Egy energikus új nyaklánc

Valami eeeegészen új! Az ezüst szin, amit mostanában próbálgatok, a tükörrel egészen másmilyen hangulatot ad, mint a bronzra patinázott ékszereim. De maga a forma is új, bár egészen beleágyazódik a stilusomba, onnan nől ki (mi másból), talán visszafogottabb, de azért úgy mindenestül "ott van". A szögletes hajlitások határozottságot, erőt sugároznak.
A fotózással is próbálkozom, tanulok, hogyan mutatna jól az ezüst szin. Szóval ma mindenképpen új korszak mutatkozik.
Magam megnyugtatására meg kell formáznom ezt a nyakláncot bronz szinben is. Tudom előre, egészen más lesz.

Újra itt van!

Mostanában szóban fejeztem ki a gondolataimat, tartok tőle, úgy ijesztőbb az eredmény, mint igy ékszerbe foglalva. Az ékszereim hajladoznak, vadulnak, mocorognak, félre nyúlnak, néha egészen simára, szelidre húzódnak.
 Hogy mi van mögötte, ki ér rá elemezgetni, élet van mögötte és ennyi elég is.
Mindenesetre nem hagytam fel az ékszer készitéssel  .  .  . és a gondolkodással sem.

Csigamanó

Hadd mutassak újra egy kelléket, amit mostanában előszeretettel használok az élszereim fotózásához.

Azt irtam kellék, pedig magában is egy alkotás. Sok évvel ezelőtt kaptam egy kreativ lelkű kőműves mestertől. Zord munkája mellett, szabad perceiben azzal foglalkozott, hogy megfelelő kődarabot, csigaházat kutasson fel, és ici- pici kavicsokat a szemeknek, orrocskának. Hogy azután összeillessze, összeragassza, és ilyen kövön csücsülő csigamanót kapjon eredményül. Na, és persze osztogassa a lányoknak, nőknek, asszonyoknak, mindenki örömére.

Fotó, grafománia és varázslat

Ismét új háttér az ékszereimnek. Nem én találtam ki, nem is én vagyok az egyetlen, aki szivesen használja és valószinűleg  nem is az egyetlen, akinek tetszik és szereti. Azt álmodtam, hogy régi könyv oldalán kellene fotózni, ahol látszanak a lapok élei. Felébredve kerestem egy régi könyvet, de a fotózás nem úgy sült el, ahogy képzeltem. Az oldaláról lecsúsztak az ékszerek. Türelmemet vesztve felütöttem a könyvet és felujjongtam, hiszen éppen ezt kerestem! Egy ilyen réges - régi, stilusos, gyönyörű irást, ami egyébként Voltaire kézirása. Egy kissé grafomán vagyok, talán ezért is vonzódom a régi, tollal, tintával irt betűkhöz. Különös varázsuk van.

Akció!

December folyamán az akciós polcomról postaköltség nélkül megvehetőek az ékszereim a Meskán