Morzsám..

 

Mindig is szeretett baglyot rajzolni. A baj csak az volt, hogy a baglyok nem akartak megállni modellnek. Így hát nem maradt más, mint kitömött példánnyal beérni, ami valljuk be illúzióromboló volt az üvegszemei és a mozdulatlansága miatt. Egyik nap hajnalban kinézett az ablakon és nem akart hinni a szemének: egy bagoly gubbasztott a szemközti fenyő legalsó ágán. Gyorsan megkereste a vázlatfüzetét és kirohant. Biztos volt benne, hogy mikorra kiér a bagoly már rég tovaszáll, de ez ott volt. Stabilan állt az alsó ágon, szemei becsukva. Leült vele szembe, gyorsan rajzolni kezdett, mint aki fél, hogy elveszik a pillanat varázsa. A bagoly időnként kinyitotta az egyik szemét, valószínű azért, hogy nehogy bealudjon és lepottyanjon. A rajz sikeresen elkészült, egész élethű lett, felborzolódó pihetollakkal, fenséges csőrrel, félelmetes karmokkal. Mintha a bagoly tudta volna, hogy elkészült a nagy mű, megrázta magát, majd méltóságteljesen elrepült. Boldog örömmel ment be házba.

Aznap az édesanyja már nem ébredt fel többé…

Morzsám...

Rosszarcú emberek, jó szándékkal közeledtek felé. A menekülési lehetőség egyre szűkült, végül a kör bezárult. Megfordult a fejében, hogy támadjon, de fölbe gyökeredzett a lába. Megadta magát a sorsnak. Gyöngéden felemelték és berakták egy ketrecbe. Most nem olyan érzése volt, hogy bezárták, hanem megvédik a külvilágtól. A ketreces autó elindult, lekushadt, megnyugodott. Amikor megérkeztek, kiemelték és kézről-kézre járt. Lecsutakolták, megtörölték, kifésülték. Mindenki érzékenyen, simogatóan ért hozzá, közben nyugtatgatták. Nehéz volt a bizalmába férkőzni, mert annyi sok rosszat tapasztalt. De a jót könnyű megszokni. Kényelmes, nyugodt fekhelyet kapott és hamar mély álomba merült. Ezután mindig rendszeresen kapott enni és újra kigömbölyödött, visszanyerte régi önmagát. Egy nap nyílt a ketrecajtó és egy bozontos gyerekfej jelent meg fülig érő vigyorral. Óvatosan közelebb merészkedett. A torzon-borz egy hirtelen mozdulattal átölelte a nyakát és azt mondta: - Kutyukám! Ez volt egy életre szóló barátság kezdete…

 

Morzsám...

 

Örök életében, városi gyerekként élte a mindennapjait, de a nyarakat a nagyszüléinél a tanyán töltötte. Izgalmas volt számára ez az egész más milliő. A kezdetekben próbálta városi öltözködését becsempészni a vidéki életbe, de fokozatosan asszimilálódott. Egy nap azon kapta magát, hogy unokatesóihoz hasonlatosan klottgatya, mezítláb lett a viselet. A mezítlábazással akadtak gondjai. Az „úri”, városi topogók nehezen viselték a megpróbáltatásokat. Volt amit nagyon nehezen szokott csak meg: a sárban pocskálást, a frissen levágott búzamező tarlóján való fogócskát. Unokatesök kezdetben kinevették, aztán megsajnálták és kitanították a mezítlábazás fortélyaira. Most, hogy már felnőtt, gyakran feltőrnek ezek a gyerekkori emlékek. Érett fejjel értette meg, hogy a mezítlábas lét közelebb viszi Földanyácskához. Ilyenkor leveszi a cipőjét, kioson a kertbe és szétkuszálja a friss vakondtúrásokat…

 

Morzsám...

 

A Colosseum zsúfolásig megtelt érdeklődővel. Az egyik néző izgatottan böngészte a műsorfüzetet. A mellette ülő megszólította:

- Először van itt?

- Ennyire látszik?  Vidékről jöttem, hogy végre láthassak ilyet, már annyit hallottam róla. Maga már járt itt?

- Római vagyok, szinte minden előadáson itt voltam.

- Ahogy nézegettem a programot, érdekesnek Ígérkezik…

- Ha engem kérdez, egy éve még színvonalasabb volt. A gladiátorok küzdelme tényleg vérre menő volt. Ma már beszerveztek egy koreográfust, aki betanítja az egész küzdelmet, ráadásul elmarad a vesztes sorsának eldöntése fel- vagy lefelé mutatott hüvelykújjal.

Az állatvédők tiltakozása miatt elmaradt az ember kontra állat harc.

Persze próbálkoznak fenntartani az érdeklődést azzal, hogy a régebben szimpla keresztre feszítés helyett a hóhérok fantáziájára van bízva a kivégzés módja. Elhiheti, nincs két egyforma előadás. Aztán bevezettek egy újdonságot, amelynek a címe: Te is lehetsz!

Ez abból áll, hogy az előadás előtt a férfiak leadhatnak egy női nevet a szervezőknek. Ezen az áll, hogy ki az, akit meg szeretnének büntetni. Általában megunt szeretők, megcsaláson rajtakapott feleségek az áldozatok. A közönség soraiból hurcolják a porondra az bejelentettet. A férfi a beadványában arról is nyilatkozik, hogy a büntetés milyen fokozatú legyen. Legenyhébb, ha az áldozatról letépik a ruhát és végig korbácsolják a porondon. A következő fokozat lehet a nyilvános, csoportos erőszak, de elmehet a kínzásokon keresztül a gyilkosságig is. Ezt a programot imádja a közönség és a részt vevő gladiátorok is. 

Azután ott van, hogy a megnövekedett vadállat szaporulat miatt az előadás végén kisorsolnak egy állatkölyköt. Képzelje el, hogy haza állítana egy vadonatúj házörzővel…

Morzsám...

 

A bérgyilkos következő megbízásának fényképét tanulmányozta. Egy egzotikus szépség nézett vissza rá a fényképről. Munkája során megtanulta, hogy az érzelmeit ki kell zárnia, ez az arc mégis fészket rakott a tudata hátsó zugában…

Az elkövetkező napok a leendő áldozat megfigyelésével telt. Egyedül élt. Nem volt túlságosan bonyolult az életvitele: nyolc felé indulás a munkahelyre, munka után haza, este tíz körül lefekvés Ezen kívül, nem nagyon mozdult ki otthonról.

Az akció kivitelezését egy szombati napra tette. A villany lekapcsolódása után várt egy órát, majd nekiindult. Könnyedén bejutott, macskalétekkel közelítette meg a hálószobát. Ahogy bejutott, látta az ágyban az enyhe fényben az áldozat takaró alatti sziluettjét. Közel osont, a hangtompítós pisztolyt előre tartva megállt az ágy mellett. Hirtelen mozdulattal lerántotta a takarót…egy bábú üres tekintete meredt rá. Néhány pillanatra megdermedt, de ösztöne egy gyors forduló mozdulatra sarkalta.

Elkésett, mert ebben a pillanatban érezte amint egy hideg penge áthatol a szívén. Lábaiból azonnal elszállt az erő, a földre rogyott.

A lány fölé hajolt, az arca tényleg gyönyörű volt, de szemeiben ott szikrázott a gonoszság. Ez volt az utolsó kép, majd az öntudatlanság vermébe zuhant…

                                                         AnDrew DeXx - Killer

Morzsám...

 

A háromlábú kutyát majd megvette az isten hidege. A jószívű csiga beengedte a házába melegedni. A kutya egyre jobban érezte magát, teljesen berendezkedett, végül kitúrta a csigát saját házából. Így lett belőle hajléktalan csiga.

Tanúság: a háromlábú kutyák veszélyesek

Morzsám...

Van valahol egy ország. Pontosan senki nem tudja, hol is található, mert nincs rajta egyetlen térképen sem. Azt mesélik, akik már jártak ott, hogy varázslatos hely, ahol bármi megtörténhet: találkozhatsz, rózsaszín orrszarvúval, eshet a piros hó, természetesen fölfelé, láthatsz önmagukat locsoló, beszélő, kockás virágokat.

Van, aki egész életében keresi, még sem találja meg. Léteznek, olyanok, akik egyáltalán nem kutakodnak utána, és mégis átléphetik a kapuját. Pedig nem őrzik határait, marcona katonák, vagy vérebek. Egyetlen, titkos ajtó a bejárat, amely vagy megnyílik az arra tévedők előtt vagy nem. Pontosan tudja, kit kell beengednie. Ha bejutottál, gólyalábas bohóc üdvözöl, és nyájasan betessékel. Amikor tovább mész, hatalmas szivárványon, színarany betűkkel a következő felirat fogad:

FANTÁZIA ORSZÁGBA ÉRKEZTÉL, ÉREZD JÓL MAGAD!

Enchanted Forest Music & Mystical Vocals ✦ Ethereal Fantasy Music 

 

Morzsám...

 

A gyertya sok-sok társával együtt a templomban teljesített szolgálatot. Igaz, hogy hosszú életűnek számták, mert vaskos volt és magas, de szinte örökké éget, hogy vezesse a sötétségben a hívőket a tisztánlátáshoz vagy a betévedt turistákat, hogy végre kitaláljanak, és ne zavarják tovább a templom meghitt áhitatát. Rövid élete alatt sok mindent megtapasztalt. Látott szomorú szemeket az imbolygó fényben, égetett meg óvatlan gyermektenyeret, simogatott öreg, ráncos arcokat. Szerette a templom kongó csendjét, a mindig friss virágot hozó arctalan fejkendősöket, és ha nagyritkán megszólaltatták, az orgona mély regisztereit. Figyelte, ahogy társai sorban örökre kihunynak. Önmagát is szemmel tartotta, egyre aggodalmaskodóbb lett, amint fogyatkozott. Egy nap már csak egy kis csonk volt az olvadt viasz közepén. Tudta, hogy eljött a búcsú pillanata, ma végleg sötétség borul rá. Pislákolni kezdett, gyorsan még egyszer körülnézett, majd minden elsötétült.

Hirtelen egy szál gyufa fénye villant fel előtte, majd egy reszkető kéz meggyújtotta a kanócát. Végignézett magén, újra egész szál gyertya volt. Ahogy körbetekintett, látta, hogy egy szegényes otthon egyetlen fényhozója lett…

Morzsám...

 

A ház kívülről olyan volt, mint a többi: vidám színek, rendezett kert, vendégváró kapu. Benne, szerencsére a szeretet és a tisztelet lakott, igazi otthonná téve azt. Az együtt lakó több generáció minden tagjának jutott egy meghitt kis zug, ahová félre vonulhatott, ha éppen arra volt szüksége. Egy valamiben mégis különlegesnek számított. A tetőtérben volt egy kicsiny szobája. Ha belépett az oda tévedő és kinyitotta az ajtót, egy fülkényi helységbe léphetett. Mindössze egy hintaszék, egy könyvespolc néhány könyvvel és egy állólámpa ácsorgott álmosan. A különlegesség a bejárati ajtóval szembeni másik ajtó mögött rejtőzött. A nap folyamán a ház minden lakója meglátogatta ezt a rejtekhelyet.

Miután a ház asszonya útjára bocsájtotta a családot, elsőként nyomta le az ajtó kilincsét. Virágos rét tárult a szeme elé. Felpezsdült a vére, önfeledten gyűjtötte csokorba a virágokat. Újra az a boldog kislány lehetett, akit még nem zaklatnak a hétköznapok. Amikor feltöltődött visszatért a napi rutinhoz.

Az iskolából a kislány ért haza először. Első útja a tetőtérbe vezetett. Kinyitva az ajtót, egy hatalmas fa ágáról lelógó hinta várta. Beleült és hajtani kezdte. Egyre magasabbra és magasabbra jutott. Súlytalannak érezte a testét, lehunyta a szemét és mosolygott.

A padlásszoba következő látogatója a nagyfiú határozottan lépett be és nyitotta ki az ajtót. Odabenn sötét félhomály fogadta. Másnak talán nyomasztó lehetne ez a világ, de ő biztos léptekkel haladt benne, mint aki ismeri a hely minden porcikáját és tudja, hogy mi vár rá.

Estefelé apa osont fel a lépcsőn. Neki egy hangulatos, szűk utcácskára nyílt az ajtó. Ahogy léptei koppantak a macskaköveken, a szemerkélő esőben szembe egy alak közeledett. Amikor elment mellette, az utcai lámpa fényében meglátta az arcát. Az első szerelme volt ő.

Már késő este lett, amikor lassú léptek közeledtek. Remegő kéz nyitott ajtót. Feltárult egy kis tanya. Az öregember odacsoszogott az udvar közepén álló öreg diófához és leült a farönkből készült göcsörtös padra. Lehunyta szemét és magába szívta a diófalevelek kesernyés illatát…

Morzsám...

 

Az öreg orgona büszkén feszített a templomban. Virágvasárnap volt, őt is szépen feldíszítették, sípjait szépen kifényesítették. A kántor a közelgő ünnepre készülve, naponta meglátogatta és gyakorolta az egyházi dalokat. Szerette a kántort, mert mindig tisztelettel bánt vele, érzékeny ujjakkal érintette a billentyűit, mindig levette a cipőjét, ha meg kellett szólaltatni a basszus regisztereit. A kántor szívesen beszélgetett vele, mint egy igaz jóbarát, ismerte ennek a férfinak minden rejtett gondolatát, érzelmeit. Az ünnep előtti este a kántor befejezte a gyakorlást. Felvette cipőjét és távozni készült. A kivezető apró ajtót kinyitva, még egyszer visszafordult és inkább csak maga elé dünnyögte:

Holnap lesz a mi utolsó közös fellépésünk. A püspökségtől kaptunk egy új korszerű orgonát, ami állítólag jobban szól, könnyebb működtetni, mert minden elektronizált a belsejében. Én nem hiszek benne, de haladni kell a korral

Sajnálom öreg barátom…- azzal kilépett az ajtón és csendben behúzta maga után.

A templom fényei kihunytak, csak az apró mécsesek lámpásai imbolyogtak a nagy üreségben…

Xaver VarnusS Plays Bach's Toccata & Fugue

Morzsám...

 

A koponyában csak néhány fiatal neuron téblábolt, nekik is kevés tennivalójuk akadt. Az idősebbek, a kisagy hátsó zugában kialakítottak maguknak függőágyakkal egy pihenő helyet. Egész nap itt henyéltek, kártyáztak, vagy olcsó viccekkel szórakoztatták egymást. A legöregebbek régi, unásig ismételt történetekkel traktálták az ifjoncokat.

Váratlanul nagy sürgés-forgás termett a folyósón. A bejárathoz legközelebbi ágyról lekászálódott egy neutron, felvette a mamuszát és kinézett, hogy mi történt. Kisvártatva visszajött, leült az ágya szélére. A többiek, látva a döbbent arcát, unszolni kezdték:

- Mi a helyzet, mondd már!

- Nem fogjátok elhinni, vége a jólétnek, munka van. A „Kinéző” továbbított egy filmet, amely szerint a gazda elment a hangszerboltba és vásárolt egy szintetizátort. Az öregebbek emlékeznek, hogy a főnök fiatal korában zenélgetett, úgy néz ki, hogy megint fog.

A többiek döbbenten hallgatták, majd megszólalt az egyik:

- Mit akar már 66 évesen. Ilyenkor már lassabbak a reflexek, sok meló koordinálni a jobb és bal kezet. Miért nem voltak jók neki az eddigi szokásai. Frankón pocsolyarészegre itta magát és nem kellett gondolkodnia, nekünk meg pihi jutott osztályrészül. Kinek a fenének jutott eszébe ez az eszeveszett ötlet?

- Állítólag a nagy öreg bölcs sugallta, ugyanis ha meglátogatta gazdit az unokája, csak bambán nézett ki a fejéből, a minden napos alkoholmámor hatása alatt. Most ennek vége, mert befészkelte magát a gondolat, hogy ez így nem mehet tovább!

Immár tiszta fejjel, minden nap ott görnyedt a gép fölött és gyakorolt. Már nagyon várta, hogy meglátogassa az unokája és rég elfeledett dallamokra megtaníthassa őt…

Top 5 Greatest Hits of the Beatles

Morzsám...

 

Elátkozott volt ez a hétfő. A focibíró felesége felmutatta a férje által otthon felejtett sárga lapot a kutyának, mert az nem törölte le a sáros lábát, amikor bejött a házba. Nála rosszabbul járt a macska, aki egy elvétett ugrás miatt leszakította a sötétítő függönyt. Azonnali piros lapot kapott, amely automatikusan két nap kizárást jelentett a házból. Az állatudvarban is általános felfordulás uralkodott: a kakas elfelejtette felhúzni a vekkerét és emiatt elaludt, három nap tyúkelvonást kapott. A malac, dagonyázás közben lefröcskölte a piperkőc birkavezér ünnepi bundáját, ezért bizony ő is szorult, büntetése moslékelvonás lett. A két liba megint részegen jött haza, ezért a gazdaasszony elvonóra küldte az iszákosokat. A libák is pórul jártak, mert a főnökasszony beleunt, hogy nem tudtak már megtanulni libasorba járni, ezért katonai kiképzésre kellett jelentkezniük. A tehén nem szép sorban pottyantotta el a tányéraknákat, ezért precíziós tanfolyam várt rá. A ló átlátva a helyzetet, ki sem mozdult az istállóból, úgy gondolta, ha nincs szem előtt, abból nem lehet baj, de tévedett, mert a bíróné éles szeme kiszúrta, hogy megint nincs rajta az általa kötött hálósapka, amit karácsonyi ajándékként adott lóuraságnak. Ezért durcás arccal bevágta az istállóajtót és megfogadta, hogy a ló semmit nem kap közelgő névnapjára.

Este a ház ura hazaért, gyanús csend fogadta, majd éles fütty harsant. A három kismalac felváltva fújta a régen elveszettnek hitt bírói sípot, majd skandálni kezdtek:

- Hülye bíró! Szemüveget a bírónak! Sárgarigó! Tudjuk ám, hogy megint elcsaltad a meccset, Te szemétdomb..!

 

 2014 FIFA World Cup Song

Morzsám...

 

A sánta kutyák futóversenyt rendeztek, amelyre meghívót kapott a HEE a Hazug Embere Egyesülete is. A rendezvény fő célja az volt, hogy igazságot tegyenek egy közmondás ügyében, amely szerint a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Az esemény fő védnökei a Kecskeréti Állatotthon, és az Emberi Jogok Európai Bírósága volt.

A startpisztoly eldördülése után rögtön Háry János került az élre, de a táv felénél kifulladt és Háromlábú Edömér a vadászkopó vette át a vezetést. A verseny kétharmadánál felváltva törtek az élre a versenyzők. Az utolsó métereknél még nem lehetett tudni, hogy ki lesz a befutó. A versenyt célfotó döntötte el, a nyertes Tacsi Barnabás lett, akinek két hátsó lábát csapda nyomorította meg. A HEE óvást nyújtott be, mert szerintük szabálytalan az, hogy Barnabás a lábait helyettesítő kerekekkel versenyzett. A fellebbezést elutasította a versenybíró, akinek érdeke fűződött ahhoz, hogy a közmondás igaznak bizonyuljon, hiszen rokonságban állt a Szólás-Mondás Gyár vezetőjével…

The Ventures "Walk Don't Run"

T

Morzsám...

 

A konyhatündér, úgy döntött, hogy a mai ebéd palacsinta lesz. Gyorsan neki is állt kikeverni a tésztáját. Addig-addig kavargatta az összetevők arányait, amíg tekintélyes adag palacsinta volt várható. Gyorsan neki is állt a sütésnek, hogy időben elkészüljön. Sorra kerültek egymás tetejére a kisült kerek csodák. Anikor az utolsó is elkészült, a gondos készítő betakarta őket, hogy ne hűljenek ki idő előtt. A palacsinták izgatottan várakoztak, mert most dőlt el, hogy milyen töltelék kerül a közepükbe. A dolog azért volt fontos, mert ennek alapján kapták meg a rangjukat. A népszerűségi lista alapján az elithez tartozott a Gundel-palacsinta, főúri rangba emelkedett a pudingos töltelékű, a középréteget a kakaós, a cimetes, és a túrós képviselte, és a legalacsonyabba tartozó a lekváros volt. Feltárult a rejtekhelyük és megkezdődött a töltés. A más-más kaszthoz tartozók azonnal elkülönültek egymástól, szóba sem álltak az alacsonyabb rangúval. Már majdnem mindenki megkapta a maga beosztását csak egy árválkodott a helyén, neki nem jutott semmi. A már betöltöttek piszkálni kezdték:

- Nézzétek milyen szánalmas, ahogy ott fetreng, pucéran! – szólalt meg egy főrangú.

- Pont olyan, mint egy meztelen csiga! – tromfolt rá egy középosztálybeli.

- Talán oda kellene adni a kutyának. – javasolta egy lekváros.

A konyhatündér egy ideig hallgatta, majd halkan megjegyezte:

- Alig egy órája, még ti is ilyenek voltatok, nagyon gyorsan elfelejtettétek, hogy honnan is jöttetek…

Palacsinta videó recept

Morzsám...

 

A háromlábú kutyát majd megvette az isten hidege. A jószívű csiga beengedte a házába melegedni. A kutya egyre jobban érezte magát, teljesen berendezkedett, végül kitúrta a csigát saját házából. Így lett belőle hajléktalan csiga.

Tanúság: a háromlábú kutyák veszélyesek!

Pink Floyd - Dogs

Morzsám...

 

Az óriás homokozó tömve volt önfeledten játszó felnőttekkel. Nem messze egy padon hárm gyerek lógatta a lábát és láthatóan unatkozott. Végül a középső, odafordult baloldali szomszédjához, beszédbe elegyedtek.

- Melyik a tied?

- Az ott a távolabbi sarokban, az az öltönyös.

- Amelyik körbe vette magát hatalmas kerítéssel és felhőkarcolót épít homokból?

- Igen. Tudod, mindig építész szeretett volna lenni, de a szülei bankárt faragtak belőle. És a tied?

- Az a joggingos nő azzal a fejpánttal. Mindig homoksütiket készít, tudod soha nem tanult főzni, otthon mindig félkész kajákat melegítünk, itt éli ki a tévés főzőműsorokban tanultakat.

Amikor újra csend lett, a harmadik gyerek is megszólalt:

- A tieitek legalább valami hasznosat játszanak. Nézzétek meg az enyémet. Ő az ott a mókuskeréken. Nem elég neki az egész heti robotolás a gyári szalag mellett, még ilyenkor sem tud leállni.

A másik kettő mélyen a gondolataiba süllyedt.

Megint a középső szólalt meg:

- Na, lassan mennünk kéne, szedjük őket össze. Jövő szombaton jöttök?

- Természetesen. Ha nincs az időjárás miatt játszótér, egész héten nem birok vele.

- Mi is lenne velük, nélkülünk...?

 

                                      The Kiffness - Ievan Polkka

Morzsám...

 

A jegyzettömb lapjai izgatottan várták, hogy mikor kerülnek sorra, és ami még fontosabb milyen fontos üzenetet hordoznak majd. A csapat egyre fogyatkozott, a lakás minden pontján felbukkant odaragasztott alakjuk. Fő helynek számított a bejárat melletti parafa tábla, amire minden lap nagy álma volt. Nyolcvanketteske már közel állt hozzá, hogy ő következzen. Nagyon izgult.

Aztán eljött a nagy nap, az előtte levő felhasználásra került, fényre jutott, ő következett. Néhány napig nem történt semmi, már kezdett ásítozni, egy kicsit talán el is aludt. Toll sercegésére ébredt, valamit írtak rá, majd elválasztották társaitól. Óriási szerencséjére a főtáblára került, büszkén kihúzta magát.

Egy idő után el kezdett feszengeni, mert kíváncsi volt milyen feliratok olvashatók környező társain. Ilyeneket betűzött ki: „Szerda hatkor edzés”, „Ha jössz haza, hozz tejet, mert elfogyott”, „Vidd ki a szemetet, mert már nagyon büdi”, „Hétvégén nagyi szülinapja, ne felejtsd el, tudod, a sárga rózsát szereti”, stb.

