Αναζήτηση αυτού του ιστολογίου
Εμφάνιση αναρτήσεων με ετικέτα Hungarian. Εμφάνιση όλων των αναρτήσεων
Εμφάνιση αναρτήσεων με ετικέτα Hungarian. Εμφάνιση όλων των αναρτήσεων
Κυριακή 3 Μαΐου 2026
Szent Jusztin Popovics előadása Belgrádban, Hrapovickij Antonij metropolita emlékére rendezett ünnepélyes összejövetelen.
„Semmi sem annyira idegen az ortodoxiától, mint az élettelen skolasztika és a jeges racionalizmus. Az ortodoxia mindenekelőtt és mindenek felett a kegyelem megtapasztalása és élete, és ezen keresztül Isten áldott megismerése és az ember áldott megismerése. Az ortodox egyház az egész életet átöleli, minden bonyolultságával együtt, csak a rosszindulatnak és a bűnnek nem hagy benne helyet.”
Szent Jusztin Popovics előadása Belgrádban, Hrapovickij Antonij metropolita emlékére rendezett ünnepélyes összejövetelen
Τρίτη 10 Μαρτίου 2026
Kaukázusi Szent Ignác, Az Aréna - A józanságról és éberségről.
Kaukázusi Szent Ignác,
Az Aréna - A józanságról és éberségről
...Szent Hészükhiosz az Ószövetség parancsolatairól spirituális, és nem pedig zsidó értelemben beszél. Amikor Krisztusban a lelki szemüket takaró fátyol eltűnik, a zsidó kereszténnyé válik. Ezután az Ószövetségnek ugyanolyan jelentése lesz az olvasó számára, mint az Újnak. Az Újszövetségben egyértelműen megfogalmazott törvényt, az Ószövetségben szimbólumokban és metaforákban fejezik ki. A kezdőnek először az Újszövetséget kell tanulmányoznia. Az Ószövetség lelki értelmezése, pedig jön majd a megfelelő időben; ez azok tulajdonsága, akik már némi előrelépést értek el...
Τετάρτη 15 Οκτωβρίου 2025
Τρίτη 7 Οκτωβρίου 2025
Πέμπτη 26 Ιουνίου 2025
Κυριακή 27 Απριλίου 2025
A POKOLBA KERÜLÜNK, MERT BÉKÉSEN ALSZUNK.
A POKOLBA KERÜLÜNK, MERT BÉKÉSEN ALSZUNK.
DICSŐSÉG ISTENNEK, hogy az egészségünk a családunkban van.
Megvan a szépségünk.
Megvan a munkánk.
Megvan az otthonunk, vagy akár a nyaralónk.
Megvan a fizetésünk, és legalább valamiben nem szenvedünk hiányt, amire szükségünk van.
Van egy ölelésünk, ami vár ránk.
Megvan a karrierünk.
Megvan a méltóságunk.
A gyermekeink tanultak és jó munkát találtak.
Mi is bedobunk egy öteuróst a szegényperselybe, és megszelídítjük a lelkiismeretünket.
Mi is templomba járunk, és betartjuk annak minden szabályát.
Jámbor emberként térünk vissza minden kolostorba és zarándokhelyre.
Dicsőség Istennek botrányos szeretetéért és kegyéért irántunk!
Most...
Ha a szomszéd rákos.
Ha a szomszéd elvesztette az állását.
Ha a szomszéd elvesztette a gyermekét.
Ha a szomszéd intézményekben és építményekben él, mivel nincs, aki megölelné.
Ha a szomszéd depressziós, és az élete elvesztésén gondolkodik.
Ha a szomszédnak még kávéra sincs pénze, és ezt nem is mutatja.
Ha a szomszéd mindent elveszett egy nap alatt egy háborúban, földrengésben vagy egy álszerelemben.
Ha a szomszéd gyereke elvesztette a szüleit balesetben vagy válásban.
Ha a szomszéd eladja a testét, hogy élhessen.
Ha a szomszéd elolvad, elfeledkezve egy börtönben.
Ha a szomszédnak nincs, akivel beszéljen és meghallgassa.
Ha a szomszéd tegnap elvesztette a kutyáját vagy a papagáját, ami az egyetlen társuk volt.
Ha a szomszéd egy adagért könyörög.
Ha a szomszéd fogyatékkal él, torzszülött vagy ágyhoz kötött.....
Ha ...ha....
...ne mondd el nekünk, áldott, és elrontod a boldogságunkat.
Különben is, érzéketlenségünkben elsápadunk ezek előtt a gonosz és érzéketlen hajótulajdonosok előtt!
Legalább együttérzőbbek vagyunk, mint ők.
Jól vagyunk? Nos, akkor minden rendben van!
Tehát kérlek, menj a pokolba, és hagyj minket a gyönyörű üvegünkben és a békénkben.
Dionüsziosz Tabakisz atya
Κυριακή 15 Σεπτεμβρίου 2024
Σάββατο 31 Αυγούστου 2024
Δευτέρα 1 Απριλίου 2024
Szomorú tény, hogy a "keresztény - konzervatív"
Szomorú tény, hogy a "keresztény - konzervatív" Magyarországon az emberek nagyrésze nem képes megkülönböztetni a vallásos zsidókat egy ortodox keresztény paptól... Pedig igen fontos a különbség, hisz amíg egy ortodox pap Isten szolgája, addig a zsidók az antikrisztuséi.
Πέμπτη 29 Φεβρουαρίου 2024
A lélek három jellegéről !!!
A lélek három jellegéről
A Lélek Vágyakozó Jellege, vagy Ereje (tό έπιθυμητικόν – tó épithimitikón): A lélek három jellegének vagy erejének az egyike, a Platón által megfogalmazott (Vö. Az Állam, negyedik könyv, 434 D – 441 C) hármas felosztás szerint, melyet az orthodox keresztény egyházatyák teljes egészében elfogadtak. A másik kettő az, (I.) intelligens jelleg (τό λογιστικόν – tó logisztikón: Vö. – Intelligens), és az (II.) indulatos jelleg (θυμοειδές – thimoeidész), ez utóbbi gyakran düh és haragként nyilvánul meg, de általánosságban úgy definiálható, mint egy heves érzéseket kiváltó erő. Ez a három jelleg vagy erő használható pozitívan, azaz természetünkkel összhangban ahogy Isten megteremtette őket, vagy negatívan, azaz oly módon, ami ellentétes természetünkkel és a bűn (vö.) felé vezet. Az indulatos erő például pozitívan használható a démoni támadások visszaverésére vagy az Istenre való vágyakozásunk felfokozására, de amennyiben nincs kontrollálva, vezethet önkényeztetéshez vagy zavaró gondolatokhoz és cselekedetekhez is. A vágyakozó és indulatos jelleget, különösen az előbbit, néha a lélek érzékeny (τό παθητικόν – tó pathitikón) jellegeként is említik, vagyis, olyan jellegként amely különösen kiszolgáltatott a szenvedélynek (vö.), és amely, ha nincs átformálva pozitív lelki hatások által, fogékony a negatív és önpusztító erők influenciáira. Az intelligens jelleget, bár szintén kiszolgáltatott a szenvedélyeknek, általában nem tekintik a lélek érzékeny jellegének.
Κυριακή 18 Φεβρουαρίου 2024
Παρασκευή 8 Σεπτεμβρίου 2023
Szent Szolomoni, a hét Makkabeus testvér anyjának, barlangjánál Páfoszban.
Szent Szolomoni, a hét Makkabeus testvér anyjának, barlangjánál Páfoszban. A helyi egyházi hagyomány szerint miután elvesztette fiait, akik nem voltak hajlandóak megtagadni Istenük törvényeit, IV. Antiokhosz Epiphanész uralkodó befalaztatta ebbe a barlangba, de amikor 200 évvel később felnyitották azt ő élve kisétált, akárcsak a hét efezusi alvó ifjú...
A barlang felett áll egy fa, amelyre a zarándokok egy kendőt kötnek ezzel emlékezve Szent Szolomoni szenvedéseire.
Τετάρτη 6 Σεπτεμβρίου 2023
Κυριακή 8 Ιανουαρίου 2023
Πέμπτη 17 Νοεμβρίου 2022
Aranyszájú Szent János - Féljünk Isten ítéletétől: a kárhozattól
Figyeld csak meg, hogy Isten micsoda pontossággal bírálja el cselekedeteinket. Ezért másként büntette az embereket a vízözön idején, másként Szodoma lakóit; nem úgy az izraelitákat, mi nt Babilon lakóit és másként Antiochus embereit. Megmutatja ezzel, hogy nagyon mérlegeli a körülményeinket. Egyesek hetven évig raboskodtak, mások négyszáz évig, ismét mások gyerekeiket ették meg és rengeteg szenvedésen mentek keresztül és nem volt számukr a megváltás éppúgy, mint Szodoma lakói számára sem, akik elevenen égtek el. „Tűrhetőbb sorsa lesz Szodoma földjének, mint annak a városnak.” (Mt 10,15) Ha az Isten nem törődnék velünk, akár bűnözünk, akár jót cselekszünk, akkor volna értelme ennek a mondás nak, hogy nincs büntetés. De amikor annyira buzgólkodik, hogy ne vétkezzünk, és mindent elkövet, hogy a kegyelem állapotában legyünk, akkor nagyon világos, hogy a vétkeseket bünteti, a jókat pedig megjutalmazza. Most pedig figyelj ide, hogy sok ember menny ire következetlen. Mert éppen itt sokan szemrehányással illetik Istent, hogy gyakran nagy türelmű és engedi, hogy istentelen, kicsapongó és erőszakos egyének büntetés nélkül maradjanak; viszont, ha büntetéssel fenyegeti őket, akkor meg indulatosan, nehezte lve kifogást tesznek ez ellen. Pedig, ha ez utóbbi nem tetszik, akkor el kell fogadni és csodálni az előbbi eljárást. Micsoda ostoba, esztelen, szamár gondolat, hogy nincs büntetés! Ez csak olyan lélekből fakadhat, amely szereti a bűnt, a kicsapongást, és állandóan a gonoszság felé kancsalít, mert hiszen a kicsapongás vágyából erednek az ilyen tanítások. Csak akarnák az ilyenek, akik ezt mondogatják, az erényt felkarolni, hamarosan meggyőződnének róla, hogy van pokol és nem kételkednének benne. De azt kérde d, hol, micsoda helyen lesz az a pokol? Mi gondod van rá? Feladatunk azt bizonyítani, hogy van, nem pedig azt, hogy hol, milyen területen van. Némelyek azt mesélik, hogy a Jozafát völgyében van, de ezek olyasmit vonatkoztatnak a pokolra, amit egy régmúlt h áborúról mondtak. Az Írás nem szól erről semmit. De milyen helyen lesz? kérdezed mégis. Az én véleményem szerint az egész világmindenségen kívül. Miként ugyanis a királyok börtönhelyiségei és az ércbányák távolabb vannak, úgy lesz a pokol is a világon kívü l. Tehát nem azt kérdezzük, hogy a pokol hol van, hanem azt, hogy hogyan kerülhetjük el. Ne kételkedjék a túlvilági büntetésben azért, mivel nem büntet mindenkit itt a földön. Mert ő irgalmas és hosszútűrésű. Ezért fenyeget ugyan, de fenyegetését nem hajtj a végre azonnal: „Nem akarom, úgymond a bűnös halálát”. (Ez 18,32) Ha a bűnösre nem várna halál, akkor ez a mondás felesleges volna. Tudom, hogy ennek a megállapítása rátok nézve igen kellemetlen, de nekem mindennél kellemesebb. De jó volna, ha ebéd al att, vacsora alatt, fürdőzés közben és mindenütt a pokolról beszélhetnék! Nem fájnának az itteni csapások és nem örvendeznénk a földi javak miatt. Mert mit tudsz nekem borzasztót mondani? Szegénységet, betegséget, rabságot, testi megcsonkítást? De ez mind nevetséges csekélység a másvilági büntetéshez képest. Még ha olyanokat is emlegetnél, akik egész életükben éheztek, vagy akik gyermekkoruk óta vakságban szenvedve koldulnak, ez mind pazar jólét azokhoz a borzalmakhoz képest! Beszélgessünk tehát folyton err ől a tárgyról, mert a pokolra való gondolás megment bennünket attól, hogy oda jussunk. Nem hallod, hogy mit mond Pál: „Ezeket a kárhozatban örök büntetéssel sújtja az Úr színe”. (2Tesz 1,9) Nem hallottad, hogy milyen volt Néró, akit Pál az antikrisztus tit kának nevez? „A gonoszság titka már munkálkodik.” (uo. 2,7) Nos és Néró nem fog bűnhődni, az antikrisztus, az ördög nem úgymond fog szenvedni? De igenis! És mivel az antikrisztus és az ördög mindig lesz, az emberek nem fogják elhagyni a bűnt, ha nincs bűnhődés. No igen, mondod, hogy van büntetés és pokol, mindenki előtt világos, de ide csak a hitetlenek jutnak. De mondd csak, miért? Mivel a hívők, mondod te, megismerték az ő urukat. Tudod mi következik ebből? Az, hogy ha a hívők élete bűnnel van beszenn yezve, azok nagyobb büntetésben részesülnek, mint a hitetlenek: „Mindazok ugyanis, akik a törvény nélkül vannak, s vétkeztek, elvesznek a törvény nélkül is; mindazok pedig, kik a törvény alatt vétkeznek, elítéltetnek a törvény által” (Róm 2,12), és: „Az a szolga, aki tudta ura akaratát és nem cselekedett a szerint, sok verést kap”. (Lk 12,47) De ha nem kell számadást adni életünkről, és mindez csak olyan mondás, akkor az ördög sem részesül büntetésben, hiszen ő is ismeri Istent, sokkal jobban, mint sok embe r. Az összes gonosz szellemek ismerik őt, rettegnek is tőle, és elismerik őt bírájuknak. Ha tehát nem kell az életről számadást adni, sem gonosz tetteinkről, akkor ezek is megmenekülnek. De nem így van. Szó sincs róla! Ne ámítsátok magatokat kedveseim! Ha nincsen pokol, hogyan fognak az apostolok a 12 törzs fölött ítélkezni? Hogyan mondhatja akkor Pál: „Nem tudjátoke, hogy angyalok fölött fogunk ítélkezni? Mennyivel inkább világi dolgok felett!” (1Kor 6,3) Hogyan mondhatta volna Krisztus: „A ninivei embere k feltámadnak az ítéletkor, és kárhoztatni fogják ezt a nemzedéket” (Mt 12,41) És: „Szodoma földjének tűrhetőbb dolga leszen az ítélet napján”. (Uo. 11,24) Mit tréfálsz olyan dolgokkal, amelyek nem tréfának valók? Te ember, miért csalod meg magadat és ámít od a lelkedet? Mit küzködöl Istennek irántunk való szeretete ellen? Hiszen éppen azért készítette a poklot és fenyeget vele, hogy az attól való félelemtől megjavuljunk és ne jussunk oda. Aki tehát a poklot a beszédjéből kikapcsolja, az ezzel az ámítással ö nkéntelenül is beletaszítja, belelöki az embereket a pokolba. Ne erőtlenítsd el tehát azok kezét, akik az erényért fáradoznak, viszont ne növeld azok könnyelműségét, akik alusznak. Mert ha az emberek többsége azt a meggyőződést szerezné, hogy nincs pokol, ugyan mikor tartózkodnának a bűntől? Hol fog kiderülni az igazság? és itt nemcsak azt az igazságot keressük, amely bűnösök és igazak közt akar különbséget tenni, hanem azt is, amely a bűnösök és bűnösök közt van. Miért bűnhődik az egyik itt a földön, a más ik pedig nem, jóllehet ugyanolyan bűnöket követett el, vagy talán még súlyosabbakat? Ha nincs pokol, nem fogsz tudni feleletet adni erre a kérdésre. Éppen ezért hagyjatok fel ezzel a nevetséges dologgal és hallgattassátok el azokat akik ellentmondanak, mer t pontos, a legcsekélyebb részletekre kiterjedő számonkérés lesz, mind hibáinkról, mind érdemeinkről. Bűnhődni fogunk illetlen nézésünkért, meggondolatlan szavainkért, csipkelődő gúnyos megjegyzéseinkért, számot adunk gondolatainkról, részegeskedésünkről i s, viszont jutalmat úgymond kapunk jótetteinkért, egy pohár friss vízért is, amit adunk, egy jó szóért, sőt egy sóhajtásért is. „Jelöld meg ama férfiak homlokát, kik siránkoznak és bánkódnak”. (Ez 9,4) Hogy mered állítani, hogy az, aki ennyire pontosan vizsgálja meg a tetteinket, csak úgy minden komolyság nélkül fenyeget a pokollal? Nagyon kérlek ilyen hiábavaló reménységgel ne tedd tönkre magadat és azokat sem, akik neked hisznek. Ha nem hiszel nekem, kérdezd meg a zsidókat, a pogányokat, az összes ere tnekeket és mindnyájan egyhangúlag azt felelik, hogy lesz ítélet, lesz viszonzás. Vagy nem elégszel meg az emberek tanúságával? Kérdezd meg magukat a gonosz szellemeket és hallani fogod, amint kiáltják: „Mit jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?” (Mt 8,29) Mindezeket összefoglalva, győzd meg a lelkedet, hogy ne fecsegjen hiábavalóságokat, nehogy saját magán tapasztalja, hogy van pokol, hanem jobb belátásra jutva, elkerülhesse a kínokat és meglelje a túlvilági javakat a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme és szeretete által, akivel együtt az Atyának és a Szentléleknek dicsőség, hatalom, tisztelet, most és mindenkor és mindörökön örökké. Amen.
Τετάρτη 16 Νοεμβρίου 2022
Amíg ez a lélek az Urat szolgálja, a démonok nem tudnak diadalmaskodni rajta. Remete Szent Teofán
[Első levél a tesszalonikieknek 2:9-14; Lukács 11:14-23] Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát. Ez az allegória szemlélteti, hogyan töri szét a lélek felett uralkodó démoni erőt az Úr Jézus. Amikor a lélek bűnben van, akkor a gonosz szellemé - még ha ez nem is mutatkozik meg egyértelműen. A gonosz szellem erősebb, mint a lélek; ezért nem fél a lélek lázadásától, hiszen uralja és zsarnokoskodik a lélek felett ellenállás nélkül. Azonban amikor a hit és bűnbánat vonzására Jézus eljön egy lélekhez, Ő széttépi a sátán összes kötelékét, kiűzi a démont és megfosztja a lélek feletti minden hatalmától. Ameddig ez a lélek az Urat szolgálja, addig a démonok nem tudnak diadalmaskodni felette, mert az Úr által a lélek erős, erősebb a démonoknál. Amikor a lélek megbotlik és eltávolodik az Úrtól, a démon újra támadva legyőzi, és a léleknek, a szegény párának, az utóbbi állapota rosszabb lesz az előzőnél. Ez egy univerzális érvényű, láthatatlan rendje a jelenségeknek a szellemi világban. Ha a lelki szemeink nyitva lennének, akkor látnánk szerte a földön végbemenni a csatákat a szellemek és a lelkek között: egyszer az egyik, másszor a másik oldal diadalmaskodik, attól függően, hogy a lélek kapcsolatban van-e az Úrral hit, bűnbánat, jócselekedetekben való szorgalom révén, vagy eltávolodik az Úrtól a hanyagság, figyelmetlenség és a jó iránti lagymatag hozzáállás miatt.
Kasszián Szt. János - Az egyiptomi szerzetesek tanítása (részlet az 1. könyvből)
Kasszián Szt. János - Az egyiptomi szerzetesek tanítása (részlet az 1. könyvből)
2. Mózes apát kérdése: Mi a szerzetes hivatása és végső célja?
Minden mesterségnek, minden tudománynak van valamilyen rendeltetése és sajátos célja. Aki valamilyen foglalkozási ágban ki akar tunni, az türelmesen, sőt szívesen elvisel minden fáradalmat és veszedelmet, s vállal minden költséget.
Így például a földműves elviseli a nap forró sugarait és nem fél dértől, fagytól. Fáradhatatlanul szántja a földet, és a töretlen rögöt újra meg újra az eke alá kényszeríti, hogy alkalmassá tegye rendeltetésére: megtisztítsa minden tövistől, kiirtson belőle minden gazt és művelése által porhanyóvá tegye, mint a homokot. Tudja ugyanis, hogy másként nem éri el munkájának és fáradságának célját: nem terem rajta bő termés és gazdag kalász, hogy abból a jövőben gond nélkül élhessen vagy vagyonát gyarapíthassa. Ezért szívesen üríti ki gabonájával teli csûreit is s bízza a magot szorgos munkával a nedves barázdákra: mert az eljövendő aratás reményében nem érzi a jelen veszteséget.
Akik kereskedéssel foglalkoznak, azok sem félnek a tenger veszélyeitől és nem riadnak vissza semmiféle veszedelemtől, míg a mohó reménység céljuk felé, a nyereségre ösztönzi őket. Hasonlóképpen akikben a katonáskodás nagy- ravágyása ég, azok is érzéketlenek a hosszú vándorlások fáradalmaival és veszedelmeivel szemben, míg céljukra, a becsületre és hatalomra tekintenek, és nem törik meg a jelen viszontagságok és harcok, mivel el akarják érni kitűzött céljukat: az evilági méltóságot.
Így a mi hivatásunknak is megvan a maga rendeltetése és sajátos célja. Ennek elérésére mi is fáradhatatlanul, sőt szívesen vállalunk minden áldozatot. Ezért nem fáraszt ki bennünket a böjt éhsége; ezért találjuk örömünket a virrasztásban; ezért nem fáradunk bele a szent olvasmányokba és a Szentírásról való elmélkedésbe; nem riaszt vissza bennünket sem a folytonos munka, sem a teljes szegénység és lemondás, sem pedig ennek a végeláthatatlan pusztaságnak a borzalma.
Bizonyára ti is ezért vetettétek meg a szüleitek iránti vonzalmat, ezért hagytátok el hazátok földjét és e világ élvezeteit; ezért jártatok be annyi országot: hogy végül eljussatok hozzánk, e műveletlen, tudatlan emberekhez, akik e vad puszta- ságban élünk. Mondjátok meg tehát nekem: mi a ti szándékotok és célotok, amely arra ösztönöz benneteket, hogy mind- ezt oly szívesen elviseljétek?
3. A mi válaszunk
Mivel állhatatosan sürgetett bennünket, hogy mondjuk meg, mi erről a kérdésről a véleményünk, azt válaszoltuk, hogy mindezt a mennyek országáért viseljük el.
4. Mózes újabb kérdése a mi válaszunkkal kapcsolatban
Erre ő így felelt: Helyesen és világosan szóltatok a végső célról. De mi legyen a mi közvetlen hivatásunk, hogy ahhoz mindvégig ragaszkodva elérhessük ezt a célt? Mert elsősorban ezt kell megismernetek.
Mikor mi őszintén bevallottuk, hogy ezt nem tudjuk, így folytatta:
Mint mondottam: minden mesterségnek és tudománynak van bizonyos rendeltetése. Ez nem más, mint a lélek akarata, a szellem folytonos célratörése. Ha valaki nem ragaszkodik ehhez teljes buzgósággal és állhatatossággal, nem érheti el a végső célt, az óhajtott eredményt sem.
Az említett példában a földművesnek az a végső célja, hogy gond nélkül és bőségben éljen. Ezt biztosítja számára a vetés termékeny növekedése. Van azonban közvetlen célja is: alkalmassá kell tennie a földet, hogy rendeltetésének megfeleljen. Evégből megtisztítja minden tövistől, kiirtja belőle az összes terméketlen füveket: mert meg van győződve arról, hogy másképp nem éri el az óhajtott célt, a nyugalmat és bőséget, csak ha munkájával és reménységével már csírájában előre megvalósítja azt, amit egykor valóban élvezni akar.
Ugyanígy a kereskedő sem mond le soha arról a vágyáról, hogy felhalmozza az áruit, mert általuk akarja növelni nyereségét és vagyonát. Hiába is kívánná ugyanis a nyereséget, ha nem választaná azt az utat, amely elvezet hozzá. Hasonló- képpen akik e világ különböző méltóságainak elnyerésére törekszenek, azok is előre kitűzik maguk elé, milyen foglalko- zásnak vagy hivatásnak szenteljék magukat: hogy a megfelelő úton, melyen a reménység vezeti őket, el is érjék céljukat, az óhajtott méltóságot.
Így a mi utunk végső célja is az Isten országa ugyan, de előbb azt kell szorgosan kutatnunk, mi a közvetlen feladatunk. Ha ugyanis ezt nem ismerjük fel világosan, hiábavaló erölködésünkkel csak kifárasztjuk magunkat: mert akik nem járnak a helyes úton, csak az út fáradalmait érzik, anélkül, hogy előrehaladnának.
Mikor mindezt bámulva hallgattuk, az aggastyán hozzátette:
Hivatásunk végső célja tehát, mint mondottuk, az Isten országa vagy a mennyek országa: közvetlen feladatunk azonban, vagyis közvetlen célunk a szív tisztaságának elnyerése. Enélkül senki sem juthat a főcélra. Azért erre a feladatunkra szegezzük a tekintetünket, hogy ez szabja ki számunkra az igényt, és ez vezesse pályánkat zsinóregyenesen. Ha akár gondolatban, csak egy kissé is eltérünk tőle, tüstént térjünk vissza szemlélésére, és ez örök szabály szerint gondosan javítgassuk hibáinkat. Ez minden igyekezetünket erre az egy pontra irányítja majd, és nyomban figyelmeztet bennünket, ha a lelkünk csak egy kissé is eltért a kiszabott iránytól
Σάββατο 13 Αυγούστου 2022
Szent Hilarion (Troitszkíj) érsek
A szkizmatikusok (szakadárok) nemcsak azért fosztatnak meg az üdvözülés reményétől, mert keresztségük érvénytelen, hanem azért is, mert kívül vannak az Egyházon és ellenségeskednek azzal. A Szentlélek kegyelmét csak az kaphatja meg és őrizheti meg, aki egyesül az Egyház szeretetében. Aki elvált az Egyháztól, annak nincs szeretete. Aki nem szereti az Egyház egységét, nem rendelkezik Isten szeretetével, hiába jelenti ki, hogy övé Krisztus szeretete. A szeretet csak az Egyházzal való egység jelenlétében őrizhető meg, mert a Szentlélek csak az Egyház testét éleszti újjá. Nem lehet törvényes és elegendő ok az Egyháztól való elszakadásra; aki elválik az Egyháztól, nem rendelkezik a Szentlélekkel, mint ahogy a test levágott tagja sem rendelkezik az élet lelkével, annak ellenére, hogy egy ideig megőrzi korábbi identitását. Így, bár mindazok akik elváltak az Egyháztól ellenzik ezt, nem lehetnek jók; bár viselkedésük dicséretesnek tűnhet - már az Egyháztól való elszakadásuk is gonosszá teszi őket.
Szent Hilarion (Troitszkíj) érsek
Εγγραφή σε:
Αναρτήσεις (Atom)