Ugrás a tartalomhoz

Bolhó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolhó
Bolhó címere
Bolhó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Csaba (független)[1]
Irányítószám7586
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség631 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 02′ 21″, k. h. 17° 18′ 14″46.039039°N 17.303761°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 21″, k. h. 17° 18′ 14″46.039039°N 17.303761°E
Bolhó (Somogy vármegye)
Bolhó
Bolhó
Pozíció Somogy vármegye térképén
Bolhó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bolhó község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bolhó község a Dráva folyó bal partján, hullámos területen fekszik, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén. Határai északon és északkeleten Háromfa, keleten Babócsa, nyugaton és északnyugaton Heresznye községgel. Nyugaton és délen a Dráva folyó túlpartján Horvátországgal.

Története

[szerkesztés]

Bolhó egykor a Tibold nemzetség ősi birtoka volt. 1231-ben a nemzetség tagjai felosztották egymás között: I. Bodor három idősebb fiáé, Jakabé, Kozmáé és Petkéé lett. Neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor már plebániája is volt. 1434-ben a Marczali család birtoka, majd 1495-ben Marczali László halála után a Báthori család kapta adományként II. Ulászló királytól. 1550-ben Báthori András, 1598-1599-ben pedig már Nádasdy Ferenc birtoka volt.

A török megszállás alatt, 1571-ben a török kincstári adólajstromban Bolhok néven említették; ekkor 55 házból állt, 1660-ban pedig a pannonhalmi főapátság tizedjegyzékében a szentgyörgyi vár tartozékaként szerepelt. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzója kapta adománként I. Lipót királytól. Az 1715 évi összeíráskor 11 háztartását írták össze, az 1733-as összeírásban pedig már jobbágyközségként szerepelt. 1715-1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtokaként volt említve, és később is a gróf Szécheny család csokonyai (Erdőcsokonya) uradalmához tartozott. 1880 körül Gróf Széchenyi Pál birtoka volt, akitől 1880 körül báró Solymossy László vásárolta meg, 1905-től pedig báró Solymossy Ödön birtoka lett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Ádám (független)[3]
  • 1994–1998: Horváth Ádám (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth Ádám (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth Ádám (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth Ádám (független)[7]
  • 2010–2014: Horváth Ádám (független)[8]
  • 2014–2019: Horváth Csaba (független)[9]
  • 2019–2024: Horváth Csaba (független)[10]
  • 2024– : Horváth Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
762
776
756
700
669
671
631
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 13,6% cigánynak, 7,3% horvátnak, 1,7% németnek mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,9%, református 2,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 2,4% (19,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,2% cigánynak, 8,2% horvátnak, 2,8% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és románnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 1,8% református, 0,3% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Környékén a Duna–Dráva Nemzeti Park területei találhatók, ahol 350–400 éves kocsányos tölgyek is előfordulnak.
  • Római katolikus temploma 1901-ben épült, a környéken a legnagyobb.[13]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1947. február 7-én Bicsár Vendel ötvös- és üvegművész. A Magyar Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben, 1975–77-ig a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára volt. Az Ókeresztény Mauzóleum felirata és makettje az ő keze munkáját dicséri, s az ő nevéhez fűződik a Capri cukrászda, a Royal kávéház, az ürögi templom, az MKB Pécsi Fiókja világítótesteinek és ügyféltér-berendezéseinek elkészítése, valamint a Világ Világossága kápolna réz tolóajtaja és szertartási kellékei. Fontosabb kiállításai: Pécsi Galéria (1990), Novy Bory, Lviv (1995), Fraeunau (1995, 2000), Liège, Iparművészeti Múzeum, Vigadó Galéria, Nádor Galéria (2000). 1975-től a Művészeti Alap, 1992-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bolhó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bolhó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bolhó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bolhó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  6. ↑ Bolhó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Bolhó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Bolhó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  9. ↑ Bolhó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
  10. ↑ Bolhó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  11. ↑ Bolhó Helységnévtár
  12. ↑ Bolhó Helységnévtár
  13. ↑ Bolhó az egykori Barcsi kistérség oldalán. (Hozzáférés: 2014. december 24.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bolhó&oldid=27489090”