Egy kicsit pipiskedett, hogy a rajta álló feliratot is el tudja olvasni. Ennyi állt rajta:

SZERETLEK! – és alatta egy szívecske.

Úgy érezte, ezért érdemes volt megszületnie…

Billie Eilish - i love you

Morzsám...

 

Amikor utolsó évét járta az általánosnak, szülei beleegyeztek, hogy tanítás után, egyedül menjen haza. Ellátták mindenféle intelmekkel, amelyeket be is tartott szabályt követően. Az a késő őszi nap másképp alakult és egész elkövetkező életére kihatott- Melankólikus andalgásából egy férfi hangja hozta vissza az álomvilágából. Odanézett. Egy mérhetetlenül szimpatikus arcot pillantott meg. Még ma is tisztán benne él minden apró részlet: kortalan, bizalmat sugárzó szemek, földöntúli mosoly, kellemes illat, gyöngéd vállát érintő kezek…

Felnőtt korában olvasott egy történetet a majomhúst szerető törzsről, akik érdekes módját választották az áldozat elfogásának. Nem rohangásztak az erdőben fel-alá, üldözve a sokkal ügyesebb majmot, hanem egy üreges fatörzsbe fúrtak egy kis lyukat, mögé rejtették a főemlős kedvenc csemegéjét, majd kényelmesen elrejtőztek a közelben. Nemsokára megjelent a balek és benyúlt az áhítottért. Belemarkolt, de a kicsi résen az ökölbe szorított keze nem fért ki, viszont a megszerzett kincset nem akarta elengedni, egyre őrültebben rángatta a mancsát, de akkora már odaértek a vadászok…

The Archies - Sugar, Sugar

Morzsám..

 

Felpezsdült az álmos, középkori kisváros élete. Futótűzként terjedt a hír, hogy újra élhetnek egyetlen szórakozásuknak, a boszorkányégetésnek. A legutóbbi már elég régen volt, az inkvizíció bénázásai miatt. Egyik esetben az alany szervezete nem bírta ki a „humánus” kínzásokat, ami a hóhér leváltásához vezetett és hát manapság nehéz jó utánpótlást beszerezni. Amikor meglett az utód, a következő áldozatról kiderült, hogy tényleg boszi, de titkos tárgyalások során a banyák érdekvédelmi szövetsége súlyos aranyzacskóért kimenekítette. A mostani áldozatot sikerült megtörni, azt is bevallotta volna, hogy nem anya szülte, csak véget vessenek a megpróbáltatásainak. Elérkezett a nagy nap, óriási tömeg gyűlt össze, a bazárosok kaján vigyorral arcukon árulták portékáikat. A szertartás elkezdődött, majd elérte a csúcspontját. Azaz csak elérte volna, ha nem ilyen banyát fognak ki. Azt történt, hogy az áldozat olyan tüdőkapacitással rendelkezett, hogy meghiúsított minden tűzgyújtási kísérletet. A tömeg egy ideig türelmesen várt, majd érdektelenség hiányában csalódottan szétszéledt. Az inkvizíció kénytelen volt elhalasztani a tüzelést és a foglyot visszavitték a cellájába, amig kitalálnak valami megoldást. Az esemény egyetlen nyertese a zsupfedél készítő volt, aki a zűrzavart kihasználva ellopta a boszorkány létráját…

Arthur Brown  Fire

Morzsám...

 

Egyre elkeseredetteben keresett. Amikor már teljesen belefáradt, leült a szoba közepére. Sebesen zakatolt az agya. Újra számba vette, hogy hol próbálkozott: kiskomód hátulja, padláslépcső hátsózuga, az íróasztal rejtett fiókja, a konyhai szemetes mögötti sufni, a félretett nyári ruhák között, és a főrejtekhelyen a bugyis fiók sötétjében. Teljesen összeomlott, egyszerűen nem tudta hova is rejtette, pedig most, hogy megismerte ezt a férfit, nagy szüksége lett volna a szívére…

Heart - Alone

eart - Alone