akadémikuson? A kérdésre Bona Gábor, az MTA doktora, nyugalmazott honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese könyve alapján és Hermann Róbert, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese segítségével keressük a választ.

Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Akadémikusok emlékezete – Pákh Albert (1823–1867), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Pákh Albert ügyvéd, író életútját idézi fel.

Akadémikusok emlékezete: Kerékgyártó Árpád (1818-1902), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozat részeként ezúttal Kerékgyártó Árpád művelődéstörténész pályáját idézi fel Szabadfalvi József egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias

Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)

Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.

A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe

1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.

Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)

„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.

Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet

A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője