Ugrás a tartalomhoz

Csehország

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cseh Köztársaság szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a mai modern államról szól. Hasonló címmel lásd még: Csehország (egyértelműsítő lap).
Cseh Köztársaság
Česká republika
Csehország zászlaja
Csehország zászlaja		 Csehország címere
Csehország címere
Nemzeti mottó: Pravda vítězí
(Az igazság győzedelmeskedik)
Nemzeti himnusz:
Kde domov můj

Hol van az én hazám?[* 1]
FővárosaPrága (Praha)
é. sz. 50° 05′, k. h. 14° 28′50.083333°N 14.466667°EKoordináták: é. sz. 50° 05′, k. h. 14° 28′50.083333°N 14.466667°E
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökPetr Pavel
A Kormány elnökePetr Fiala
A Szenátus elnökeMiloš Vystrčil
A Képviselőház elnökeMarkéta Pekarová Adamová
TörvényhozásCsehország parlamentje
Hivatalos nyelvcseh[1]
Beszélt nyelvekszlovák,[2] német, lengyel, belarusz, bolgár, horvát, görög, magyar, orosz, romani, ruszin, szerb, vietnámi[3]
Függetlenség1993. január 1.
EU-csatlakozás2004. május 1.
Tagság
Lista
  • Európai Unió
  • Egyesült Nemzetek Szervezete
  • Észak-atlanti Szerződés Szervezete
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Európai Űrügynökség
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • Európa Tanács
  • CERN
  • Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Európai Déli Obszervatórium
  • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
  • Ausztrália Csoport
  • Eurocontrol
  • Nyitott Égbolt Egyezmény
  • Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • Interpol
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • Európai Mozgáskoordinációs Központ
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • UNESCO
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • schengeni övezet
  • vízummentességi program (USA)
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • Visegrádi Együttműködés
  • International Centre for Migration Policy Development
  • Antarktisz-egyezmény
  • Vám Világszervezet
  • International Holocaust Remembrance Alliance
    • Népesség
    Népszámlálás szerint10 900 555 fő (2024. jan. 1.)[4]
    Rangsorban83
    Becsült10 750 000 [5] fő (2022)
    Rangsorban83
    Népsűrűség139 fő/km²[6]
    GDP2012)
    Összes286 952 millió dollár[7] (40)
    PPP: 273 070 millió dollár[8]
    Egy főre jutó27 190 dollár[7] (36)
    HDI (2011)0,897[9] (28.) – magas
    Gini-index (2012)24,9[10]
    Földrajzi adatok
    Terület78 866 km²
    Rangsorban115.
    Víz2%
    IdőzónaCET (UTC+1)
    CEST (UTC+2)
    Egyéb adatok
    PénznemCseh korona (CZK)
    Nemzetközi gépkocsijelCZ
    Hívószám420 (1997-ig Szlovákiával közösen használták a +42-t)
    Segélyhívó telefonszám
    • 112
    • 150
    • 155
    • 158
    Internet TLD.cz
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozó
    • Europlug
    • Type E
    Közlekedés irányajobb
    A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh Köztársaság témájú médiaállományokat.

    Csehország (csehül: Česko, IPA: [ˈt͡ʃɛsko]), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika, IPA: [ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka] kiejtéseⓘ) tengerparttal nem rendelkező, Magyarország területénél egy kicsit kisebb ország, Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,2 millió lakosú Prága. A mai ország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.

    Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét.

    Ipari ország. Az egy főre jutó bruttó hazai terméke az egyik legmagasabb a volt keleti blokk tagjai közül. A nagyon magas HDI fejlettségű országok közé tartozik. A munkanélkülisége az EU-ban az egyik legalacsonyabb (2023).[11]

    Az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

    Történelme

    [szerkesztés]
    Bővebben: Csehország történelme

    Földrajza

    [szerkesztés]
    Bővebben: Csehország földrajza
    Csehország műholdképen
    A Cseh-Svájc Csehország négy nemzeti parkjának egyike

    Természeti földrajza

    [szerkesztés]

    Az ország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. (Kis része átnyúlik az 51. foktól északabbra.)

    Felszíne igen változatos. A nyugati részén fekvő történelmi Csehország nagy része a Cseh-medence az Elba (csehül: Labe) és a Moldva (csehül: Vltava) völgyével. A medencét jellemzően alacsonyabb röghegységek ölelik, mint például a Szudétákhoz tartozó Óriás-hegység. Itt van az ország legmagasabb pontja, az 1603 m magas Sněžka. Az ország keleti részét elfoglaló Morvaország legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a Morva csehül: Morava, de itt ered az Odera is. Északi határán a Szudéták húzódnak.

    Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az Északi- a Balti- és a Fekete-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m2-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.


    Politikai földrajza

    [szerkesztés]

    Csehország más országokba benyúló kiszögellései:

    Növényföldrajza

    [szerkesztés]

    Növényföldrajzilag az északi flórabirodalom közép-európai flóraterületéhez tartozik. A Természetvédelmi Világalap beosztása szerint Csehország négy ökorégió:

    • a közép-európai kevert erdők,
    • a pannon kevert erdők,
    • a nyugat-európai tűlevelű erdők,
    • valamint a Kárpátok erdőinek

    határterülete.

    Nemzeti parkjai

    [szerkesztés]

    Csehországban négy nemzeti parkja:

    Bányászata

    [szerkesztés]

    Európában itt található a legtöbb lítium, a kitermelés a világ lítium-igényének 3 %-át fedezi.[12]

    Bányásznak még jelentős mennyiségű uránércet és grafitot is.

    Éghajlata

    [szerkesztés]
    A Šance-víztározó

    Csehország éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség.[13]

    A tengerszint feletti magasság nagyban befolyásolja az adott területen uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Minél magasabban fekszik egy adott terület, annál alacsonyabb a hőmérséklet és annál több a csapadék. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb a Prága környéki Lounyi járásban hullik. Mindezeken felül fontos a hegyek elrendeződése. Összességében ezeknek köszönhetően az ország éghajlata eléggé változatos.

    Králický Sněžník hegyvidéke

    A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze –0,4 Celsius-fok, míg a Dél-morvaországi kerületben akár 10 fokkal több is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentősek a városi élet okozta hatások is.

    A leghidegebb hónapok általában január, február és december, amikor a hegyeket és néha a városokat, illetve síkságokat is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ami gyakran napról napra érezhető. Nap közben leginkább áprilisban ingadozik a hőmérséklet. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízhozama, ami árvizekhez vezet.

    Az év legmelegebb hónapjai a június, a július és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal van melegebb, mint télen, a hőmérséklet nem ritkán 30 fok fölé emelkedik. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.

    Az ősz szeptemberben köszönt be, ám ekkor még meleg és csapadékos az idő. Októberben a hőmérséklet 10–15 fok alá csökken, a lombok lehullanak. Novemberben a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.

