Akadémikusok emlékezete Andorka Rudolf (1931-1997), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Széchenyi-lakomák emlékkönyve – Bemutatták a Nemzeti Casino serlegbeszédeit tartalmazó díszalbum hasonmás kiadását

Könyvtörténeti és nemzeti érték az a könyv, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezésében mutattak be február 5-én, az MTA székházának Vörösmarty-termében. Az Akadémia és Könyvtára alapításának 200. évfordulójához kapcsolódva megjelent „Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944” című díszalbum eszmei, filológiai és könyvművészeti értéke egyaránt jelentős.

Relikviákban gazdag kiállítás és Joseph Haydn szerződésszegései, avagy a szerzői jogvédelem kezdetei – Videón az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya ünnepi hónapjának nyitó rendezvénye

A jog- és társadalomtudományok két évszázadát bemutató kiállítás megnyitójával és Vékás Lajos akadémikus előadásával, benne Haydn-muzsikával kezdődött a Gazdaság- és Jogtudományok osztályának ünnepi programsorozata 2026. február 2-án. A következő hetekben többek közt a globalizációval és az uniós integráció perspektíváival foglalkozó programokkal, a Star Wars és Dűne világában feszülő társadalmi és jogi kérdéseket elemző ismeretterjesztő előadásokkal, könyvbemutatóval és perjátékkal is várják az érdeklődőket a társadalomtudományok művelői az MTA székházában és azon kívül is.

Tudomány a századfordulón nemzetközi tudományos kitekintéssel – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (7. rész)

A hazai és nemzetközi tudományosságban és szervezetrendszerében a 18–19. század fordulójától jelentkező, többek között a diszciplinarizálódás, a professzionalizáció és az intézményesülés fogalmaival leírható jelenségek az évszázad végére jelentős mértékben felgyorsultak. Miként jelentek meg ezek az áramlatok a nemzetközi tudományosságban és milyen szerepet vállalt a korszakban a Magyar Tudományos Akadémia? Ezt foglalta össze az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának legújabb részében Kovács Janka, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója.

Az Akadémia székházának homlokzati szobordísze – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (6. rész)

Milyen szellemiséget jelenít meg a Tudomány Palotájának homlokzati szobordísze? Kik voltak az alkotók és milyen alapanyagokat használtak fel? Ez is kiderül Ugry Bálintnak, az ELTE Humántudományok Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézete tudományos munkatársának, az MTA Művészeti Gyújteménye vezetőjének cikkéből. Írásával folytatódik az mta200.hu-n az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

Barabás Miklós: Arany János

Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.

Johann Nepomuk Ender: Görög lány

Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harmadik személyben – írta, „Rómába érkezve (…) hozzákezdett egy kút mellett ülő görög leány megfestéséhez, amivel mindenütt nagy sikert aratott”.

Megismertünk egy olyan világot, amihez hasonlót korábban senki nem látott – Ősi Attila paleontológus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Ősi Attila paleontológus beszél egyebek mellett arról, hogyan lett belőle őslénykutató, mely éveket tartja pályafutásából a legszebbeknek, valamint arról is, hogy miért fontosak az alapkutatások és a közvetlen profitot nem termelő felfedezések.

Az emberiség tudományokban fölhalmozott tudása felbecsülhetetlen értékű – Matolcsi Máté matematikus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban

Hogyan épül föl a tudomány piramisa? Mit adott a matematika az emberiségnek? Ezekről a kérdésekről is beszél a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Matolcsi Máté matematikus. 

Határtalan történet: Kazinczy Ferencet, Kölcsey Ferencet és Vörösmarty Mihályt az Akadémia tagjává választják

A Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése nyitányaként 2025. május 5-én avatták fel a Határtalan történet című köztéri alkotást, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából állított az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata. Sorozatunkban a 200 tardosi mészkőlapból álló idővonalon olvasható fontosabb eseményekből válogatunk.

A Magyar Tudományos Akadémia képes története 1825-2025 – Új kötet a kétszáz éves MTA-ról

Az akadémiai mozgalom magyarországi előzményeitől egészen napjainkig ad korabeli fotók és illusztrációk alapján a hazai tudományról és legfontosabb intézményéről, a Magyar Tudományos Akadémiáról átfogó képet egy új kiadvány.

Korponay János akadémikust, honvéd ezredest halálra, majd hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után

Mi volt a bűne és minek köszönhető, hogy végül mégsem hajtották végre az ítéletet az egykori akadémikuson? A kérdésre Bona Gábor, az MTA doktora, nyugalmazott honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese könyve alapján és Hermann Róbert, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese segítségével keressük a választ.

Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Akadémikusok emlékezete – Hunfalvy Pál (1810-1891), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal a jogász végzettségű nyelvész és etnográfus, országgyűlési képviselő Hunfalvy Pál életútját idézi fel.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Szalay László, az MTA rendes tagja (1813-1864)

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Szalay László jogász, történész, író és politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja pályáját idézi fel.

Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias

Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)

Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.

A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe

1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.

Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)

„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.

Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet

A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője