Túlkapás

Volt valaki, aki igy jellemezte ezt a medált. Mindenkinek szive joga. Mindenesetre nem célom túlkapni, nem célom laposat alkotni, bizonyos szempontból nem is én határozom meg. Az ihlet nem kérdezi, hogy bele illik - e az aktuális formavilágba. Én pedig nem rovom fel az ihletnek, hogy nem olyanokat kapok, amik divatosak. Sokkal inkább és nagy mértékben örülök az ihlet bármilyen megnyilvánulásának. Egyébként a medál nekem csak szarkafészek és szeretemmm!

Tükörlény

A tükörlényem él és eleven! Mi sem bizonyitja jobban, mint, hogy ez a régi medálom, nyugodtan mondhatom, a legnagyobb kedvencem most megnőtt. ( a nagy kedvenc legyen nagy, hi-hi ). Ennyi történt vele, megnőtt a hónapok, évek alatt, több tükörkarikát is kapott. De ami maradt, ami változatlanul jelen van, az a vadsága, véletlenszerűsége, dinamizmusa!

Szeretett munkaeszköz hiján

Nagy örömökkel és erőkkel zajlott is a munka, mig nem a forrasztóm felmondta a szolgálatot. Most itt ülök tűkön, dolgoznék ezerrel, vágyom rá. Az új forrasztópákám már utazik felém, de addig is gyöngyörködöm a meglévőben. Kivülről nem is látszik betegnek. Mindig is a forrasztást szerettem a legjobban, ami a munka fizikai részét illeti. Nekem ez játék, élvezet.

Szerencsére ma egy kicsit lehetett fotózni, bújkált, mutogatta magát a napocska. Én pedig megmutattam neki az elkészült alkotásaimat. Itt a blogon ebből ma egyet mutatok meg. Egy kis narancssárga gyönyörűség.

Napsütés

Egy kis őszi napsütés az Etsyn.

Két kis könnycsepp

Egy mezei alkotónak hatalmas erőt adó reagálás egy szivből jövő visszajelzés. Nagyon kedves vásárlóm irta, hogy az alábbi zene hatására választotta e kicsi medált a "két kis könnycsepp" miatt. A muzsika A hölgyek levendulában cimű film zenéje. Nem néztem a filmet, nem tudom, miről szól, igy azt sem tudom, hogyan kapcsolódik hozzá a "könnyezés".
De, hogy a zenét meghallva, az első hangnál nekem is sirás fojtogatta a torkomat, ez valamit mégis jelent. De közben nem szomorú voltam, sokkal inkább boldog. Úgy éreztem a helyemen vagyok, pontosan ott, ahol lennem kell. És azt teszem amit tennem kell. Nagyon jó érzés tudni, hogy van kinek alkotni!

Paradicsommadár

Azon ritka alkalmak egyike, mikor a műhelyasztalomon levő anyagok egymáshoz kerülnek és nem tágitanak egymástól. Semmi magasztos ihlet, vagy sugallat,  csak a vak véletlen      ( ami szerintem egyébként nem létezik ). Talán egy hétig is ott hevertek feldolgozatlanul és még mindig tetszett az egymáshoz való viszonyuk. Már a fotózáshoz került mikor a neve is előgurult, Paradicsommadár, hát persze.

Kánikulás medál

Egy forró,  napsárga medál,  igy ildomos nyáron. A narancs üvegdarabon, vékonyka rézdrót szálakon apró gyöngyök kaptak helyet.

Fehér kiselefánt

Az én kedvenc gyöngyeim ezek az üveg formagyöngyök, a csomagolás, ahogy veszem őket, mindig teljesen véletlenszerűen tartalmaz különféle formájú gyöngyöket. Mikor a fehéret vettem, láttam mindjárt ezt a hatalmasat kiugrani a többi közül a mérete miatt. Hmm, mit fogok ezzel kezdeni? Ennek már van talán egy éve is. Most jött el a napja, hogy elkészüljön, két kicsi virágformájú gyönggyel egyesitve, kedves végeredményre jutottam.

Gyöngycsokor

Egy csokor rózsaszin gyöngyökből. Mennyi különböző forma és mégis teljesen harmonikusan rendeződnek egymáshoz. Elkészitésénél sem volt gond, gyorsan, könnyedén egymáshoz simultak. Különös kedvencem azok a cseppnyi csepp kis gyöngyök.

Mystic

Újra egy gyöngy, ami Sesametól származik. A gyöngy áttetszőségével az üveg titokzatosságát hordja magában, a titokzatosság, ami engem elcsábitott és új utakra kényszeritett