    A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hőmérő higanyszála –42,2 foknál állt meg. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.[14]

    A legtöbb eső nyáron hullik. Prága környékén a legalább 0,1 mm csapadékot hozó napok átlagos száma szeptemberben és októberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10 mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).[15]

    Prága éghajlati jellemzői
    HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
    Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,42,77,713,318,321,423,323,019,013,16,02,012,6
    Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,4−4,0−1,02,67,110,511,911,78,74,30,2−3,33,7
    Átl. csapadékmennyiség (mm)232328387773667040303225525
    Havi napsütéses órák száma507212516721421822621216112154471667
    Forrás: Meteorológiai Világszervezet [16] NOAA,[17][18]


    Politikai élete

    [szerkesztés]
    Václav Havel, Csehország első elnöke

    Csehország pluralista többpártrendszerű parlamentáris képviseleti demokrácia, ahol a kormány élén a miniszterelnök áll. Parlamentje, a csehül: Parlament České republiky kétkamarás, alsóháza a 200 fős képviselőház (csehül: Poslanecká sněmovna), felsőháza pedig a 81 fős Szenátus (csehül: Senát).

    1993 és 2012 között a köztársasági elnököt a parlament két háza közösen választotta meg, és egy személy legfeljebb két cikluson keresztül tölthette be a tisztséget. 2013 óta közvetlenül választja a nép a köztársasági elnököt. Az elnök hivatalosan az államfő, azonban nagyon kevés közvetlen hatalma van. Ezek között a legfontosabbak, hogy törvényt visszaküldhet a parlament elé, a Szenátusnak javaslatot tehet a megválasztandó alkotmánybírákról és néhány speciális helyzetben feloszlathatja a parlamentet. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, és az ő javaslatára a kormány többi tagját. 2013-tól a parlament helyett a nép választja meg.[19] Miloš Zeman volt az első közvetlenül megválasztott köztársasági elnök.

    A miniszterelnök a kormány feje, és sokkal jelentősebb szerepe van, mint a köztársasági elnöknek. Meghatározhatja az ország bel- és külpolitikájának alapvető elveit, mozgósíthatja a parlamenti többséget, és kiválaszthatja kormányának tagjait.

    A képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg. A választásokon az 5%-ot elért pártok között a választásokon megszerzett szavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az ország a közigazgatási régiók beosztásának megfelelően 14 választási körzetre van felosztva. A Cseh Nemzeti Tanács utódja, a Képviselőház vette át a volt Csehszlovákia parlamentjének jog- és felelősségi köreit.

    A felsőházba minden választási körzet egy kétfordulós választási rendszer eredményeképp hat évre küld 1-1 képviselőt. Itt minden páros év őszén a választókerületek harmadában tartanak választásokat. Az első választásokat ebben a rendszerben 1996-ban tartották. Akkor eltérő időszakra választották meg a képviselőket. A Szenátus nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezeken a választásokon az első körben 30, a második körben 20%-a vesz részt a választóknak.

    Külpolitikája

    [szerkesztés]

    Az ország külpolitikájának egyik legmeghatározóbb alakítója az a tény, hogy tagja az Európai Uniónak. Az ország miniszterelnöke volt 2009 első félévében az EU Tanács soros elnöke.

    A hivatalos cseh politika támogatja a Mianmarból, Moldovából és Kubából érkező menekültek integrálódását.[20]

    Cseh katona Afganisztánban

    Hadserege

    [szerkesztés]
    Lásd még: Cseh Hadsereg és Cseh Légierő

    A cseh haderő részei a Hadsereg, a Légierő és a különleges támogató egységek. A hadsereg főparancsnoka az ország köztársasági elnöke. 2004-ben alakult át a szervezet professzionális alakulattá, s ekkor törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csehország 1999. március 12-e óta a NATO tagja. 2006-ban a költségvetés 1,8%-át fordították honvédelmi célú kiadásokra. A NATO tagjaként több nemzetközi programban is részt vesznek. Ilyenek az ISAF és a KFOR. Afganisztánba és Koszovóba is küldtek békefenntartó katonákat. Fontosabb felszereltségük közé tartozik a JAS 39 Gripen többfunkciós harci repülőgép, az L–159 ALCA, a Mi–24 harci helikopter, valamint a Pandur II, az OT–64, az OT–90, a BVP–2 harci járművek, valamint a cseh fejlesztésű T–72 (T–72M4CZ) tank.

    Közigazgatási beosztása

    [szerkesztés]
    Lásd még: Csehország közigazgatása

    2000 óta Csehország közigazgatásilag 13 régióra csehül: kraj és a fővárosra, Prágára tagolódik. Minden régiónak külön Regionális Tanácsa csehül: krajské zastupitelstvo van, melyek élén a hejtman (magyarul elnök) áll. Prágában ezeknek a szerveknek a hatáskörét a Városi Tanács és a polgármester tölti be.

    Az 1999-ig fennállt régi 76 körzet (okres) elvesztette régi jelentőségét. Ma ezek területi körzetek, illetve különböző állami szervezetek központjai vannak a régebben fontosnak tartott városokban.[21]

    Csehország térképe a hagyományos és a mai régiókkal
    A körzetek térképe

    Népessége

    [szerkesztés]
    Bővebben: Csehország demográfiája
    Csehország népsűrűsége 2021-ben

    2019-ben a népesség 10,6 millió fő volt.

    2013-as adatok alapján egy nő átlagosan 1,29 gyermeknek ad életet, mely alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-nek. Ez a világon az egyik legalacsonyabb szaporodási ráta.[22] 2014-ben az újszülöttek 45%-a házasságon kívül született.[23] 2013-ban az átlagos várható élettartam 77,56 év (74.29 év a férfiaknál és 81,01 év a nőknél).[22]

    Népességének változása

    [szerkesztés]
    A népesség alakulása 1650 és 2024 között
    Lakosok száma
    2 000 000
    6 369 000
    9 372 214
    8 896 133
    10 362 740
    10 330 759
    10 517 247
    10 578 800
    10 700 155
    10 900 555
    1650184019001950199019952010201620202024
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések

    [szerkesztés]
    Bővebben: Csehország városai
    Legnagyobb 20 település (2021. évi népszámlálás)[24]


    Prága

    Brno

    		 # Település Népesség # Település Népesség


    Ostrava

    Plzeň

    1 Prága 1 301 432 11 Zlín 74 178
    2 Brno 398 510 12 Havířov 68 153
    3 Ostrava 282 450 13 Kladno 67 756
    4 Plzeň 174 007 14 Most 61 306
    5 Olomouc 106 063 15 Opava 55 146
    6 Liberec 104 340 16 Frýdek-Místek 53 146
    7 České Budějovice 95 664 17 Jihlava 50 523
    8 Hradec Králové 92 649 18 Karviná 48 473
    9 Ústí nad Labem 89 713 19 Teplice 48 428
    10 Pardubice 89 619 20 Děčín 46 337


    Etnikumai

    [szerkesztés]

    A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt.[25] Egyes becslések szerint mintegy 250 000 roma lakik az ország területén.[26][27]

    Cseh- és Morvaországban a késő középkor óta jelentős számban éltek németek.[28] 1930-ban a mai Csehország területe népességének mintegy 30%-a – 10 674 386 főből 3 149 820 fő – volt német nemzetiségű. Jelenlétük az önálló Csehszlovákia megalakulásával vált égető politikai kérdéssé, amikor is egyes területeken felmerült az Ausztriához, illetve Németországhoz való csatlakozás igénye – a teljes államon belül létszámuk ekkor jelentősen meghaladta az államalkotó nemzetnek számító szlovákságét. Noha ezen igények nem teljesültek, az 1930-as években – német nemzetiszocialista támogatás mellett – számottevően megerősödtek a csehországi németség szeparatista törekvései.[29] Jelenlétükre hivatkozva kerülhetett sor 1938-ban a müncheni egyezményre, melynek eredményeként a Harmadik Birodalom annektálta a cseh és morva határvidék – gyakori összefoglaló nevükön a Szudétavidék – német többségű területeit, több ponton túl is terjeszkedve az eredendően sem teljesen éles etnikai határvonalon. A második világháború lezárultát és a náci Németország totális összeomlását követően az újjáalakuló Csehszlovákia vezetése, a győztes nagyhatalmak egyetértésével, a német népesség kitelepítése mellett döntött. Ennek eredményeként rövid időn belül közel hárommillió németet telepített ki a csehszlovák államhatalom Németország amerikai és szovjet megszállási övezeteibe,[30] illetve Ausztriába. A szervezett kitelepítéseket számos helyszínen alulról szerveződő elüldözés, pogromok és tömeggyilkosságok kísérték.[31] A következő évtizedekben folyamatosan fogyott a megmaradt csehországi németség lélekszáma, 2011-ben mindössze 25 221 fő vallotta német nemzetiségűnek (is) magát.[32] Az elnéptelenedő határ menti területeket részben Csehszlovákia más részeiről beköltözőkkel népesítették be újra (többek közt Dél-Szlovákiából kitelepített magyarokkal is, akik zöme a háborút követő évek enyhülésével visszaköltözött eredeti lakóhelyére), de számos település teljesen elnéptelenedett vagy csak szignifikánsan kisebb lakosságszámmal maradt fenn. A háborús emberveszteség és a Csehországot is érintő holokauszt mellett (lásd alább) a németek kitelepítése a legfőbb oka annak, hogy az 1950 óta szinte töretlen növekedés dacára máig sem érte el Csehország népessége az 1940-es csúcsértéket – akkor 11 159 359 fő, 2020-ban 10 700 150 fő élt a mai Csehország területén.[33]

    A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében.[34] 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban.[35] Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.[36]

    Bevándorlás

    [szerkesztés]
    Gyalogosok a prágai Vencel téren

    A cseh Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 436 116 külföldi élt Csehországban.[37] Közülük a legtöbben ukránok (132 481), szlovákok (75 210), vietnámiak, (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), németek (14 156), moldávok (10 315), bolgárok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kínaiak (5314), britek (4461), fehéroroszok (4441), szerbek (4098), románok (4021), kazakok (3896), osztrákok (3114), olaszok (2580), hollandok (2553), franciák (2356), horvátok (2351), bosnyákok (2240), örmények (2021), üzbégek (1969), macedónok (1787) vagy japánok (1581) voltak.[37]

    A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1 %-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának.[38] A vietnámiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés.[39] Ma nagyjából 70 000 vietnámi él az országban.[40] Az ukránokkal ellentétben a vietnámiak véglegesen itt akarnak maradni.[41]

    Kivándorlás

    [szerkesztés]

    A 20. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott.[42][43] A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.[44]

    Vallási élete

    [szerkesztés]

    Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket már régóta a vallási tolerancia és közömbösség jellemezte.[45] A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,38%-a római katolikus, 0,8&%-a protestáns (közülük 0,5% a Cseh Testvérek Egyházának híve, 0,4&% pedig huszita). A fennmaradó 9,4&% kisebb vallások követője.[46] 1991 és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.[47]

    Az Eurobarometer egy 2005-ös felmérése szerint[48] a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten létezésében,[49] a megkérdezettek 50%-a szerint létezik valamilyen életerő vagy lélek, míg 30%-uk szerint semmilyen külső létező nincs hatással életük alakulására.

    2006-os adatok szerint a 2 740 780 cseh római katolikus, 7645 görög katolikus. Az országban ekkor 99 férfi és 162 női szerzetesház volt. A katolikus vallás szervezetének három fő egysége

    Az egyik legfontosabb vallási ünnep július 5., Szent Cirill és Metód napja.

    Gazdasága

    [szerkesztés]
    Lásd még: Csehország adórendszere
    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 330,9 mrd $ (2023) [51]
    GDP növekedési ráta 0,4% (2024 Q2) [52]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 53 817 $ (2023) [53]
    Államadósság 141,2 mrd € (2023) [54]
    Államadóssági ráta 44% (2023) [54]
    Infláció 2,2% (2024. július) [55]
    Foglalkoztatottsági ráta 74,9% (2024 Q1) [56]
    Munkanélküliségi ráta 3,8% (2024. július) [57]
    Minimálbér 752 € (2024) [58]
    Bérnövekedés üteme 4,8% (2024 Q1) [59]
    Jegybanki alapkamat 4,5% (2024. augusztus) [60]
    SZJA 23% (2024) [60]
    ÁFA (általános) 21% (2024) [61]
    TAO 21% (2024) [60]
    Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddal
    A Cseh Nemzeti Bank prágai székháza
    A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német Volkswagen csoport leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített

    Csehország hagyományosan fejlett,[62] magas bevételű[63] gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a.[64] Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.

    A gazdaság nagy része magánkézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar, národní podnik sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok többsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.[65]

    Az ország a schengeni övezet része, így megszüntette a szomszédos államokkal közös határokon a határellenőrzést. 2007. december 21-től ellenőrzés nélkül lehet belépni Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország felől is.[66] Csehország 1995. január 1. óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek is.

    Egy korábbi, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette.[67] Később a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte.[68] Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan.[69]

    Az OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.[70]

    Legismertebb cseh vállalatok: Škoda Auto (Volkswagen csoport tagja), KOH-I-NOOR (ceruzagyár), Plzeňský Prazdroj (Pilsner Urquell) (sörgyár), Staropramen (sörgyár), Česká zbrojovka a.s. Uherský Brod (sport, vadászati és katonai célú lőfegyvergyár,CZ Partners SE tagja).

    Energetikája

    [szerkesztés]
    A Dukovany atomerőmű

    Csehország energiatermelése 10 TWh-val meghaladja a belső keresletet; a többletet exportálják. A jelenlegi energiaszükséglet 30 %-át atomerőművek biztosítják; ez az rány várhatóan tovább nő. 2005-ben az energia 65,4%-át szénalapú erőművekben állították elő, megújuló források — a vízenergiát is ide értve — mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A ország legnagyobb erőműve a temelini, a másik nagy atomerőmű a Dukovany.

    Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiatermelésben alig használja az csekély fűtőértékű barnakőszenet, és ezt hatékonyabb forrásokkal váltsa ki. Földgázigényének 75%-át az orosz Gazpromtól, a fennmaradó részét norvég vállalatoktól szerzi be. A norvég földgáz vezetéke Németországon fut át. Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken kap kőolajat. Gázból majdnem kétszer annyi fogy, mint elektromos energiából.

    Kisebb olaj- és gázmezők leginkább Dél-Morvaországban vannak.

    Külkereskedelme

    [szerkesztés]

    Csehország 2022-ben a világ 30. legnagyobb exportőre, és 28. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Csehország 237 milliárd $ értékben exportált és 224 milliárd $ értékben importált, 13 milliárd $ többlettel. Az ország külkereskedelme Európa központú.[71]

    A cseh exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, közlekedésipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, a műsorszóró berendezések, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok. Csehország legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (31,8%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a műsorszóró berendezések és a gépjárművek kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a televíziók és monitorok szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Szlovákia aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és Argentína szenvedte el.

    A cseh importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb behozatali termékek a műsorszóró berendezések, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a földgáz. Csehország legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (23,5%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a műsorszóró berendezések és a földgáz behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belső égésű motorok és a műsorszóró tartozékok szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Kína és Lengyelország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést az Egyesült Királyság és Észak-Macedónia szenvedte el.

    Termékek

    [szerkesztés]

    Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:

    Legnagyobb exporttermékek Legnagyobb importtermékek
    Termék
    Arány
    Termék
    Arány
    1. Gépjárművek 10,8% Műsorszóró berendezések 5,9%
    2. Műsorszóró berendezések 6% Gépjármű alkatrészek és tartozékok 4,5%
    3. Gépjármű alkatrészek és tartozékok 5,9% Földgáz 3,9%
    4. Számítógépek 4,6% Irodai gépalkatrészek 2,9%
    5. Irodai gépalkatrészek 2,3% Gépjárművek 2,3%
    6. Villamosenergia 2,2% Gyógyszerek 2,1%
    7. Szigetelt vezetékek 1,7% Számítógépek 1,9%
    8. Kisfeszültségű villamos berendezések 1,6% Nyers kőolaj 1,8%
    9. Akkumulátorok 1,2% Finomított kőolaj 1,8%
    10. Gyógyszerek 1,1% Szigetelt vezetékek 1,7%

    Országok

    [szerkesztés]

    A fő országok, amelyekbe Csehország exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:

    Legnagyobb exportországok Legnagyobb importországok
    Ország
    Termék
    Arány
    Ország
    Termék
    Arány
    1.  Németország Műsorszóró berendezések, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 31,8%  Németország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, finomított kőolaj, gépjárművek...stb. 23,5%
    2.  Szlovákia Villamosenergia, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gépjárművek...stb. 8,3%  Kína Műsorszóró berendezések, irodai gépalkatrészek, számítógépek...stb. 13,2%
    3.  Lengyelország Gépjárművek, műsorszóró berendezések, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 6,8%  Lengyelország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, villamosenergia, szén brikettek...stb. 10%
    4.  Franciaország Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, számítógépek...stb. 4,6%  Szlovákia Finomított kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, autómotorok...stb. 5,6%
    5.  Ausztria Gépjárművek, villamosenergia, műsorszóró berendezések...stb. 4,6%  Oroszország Földgáz, nyers kőolaj, félkész vasak...stb. 4,5%
    6.  Olaszország Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, dohány...stb. 4%  Olaszország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, kisebb vascsövek, dohány...stb. 4%
    7.  Egyesült Királyság Gépjárművek, számítógépek, irodai gépalkatrészek...stb. 3,7%  Hollandia Műsorszóró berendezések, irodai gépalkatrészek, integrált áramkörök...stb. 3,8%
    8.  Hollandia Műsorszóró berendezések, számítógépek, irodai gépalkatrészek...stb. 3,6%  Ausztria Gépjárművek, hengerelt acéllemezek, gyógyszerek...stb. 3,1%
    9.  Magyarország Műsorszóró berendezések, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gépjárművek...stb. 3,3%  Franciaország Gyógyszerek, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 2,8%
    10.  USA Gumiabroncsok, műsorszóró berendezések, irodai gépalkatrészek...stb. 2,7%  Magyarország Akkumulátorok, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyszerek...stb. 2,6%

    Kommunikáció

    [szerkesztés]

    Csehországban az internet sávszélessége az első tíz között van.[72] Az Európai Unióban 2010-ben itt volt a legtöbb Wi-Fi felhasználó.[73] 2008. Elején több mint 800, jellemzően helyi WISP működött.[74][75] Mindhárom mobiltelefonos szolgáltató, a T-Mobile, Vodafone, Telefónica O2 és az U:fon internetszolgáltató is biztosít GPRS, EDGE, UMTS és CDMA2000 internetelérést is. Az állami tulajdonú Český Telecom lassította a széles sávú internet elterjedését. 2004 elejétől más szereplők is beléphettek a piacra, így felgyorsult az ADSL és SDSL elterjedése. Ez, valamint a Český Telecom privatizációja is hozzájárult a csökkenő ártrendhez.

    2006. július 1-jén a Český Telecomot megvásárolta a Spanyolország többségi tulajdonában álló nemzetközi telekommunikációs társaság, a Telefónica csoport. A társaság neve ekkor változott Telefónica O2 Czech Republicra. 2012. áprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ többféle csomagban is elérhető. A legmagasabb elérhető sebesség 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s és 120 Mbit/s letöltési sávszélességével egyre inkább teret hódít a kábeltelevíziós hálózaton keresztül továbbított internetszolgáltatás.

    Turizmusa

    [szerkesztés]
    A vasfüggöny 1989-es leomlása után Prága Európa egyik turisztikailag legvonzóbb városává vált

    A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. 2011-ben Prágába utazott a hatodik legtöbb turista.[76] 2001-ben az iparág 5,5%-kal, 118,13 milliárd CZK-val járult hozzá az ország GNP-jéhez. Több mint 110 000 ember, a lakosság több mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban.[77] 2008-ban azonban, talán a hazai fizetőeszköz, a korona magas értéke miatt és az ezzel együtt növekvő árak, valamint az ezért elérhető szolgáltatások minősége miatt csökkent Prága látogatottsága.[78]

    Emellett az útikönyvek egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a taxik túlárazottak, és magas a zseblopások száma.[78][79] Pavel Bém – aki 2005 óta Prága polgármestere – azon dolgozott, hogy az ilyen kis súlyú bűncselekmények számának csökkentésével javítsa Prága megítélését.[79] Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopásokat leszámítva Prága igenis, biztonságos város.[80] Csehországban általánosságban véve is alacsony a bűncselekmények száma.[81]

    Az országnak több népszerű régiója is van. Ezek közé tartoznak a híres gyógyfürdők városai Karlovy Vary, Mariánské Lázně és Františkovy Lázně. A másik fő látványosság, ami idevonzza a turistákat, a számtalan itt épített vár és kastély. Ilyenek Karlštejn vára, Český Krumlov vagy a Lednice–valticei kultúrtáj. A pápa 15 itteni templomot minősített bazilikának. A városokon kívül olyan helyszínekkel lehet találkozni, minr a Český ráj, a Šumava vagy az Óriás-hegység.

    Az ország híres a játékbabáiról és a marionettjeiről. Területén sok bábszínház működik.

    Az Aquapalace Praha a Prága közelében fekvő Čestlicében Közép-Európa legnagyobb víziparkja.[82]

    Sok sörfesztivált rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló Cseh Sörfesztivál, a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plzeňben, az "Olomoucký pivní festival" (Olomoucban), valamint a "Slavnosti piva v Českých Budějovicích" fesztivál České Budějovicében).

    Közlekedése

    [szerkesztés]

    Légi

    [szerkesztés]

    A prágai Václav Havel repülőtér az ország fő légiközlekedési csomópontja. 2010-ben 11 millió utasával Oroszországot nem számolva ez volt Közép-Kelet Európa legforgalmasabb repülőtere.[forrás?]

    A nagyobb városok mellett futó CityElefant nevű emeletes vonat, melyet a Škoda Works gyárt
    A Prágát elkerülő D0-s autópálya
    Pendolino a prágai főpályaudvaron

    Az országban összesen 46 aszfaltozott kifutóval rendelkező repülőtér van, melyek közül 6 bonyolít nemzetközi forgalmat: ezek Brno, Karlovy Vary, az Ostrava melletti Mošnov, Pardubice, Prága és az Uherské Hradiště melletti Kunovice.

    Vasútúti hálózata

    [szerkesztés]

    A České dráhy (Cseh Államvasutak) az ország legnagyobb vasúti közlekedési vállalata, éves utasforgalma 180 millió fő körül van. A teherfuvarozással foglalkozó ČD Cargo az ötödik legnagyobb ilyen vállalat az EU területén. 9505 km-es hálózatával a cseh vasút az egyik legsűrűbb európai vasúti hálózat.[83] Ebből 2926 km villamosított, 7617 km egyvágányú és 1866 km két- vagy többvágányú vonal.[84] 2006-ban vezették be a billenőszekrényes olasz Pendolino ČD 680 sorozatú vonatokat, amik a cseh rekordnak számító 237 km/h sebességet is elérték az országban, ám menetrend szerint ettől lassabban haladnak. A vasúti hálózat jelentős részét infrastruktúra-üzemeltetőként 2008 óta Správa železniční dopravní cesty (SŽDC) nevű szervezet végzi. A ČD mellett jelen van magánvasúti szolgáltatóként piaci alapon közlekedő (tehát nem közszolgáltatásként, állami támogatással működő) vonataival a Leoš Novotný nevéhez köthető LEO Express és a Radím Jančura érdekeltségében tartozó, a Student Agency nevű busztársaság vasúti ágazataként létrehozott RegioJet is. Ezen kívül jelentős szereplőnek számít a KŽC Doprava, amely az ország több pontján üzemeltet különféle, elsősorban nosztalgia jellegű vonatokat, illetve a főleg a Šumava régióban jelenlévő GW Train Regio, mely jobbára közszolgáltatási keretek között végzi tevékenységét. Az országba több német magánvasút is bejár vonataival, így megjelennek a cseh síneken a Vogtlandbahn és a Trilex járatai is.

    Közúthálózata

    [szerkesztés]

    A vasúti közlekedés komoly versenytársa a piaci alapú távolsági buszközlekedés. A járatokat számos, nemzetközileg is ismert operátor (pl. FlixBus, Student Agency/RegioJet) mellett sok belföldi szolgáltató (pl. ČSAD Liberec) is üzemelteti. A buszközlekedés fő csomópontja Brnoban az ÚAN buszpályaudvar, míg Prágában a Florenc metróállomásnál lévő nemzetközi és belföldi buszpályaudvar. Számos belföldi távolsági járat azonban csak a városszéli metróállomásokig közlekedik Prágában, jelentős buszpályaudvar épült ki így többek között a B metró Černý Most végállomásánál vagy a C metró Letnaňy állomásánál.

    A közúthálózat hossza az országban 55 653 km,[85] ebből 1177,5 km autópálya. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 50 km/h, külterületen 90 km/h, autópályán pedig 130 km/h.

    Lásd még: Csehország autópályái

    Telekommunikáció

    [szerkesztés]
    Hívójel prefix OK-OL
    ITU zóna 28
    CQ zóna 15
    Lásd még: Csehország hívójelkörzetei

    Kultúrája

    [szerkesztés]

    Tudományos élete

    [szerkesztés]
    A modern kontaktlencse Otto Wichterle és Drahoslav Lím találmánya
    A Cseh Tudományakadémia épülete Prágában

    Csehországban a tudományos élet nagy hagyományokkal és rengeteg pozitív örökséggel rendelkezik. Az egyetemek, a Tudományos Akadémia és a specializálódott kutatóközpontok összefogásával számos területen értek el eredményeket. Itt találták fel a modern kontaktlencsét, a vércsoport megállapításának módját, és ide kapcsolható a Semtex plasztikbomba megalkotása is. Többek között a következő tudósok éltek és alkottak a mai Csehország területén:

    Kulturális világörökségei

    [szerkesztés]

    Az UNESCO világörökség listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

    Videójátékok

    [szerkesztés]

    Egyes szakértők szerint az ország legnagyobb kulturális exporttermékei a videójátékok. Olyan világszerte elismert videójáték-fejlesztők vannak az országban, mint a Bohemia Interactive, az Amanita Design vagy a Madfinger Games. Itt készültek többek között a következő játékok is: Operation Flashpoint: Cold War Crisis, Mafia: The City of Lost Heaven, Vietcong, Machinarium, Shadowgun, DayZ és a Kingdom Come:Deliverance .[87]

    Művészetek

    [szerkesztés]
    Václav Havel cseh író, politikus
    • Irodalom

    A cseh irodalom a csehek által cseh nyelven írt irodalmi alkotások összessége, bár vannak olyan művek is, melyeket leginkább a régmúltban ószlávul, latinul vagy németül írtak. A Cseh földön írt nem cseh származású írók munkáját, mint például Franz Kafka írásait általában nem sorolják a cseh irodalmi alkotások közé, attól függetlenül, hogy az író csehnek vallotta-e magát, vagy sem.

    A cseh irodalomnak több történelmi szakasza volt. Ilyen a középkor, a husziták korszaka, az újra katolicizálódás korszaka, a barokk, a XIX. században a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, az avantgard, a kommunizmus és a Prágai Tavasz korszaka, és a kommunizmus utáni korszak irodalma. A cseh kultúrának és ezen belül az irodalomnak legalább kétszer volt jelentős szerepe. Mindkétszer elnyomás alatt éltek, és nem volt lehetőség a vélemények szabad kifejtésére. Ezek az időszakok a XIX. századra, illetve az 1960-as évekre tehetők.

    A történelem során a legtöbb nyelvre a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című háborúellenes komikus regényt fordították le csehről. Ezt Karel Steklý két színes filmben is megfilmesítette, melyeket 1956-ban, illetve 1957-ben forgattak.

    • Filmművészet

    A prágai Barrandov Studios az ország és Európa egyik legnagyobb filmstúdiója. Csehországban több olyan helyszín is van, ahol a stúdió szívesen forgat.[88] Prágában a régi Párizs, Berlin és Bács hangulatát keresik a forgatások szereplői. Karlovy Vary látható a Casino Royale (2006) című James Bond filmben is.[89] A leghíresebb cseh filmrendezők Miloš Forman és Jiří Menzel.

    • Zene

    Csehországban a zene gyökerei több mint 1000 évre, az akkori egyházi zenéig nyúlik vissza. Az első fennmaradt darab a 10. század végén keletkezett, melynek címe Urunk írgalmazz nekünk (Hospodine pomiluj ny). Hosszú múltra tekint vissza a történelmi Csehország, Morávia, valamint Szilézia komolyzenei és népzenei történelme is. A cseh zeneszerzőket és zenészeket már a műzene megjelenéséől nagyon megihlette a népzene. Adam Michna, Jan Dismas Zelenka, Josef Mysliveček, Bedřich Smetana, Leoš Janáček, Antonín Dvořák, Josef Suk, Bohuslav Martinů, Erwin Schulhoff és Petr Eben mind a híresebb cseh zeneszerzők közé tartoznak. A legjelentősebb zenei fesztivál az 1946 óta minden évben megrendezett Prágai Tavasz.

    További híres cseh művészek:

    Gasztronómia

    [szerkesztés]
    A Svíčková jellegzetes cseh étel, mely marinált marhahúsból és knédliből áll
    A Pilsner Urquell volt a világ első „pilsner” típusú söre

    A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot (pstruh) és a pontyot (kapr) szolgálnak fel. A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával.

    Az almás rétes közkedvelt.

    Csehország alapvetően a sörfőzésről híres, de a turizmus az ország déli, bortermelő részén is élénkül. A középkor óta termesztenek itt szőlőt, és az ország borfogyasztásának 94 %-át Morvaország déli részén termelik meg. A szilvapárlat (slivovice), a sör és a bor mellett nemzetközileg ismert két cseh likőrmárka isː a Fernet Stock és a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.

    A cseh sörfőzés

    [szerkesztés]

    A cseh sörfőzésről első, közvetett (a žateci komló termesztéséről szóló) írásos adataink a 9. századból maradtak ránk. Működő sörfőzdéről először egy 1118-ban kelt iratban olvashatunk.

    A középkorban a sörfőzés királyi monopólium lett. II. Vencel az 1200-as években adta meg a sörfőzés jogát Prága, Pilsen és České Budějovice városoknak, amelyek máig a cseh sörfőzés híres központjai. A budéjovicei sör az 1500-as években nyerte el a „királyi udvari sör” kitüntető címet.

    A sörfőzést a prágai ipariskolában 1818-ban kezdték önálló szakmaként tanítani. A cseh sörök a 19. században alapozták meg világhírüket — a Pilseni Polgári Sörfőzdét 1824-ben alapították. A század végén a legnagyobb dán sörgyárat is cseh mesterek (a Jelcman fivérek) üzemelték be. A századfordulón az országban mintegy 700 kisebb nagyobb sörfőzde működött — ebből Prágában kb. 40. Ezek közül 1940-re már csak 341 maradt. Azok közül is sok elpusztult vagy egyéb okokból bezárt a világháborúban, továbbiak pedig az erőltetett iparosítás áldozatául estek.

    A „szocialista” Csehszlovákiában két vidéki sörgyárat alapítottak:

    Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás. Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Plzeňről elnevezett pilsner típusú sör híres, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is. A nagyobb márkák mellett van egy sor olyan közepes és kis üzem is, amelyekben hosszú hagyományokra visszatekintő söröket próbálnak fenntartani.

    Sport

    [szerkesztés]
    Csehország csapata az 1998-as téli olimpián 1:0 arányban legyőzi Oroszország csapatát, ezzel megszerezve a jégkorong aranyérmét
    Lásd még: Cseh férfi jégkorong-válogatott és Cseh labdarúgó-válogatott

    Sok cseh ember életének fontos része a sport. Leginkább a helyi kedvenc csapatoknak vagy egyéni versenyzőknek szurkolnak. Az országban a három legnépszerűbb sportág a jégkorong, a labdarúgás és a sportlövészet.[91] A legnagyobb érdeklődést ezek közül mind a média, mind a támogatók körében az első kettő élvezi. Nagyon népszerű sportágnak számít ezeken kívül a tenisz is. Egyéb gyakran űzött sportágak a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, az atlétika, és a floorball. A cseh férfi jégkorong-válogatott nyerte meg az 1998-as téli olimpia jégkorong versenyszámát, és hatszor nyerték meg a jégkorong-világbajnokságot, ezek közül 1999. és 2001. között hármat megszakítás nélkül hódítottak el. Az ország a nyári olimpiákon 14, a téli olimpiákon öt aranyérmet szerzett.

    A sport a patriotizmus egyik legjellemzőbb forrása, ami már napokkal, hetekkel a versenyszámok megrendezése előtt érezhető. A cseh szurkolók körében a legtöbbre tartott sportesemények a jégkorong-világbajnokságok, az olimpiai jégkorongversenyek, a labdarúgó-Európa-bajnokságok, az UEFA-bajnokok ligája versenyei, valamint ezen versenyek selejtezői.[92] Általánosságnak nagy nézettségűnek számít a jégkorong- vagy labdarúgó-válogatott valamennyi mérkőzése, leginkább akkor, ha egy régi riválissal játszanak.

    Csehország olyan versenyzőkkel szerepel a teniszmérkőzéseken, mint a 8-szoros Grand Slam győztes Ivan Lendl, a 2010-es wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes döntőse, Tomáš Berdych, a 2011-es wimbledoni teniszbajnokság – női egyes bajnoka, Petra Kvitová, Wimbledon 1998-as győztese, Jana Novotná, a 2011-ben ugyanott párosban győzedelmeskedő Květa Peschke és a 18-szoros Grand Slam győztes Martina Navratilova.

    Az egyik kedvelt sportág a csehek körében az egyedül és csapatban is kikapcsolódást nyújtó túrázás, amihez kitűnő terepet biztosítanak a cseh hegységek. A turista szó cseh jelentései között megtaláljuk a túrázót is. Ez könnyű szívvel ajánlható a kezdőknek is, mert a több mint 100 éves múltnak köszönhetően jól kitáblázott útvonalak vannak, melyek jelzésrendszere Európa egyik legjobbja. Összességében 40 000 kilométernyi, hosszabb, rövidebb szakaszokból álló, jól kitáblázott túraútvonal hálózza be az országot, így a Cseh-hegységet is.

    Ünnepek

    [szerkesztés]
    Dátum Ünnep Az ünnep neve csehül
    január 1. Újév és a függetlenség napja Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
    május 1. A munka ünnepe Svátek práce
    május 8. A felszabadulás napja Den vítězství
    július 5. Szent Cirill és Metód napja Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
    július 6. Husz János napja Den upálení mistra Jana Husa
    szeptember 28. Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja) Den české státnosti
    október 28. Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja Den vzniku samostatného československého státu
    november 17. A szabadság és a demokrácia napja Den boje za svobodu a demokracii
    december 24. Szenteste Štědrý den
    december 25–26. Karácsony 1. a 2. svátek vánoční

    Kapcsolódó cikkek

    [szerkesztés]

    Megjegyzések

    [szerkesztés]
    1. ↑ Sok feldolgozása létezik. Szerzőként leginkább František Jan Škroup szerepel ISWC kód alatt00240645195

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ Czech language. Czech Republic – Official website. A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma. [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 14.)
    2. ↑ A szlovák nyelvet bizonyos körülmények között hivatalos nyelvnek is lehet tekinteni Csehországban. Ezeket a körülményeket külön törvények szabályozzák. – többek között a következők: 500/2004, 337/1992. Forrás: http://portal.gov.cz. Cited: "Například Správní řád (zákon č. 500/2004 Sb.) stanovuje: "V řízení se jedná a písemnosti se vyhotovují v českém jazyce. Účastníci řízení mohou jednat a písemnosti mohou být předkládány i v jazyce slovenském ..." (§16, odstavec 1). Zákon o správě daní a poplatků (337/1992 Sb.) "Úřední jazyk: Před správcem daně se jedná v jazyce českém nebo slovenském. Veškerá písemná podání se předkládají v češtině nebo slovenštině ..." (§ 3, odstavec 1). http://portal.gov.cz
    3. ↑ Azon állampolgárok, akik az ország területén hosszú ideje, hagyományosan ott élő kisebbségekhez tartoznak, szabadon használhatják nyelvüket a hatóságok és a bíróságok előtt is. (a regisztrált kisebbségek listája itt található A Cseh Köztársaság kormányának nemzeti kisebbségekre vonatkozó irányelve, a belarusz és a vietnámi 2013. július 4-én került fel a listára. Lásd Česko má nové oficiální národnostní menšiny. Vietnamce a Bělorusy). The article 25 of the Czech A csehországi Alapvető Jogok és Alapvető Szabadságok Kartája 25 cikke kimondja, hogy, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és, hogy a hatóságok előtt anyanyelvükön járjanak el. Az 500/2004. számú, a közigazgatás szabályokról szóló törvény 16. (4) bekezdése biztosítja a hosszú ideje és szokásosan az ország területén élő kisebbségekhez tartozók számára, hogy a közigazgatási hatóságokhoz saját anyanyelvükön nyújtsák be a kérelmeket. Ha az adott hivatalban nincs senki, aki az adott nyelvet beszélje, a hatóság saját költségére köteles tolmácsok fogadni. A kisebbségek tagjainak jogairól szóló 273/2001 számú törvény 9. paragrafusa szerint a bíróságok előtt is hasonlóan kell eljárni.
    4. ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
    5. ↑ Worldometers
    6. ↑ Worldometers 2020
    7. ↑ a b Czech Republic. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
    8. ↑ Czech Republic. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
    9. ↑ Human Development Report 2011. United Nations, 2011. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
    10. ↑ Gini coefficient of equivalised disposable income (source: SILC). Eurostat Data Explorer. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
    11. ↑ EU unemployment rate by country October 2023 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2024. június 30.)
    12. ↑ PORTFOLIO.HU - Online gazdasági újság. www.portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
    13. ↑ R. Tolasz, Climate Atlas of Czechia, Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. ISBN 80-244-1626-3, graphs 1.5 and 1.6
    14. ↑ Czech absolute record temperature registered near Prague. České noviny. ČTK. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
    15. ↑ R. Tolasz, Climate Atlas of Czechia, Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. ISBN 80-244-1626-3, graph 2.9.
    16. ↑ World Weather Information Service - Prague. World Meteorological Organization. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
    17. ↑ Praha Climate Normals 1961-1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
    18. ↑ Pogoda.ru.net és NOAA
    19. ↑ „Klaus signs Czech direct presidential election implementing law”, Czech Press Agency, 2012. augusztus 1. (Hozzáférés: 2012. november 7.) 
    20. ↑ „Czechs with few mates”, The Economist, 2007. augusztus 30. (Hozzáférés: 2010. április 25.) 
    21. ↑ The death of the districts, Radio Prague 3 January 2003.
    22. ↑ a b Archivált másolat. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
    23. ↑ http://www.czso.cz/csu/csu.nsf/enginformace/coby032114.docx
    24. ↑ https://www.citypopulation.de/en/czechrep/cities/
    25. ↑ První předběžné výsledky Sčítání lidu, domů a bytů 2011: Obyvatelstvo podle národnosti podle krajů. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
    26. ↑ The History and Origin of the Roma. Romove.radio.cz. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    27. ↑ Green, Peter S.. „British Immigration Aides Accused of Bias by Gypsies”, New York Times, 2001. augusztus 5. (Hozzáférés: 2010. április 25.) 
    28. ↑ Ferdinand Seibt: Německo a Češi : dějiny jednoho sousedství uprostřed Evropy. Vyd. 1. 1996. ISBN 80-200-0577-3 Hozzáférés: 2022. január 14.  
    29. ↑ Neklidné Sudety: Co se dělo roku 1938 v Československu?. 100+1 zahraniční zajímavost. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
    30. ↑ Memories of World War II in the Czech Lands: the expulsion of Sudeten Germans - Radio Prague. Radio.cz, 2005-04-14.. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
    31. ↑ Staněk, Tomáš - Arburg, Adrian von (2006). „Organizované divoké odsuny?: Úloha ústředních státních orgánů při provádění "evakuace" německého obyvatelstva (květen až září 1945).. 2. část, Československá armáda vytváří "hotové skutečnosti", vláda je před cizinou legitimizuje)”. Soudobé dějiny 13 (1-2), 13-49. o. 
    32. ↑ ČSÚ Tab. 614a Obyvatelstvo podle věku, národnosti a pohlaví
    33. ↑ Český statistický úřad: Obyvatelstvo - roční časové řady. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
    34. ↑ The Holocaust in Bohemia and Moravia. Ushmm.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    35. ↑ The Virtual Jewish Library – Jewish population of Czech republic, 2005
    36. ↑ "PM Fischer visits Israel". Radio Prague. 22 July 2009.
    37. ↑ a b Foreigners by type of residence, sex and citizenship Archiválva 2021. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Czech Statistical Office, 31 October 2009
    38. ↑ "Press: Number of foreigners in ČR up ten times since 1989[halott link]". Prague Monitor. 11 November 2009.
    39. ↑ O'Connor, Coilin. „Is the Czech Republic's Vietnamese community finally starting to feel at home?”, Czech Radio, 2007. május 29. (Hozzáférés: 2008. február 1.) 
    40. ↑ Crisis Strands Vietnamese Workers in a Czech Limbo. The New York Times. 5 June 2009.
    41. ↑ "Foreigners working in the Czech Republic Archiválva 2009. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben". Ministry of Foreign Affairs. July 2006.
    42. ↑ Czechs and Bohemians. Encyclopedia of Chicago.
    43. ↑ Czech and Slovak roots in Vienna Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Wieninternational.at
    44. ↑ U.S. Census. U.S. Census Bureau. [2020. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 13.)
    45. ↑ Richard Felix Staar, Communist regimes in Eastern Europe, Issue 269, p. 90
    46. ↑ Population by religious belief and by municipality size groups. Czech Statistical Office. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
    47. ↑ Population by denomination and sex: as measured by 1921, 1930, 1950, 1991 and 2001 censuses (cseh és angol nyelven). Czech Statistical Office. [2011. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
    48. ↑ Eurobarometer on Social Values, Science and technology 2005 – page 11 (PDF). (Hozzáférés: 2007. május 5.)
    49. ↑ Social values, Science and Technology (PDF). Eurobarometer, 2005. June. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
    50. ↑ Magyar Kurír: A cseh katolikus egyház
    51. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=CZ
    52. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/gdp-growth-annual
    53. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=CZ&view=chart%2C
    54. ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/czech-republic
    55. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/inflation-cpi
    56. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/employment-rate
    57. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/unemployment-rate
    58. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/czech-republic
    59. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/wage-growth
    60. ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators
    61. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/sales-tax-rate
    62. ↑ Getting to know Czech Republic Archiválva 2014. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, from Czech.cz Archiválva 2012. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, the official site of the Czech Republic
    63. ↑ World Bank 2007. Web.worldbank.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    64. ↑ GDP per capita in PPS. Eurostat. [2013. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
    65. ↑ Stastny, Daniel. "Czech Economists on Economic Policy: A Survey", Econ Journal Watch 7[3]: 275–287, September 2010.[1] Archiválva 2018. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
    66. ↑ Czech Republic to join Schengen. The Prague Post, 2006. december 13. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
    67. ↑ Finance Ministry backtracks on joining the Euro by 2012. Radio Praha. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 22.)
    68. ↑ Czech government adopts euro adoption plan. EUbusiness, 2007. április 11. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 1.)
    69. ↑ Sparkasse.at (5 August 2008). "Euros in the wallets of the Slovaks, but who will be next?". Sajtóközlemény. Elérés: 21 December 2008. Archiválva 2006. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2006. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
    70. ↑ OECD.org (PDF). (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    71. ↑ https://oec.world/en/profile/country/cze?yearlyTradeFlowSelector=flow0
    72. ↑ Lee Taylor: 'State of the Internet' report reveals the fastest web speeds around the world. news.com.au, 2012. május 2. [2012. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
    73. ↑ Openspectrum.info – Czech Republic. Volweb.cz. [2013. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    74. ↑ Wi-Fi: Poskytovatelé bezdrátového připojení. internetprovsechny.cz. (Hozzáférés: 2008. március 17.)
    75. ↑ Bezdrátové připojení k internetu. bezdratovepripojeni.cz. (Hozzáférés: 2008. május 18.)
    76. ↑ Tomio Okamura: Praha je 6. nejnavštěvovanější město Evropy – Televize plná Prahy. Metropol.cz. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
    77. ↑ Promotion Strategy of the Czech Republic in 2004–2010. Czech Tourism. [2007. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
    78. ↑ a b Prague sees significant dip in tourist numbers. Radio.cz, 2010. április 21. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    79. ↑ a b Prague mayor goes undercover to expose the great taxi rip-off, 15 January 2005
    80. ↑ Tips on Staying Safe in Prague Archiválva 2014. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, myczechrepublic.com
    81. ↑ Czech Republic – Country Specific Information Archiválva 2013. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, U.S. Department of State
    82. ↑ Aquapalace Praha bude největším aquaparkem ve střední Evropě. Konstrukce.cz. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
    83. ↑ Transport infrastructure at regional level – Statistics explained. Epp.eurostat.ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
    84. ↑ Railway Network in the Czech Republic. SZDC.cz. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
    85. ↑ (csehül) Roads and Motorways in the Czech Republic Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. RSD.cz (2009).
    86. ↑ a b Czech.cz – Ingenious inventions Archiválva 2009. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 3 March 2009.
    87. ↑ Pros, Marek: Videohry jsou největší kulturní export Česka, tvrdí odborník. Aktualne.cz
    88. ↑ KFTV. Wilmington Publishing and Information Ltd. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
    89. ↑ Czech Film Commission - Karlovy Vary. Czech Film Commission. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
    90. ↑ Sörmentén
    91. ↑ (csehül) Kyša, Leoš. „Počet legálně držených zbraní v Česku stoupá. Už jich je přes 700 tisíc”, ihned.cz, 2011. január 28. (Hozzáférés: 2011. január 28.) 
    92. ↑ Prague's Most Popular Sports

    Források

    [szerkesztés]
    • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, 2003)
    • Cartographia Világatlasz (Cartographia, 2001–2002)
    • Midi világatlasz (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5
    • ↑ Sörmentén: Szokolay Zoltán et al., 2002: Sörmentén Prága. Sörmentén útikalauz. Hibernia Nova Kiadó, pp. 6–8.

    További információk

    [szerkesztés]
    További információkat találhatsz Csehország témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

    Szótári meghatározások a Wikiszótárban
    Kézikönyvek a Wikikönyvekben
    Idézetek a Wikidézetben
    Forrásmunkák a Wikiforrásban
    Képek a Commonsban
    Hírek a Wikihírekben

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csehország&oldid=27474952”