Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Emlékezés Lévay Józsefre (1825-1918), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagjára
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett portrék. Ezúttal Lévay József költő, műfordító életútját idézi fel Szabadfalvi József az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora.
200 év kincsei: kiállítás az Akadémia Székházában – Információk és regisztráció
Tovább„Múltba tekintő – jövőbe mutató” – Az Akadémia ünnepi kiadványai
„Hogy könyveket szeretnénk megjelentetni az MTA 200. évfordulója tiszteletére, az világos volt kezdettől fogva. Olyan könyvekre vágytunk, amelyek nem pusztán a reprezentativitást, az alkalomszerűséget állítják előtérbe, hanem ténylegesen érdemi információkat tudnak adni mind a tudománytörténet, mind az intézménytörténet iránt érdeklődőknek” – fogalmazta meg Kecskeméti Gábor, az Akadémia főtitkára és az „MTA200 Bizottság” elnöke azon könyvek kapcsán, amelyek az elmúlt években a 200. jubileum alkalmából láttak napvilágot. Az MTA200-könyvsorozatba tartozó művek a magyar tudomány kiváló és elmélyült munkái, széles horizontot vizsgáló, megtartó erejű szellemi és szakmai teljesítmények. Nem csupán a múlt értékeit mutatják fel, hanem tanúságot tesznek arról a jelenben végzett, nemzeti közösségünket és jövőnket szolgáló szellemi munkáról is, amely az Akadémia mindenkori hivatása. Frissülő cikkünk az MTA200-as kiadványokat gyűjtötte össze és teszi elérhetővé, a könyveket bemutató korábbi írásainkkal együtt.
Tovább„Nemzeti létünknek révpartja” – kisfilm az Akadémia első kétszáz évéről
Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Az ünnepi közgyűlésen mutatták be az Animatiqua filmstúdió által készített, „Nemzeti létünknek révpartja” című kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.
TovábbElnökök
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei
TovábbAz Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
Az MTA veszteségei a 20. század első felében – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (9. rész)
Milyen veszteségei voltak 20. század magyar tudománytörténetnek és benne a Magyar Tudományos Akadémiának? Hogyan érintette az intézményt az antiszemita diszkrimáció és miként lépett fel a második világháborút követően a kommunista hatalom a neki nem tetsző tudósokkal szemben? E kérdésekre ad választ az mta200.hu számára írott dolgozatában Nagy Péter Tibor történetszociológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a Wesley egyház- és vallásszociológiai kutatóközpont vezetője.
Tovább
Az MTA a politika erőterében a második világháború idején – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (8. rész)
Milyen hatással volt a Magyar Tudományos Akadémiára a második világháborút megelőző jobbratolódási folyamat, milyen támadások érték az intézményt a háború alatt és milyen veszteségek érték a világégés során? E kérdésekre válaszolt az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának újabb részében Turbucz Dávid, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.
TovábbGyűjteményeink
Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias
Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.
Tovább
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)
Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.
TovábbNekem a tudomány
Nekem a tudomány – Kutatói vallomások
A bicentenáriumi ünnepi évre készült sorozatban 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin mondja el gondolatait a tudományhoz és saját szakterületéhez fűződő viszonyáról. A Nekem a tudomány című sorozatból rövidebb és hosszabb változatok is készültek. A videók cikkünkben megnézhetők.
Tovább
Megismertünk egy olyan világot, amihez hasonlót korábban senki nem látott – Ősi Attila paleontológus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban
Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Ősi Attila paleontológus beszél egyebek mellett arról, hogyan lett belőle őslénykutató, mely éveket tartja pályafutásából a legszebbeknek, valamint arról is, hogy miért fontosak az alapkutatások és a közvetlen profitot nem termelő felfedezések.
Tovább
A stresszkutatás 90 éve: Selye János első cikkétől az új poszt-COVID-stressz-szindrómáig – Videón a bicentenáriumi konferencia
Miért kulcsfontosságú a stressz megértése a modern egészségmegőrzésben? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett konferencián. A bicentenáriumi év Sokszínű tudomány című programsorozatának részeként szervezett tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető.
Tovább
Tudós és művész: Videón a Szentágothai Jánosról szóló konferencia
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából a Biológiai Tudományok Osztálya és az Orvosi Tudományok Osztálya közös emlékülés és kiállítás keretében emlékezett meg Szentágothai Jánosról, az Akadémia fél évszázada megválasztott elnökéről. Cikkünkben megtekinthetik a konferencia előadásairól készült felvételt, illetve megmutatunk néhányat az MTA egykori elnökének akvarelljei közül is.
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
A 200. közgyűlés a 201 éves Akadémián – Egy számozás története
Az Akadémia életében az első pillanattól kezdve fontos szerepük volt a közgyűléseknek, de elnevezésük és feladatkörük többször is változott a 200 év alatt. Bár elvileg az Akadémiának évente kellett közgyűlést tartania, különböző okokból nem volt minden évben közgyűlés, de volt olyan év is, amikor viszont több is volt, így alakult ki az, hogy az idei közgyűlés pont a 200. lesz. Hay Diana, az Akadémiai Levéltár igazgatójának írása.
Tovább
Kétszáz éves az MTA Könyvtár és Információs Központ – Képes összeállítás az intézmény történetéről
1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. Cikkünkben az alapító adományától a modern kutatástámogatásig tekintjük át a nemzeti intézmény történetét. Az MTA KIK összeállítása.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Emlékezés Kulcsár Kálmánra (1928-2010), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Kulcsár Kálmán jogtudós, szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja életútját idézi fel.
Tovább
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Emlékezés Herczeg Ferencre (1863-1954), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Herczeg Ferenc író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, másodelnöke és igazgatósági tagja életútját idézi fel.
TovábbHatártalan történet – Mészkő lapokon az MTA első 200 éve
A „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat az MTA 199. közgyűlése előtt avatták fel. Az egyes lapok az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg.
TovábbBorúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább
