Ugrás a tartalomhoz

Orci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orci
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Orci címere
Orci címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterVass Péter Tamás (független)[1]
Irányítószám7461
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség520 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 19″, k. h. 17° 52′ 27″46.405319°N 17.874289°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 19″, k. h. 17° 52′ 27″46.405319°N 17.874289°E
Orci (Somogy vármegye)
Orci
Orci
Pozíció Somogy vármegye térképén
Orci weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Orci község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megyeszékhelytől, Kaposvártól északkelet felé található, alig nyolc utcából álló kisközség négy kilométerre keletre fekszik a városhoz tartozó Toponártól. Közúton a 6505-ös útból kiágazó 65 112-es számú mellékúton érhető el, amely innen még továbbvezet a zsáktelepülésnek számító Zimány központjába. A község nyugati részén folyik el az Orci-patak, amely Taszárnál a Kaposba torkollik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A nyelvészek szerint az alapjául szolgáló személynév egy Ort- előtagú ófelnémet személynévnek lehet a becézett alakja (Orthold, Ortlieb, Ortmann). Az ezt követő írásos előfordulásai a következők: Orzy (1404), Orchy (1536. évi adólajstrom), Orczy (1542) és Orchÿ (1554). A mai Orci névalak a helyesírás szabályozása után került rögzítésre a település nevének ejtése alapján.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése az 13321337. évi pápai tizedjegyzékben található, ekkor Orcze alakban írták. A középkori falu a török időkben elnéptelenedett, lakói valószínűleg biztonságosabb helyre költözködtek. Egyes adatok szerint még 1715-ben 15 család lakta, s 1748-ban még láthatóak voltak a falu végén az egykori templom romjai. 1733-ban az Orczy család lett a település földesura, rajta kívül a Kegyes Tanítórendnek volt itt nagyobb birtoka. Később többször változtak a birtokosai, így a Zankó, a Wlassich és a Szalay család tagjaié volt a község. A 17–18. században pusztává lett falut az Orczy család akkori tagjai telepítették be új lakosokkal; a feltételezések szerint a Nyugat-Dunántúlon levő birtokaikról hozott református családokkal.

Orcinak volt egy ikertelepülése, a tőle északra található, római katolikus lakosságú Tömörke, amely távolabb esett az úttól, tehát fekvése sokkal biztonságosabb volt. A középkorban jelentékeny falu lehetett, ezt bizonyítják a 18. század eleji anyakönyvek is; lélekszáma elérte Orciét. 1756-ig lakossága népes, azután rohamosan csökken, 1826-tól pedig eltűnik a matrikulákból.

Orci lakossága 1836-ban volt a legmagasabb: 580 fő.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szlávik József (független)[3]
  • 1994–1998: Szlávik József (független)[4]
  • 1998–2002: Szlávik József (független)[5]
  • 2002–2006: Szlávik József (független)[6]
  • 2006–2010: Sovák Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Vass Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Vass Ferenc (független)[9]
  • 2019–2024: Vass Péter (független)[10]
  • 2024– : Vass Péter Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
550
565
559
562
522
535
520
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% lengyelnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,3%, református 7,1%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 13,9% (26,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 6,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus templomát az Orczy család a 18. században építtette (a pontos évszám nem ismert). Az egyszerű barokk műemléképületet később átalakították, majd a 20. században megnagyobbították (mérete: 10 méter × 6 méter). A falu 1968-ig a taszári plébánia filiája volt, jelenleg Toponárhoz tartozik.

A község első, 1737-ben épített református templomát a vármegye 1751-ben leromboltatta, helyébe az új 1844–47 között épült. Híveit sokszor anyakönyvezték a katolikusok között. A református vallású lakosság fokozatosan csökkent az úgynevezett egykézés miatt. A 19 század végén évente már csak egy-három gyermeket kereszteltek.

Híres orciak

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
  • Dr. Kolber István (2004)
  • Baracsi Lajos (2005)
  • Baranyai János (2006)
  • Neuhoffer László (2018)
  • Szlávik József (2018)

Források

[szerkesztés]
  • Barkóczy László – Fülöp László: Orci régi településtörténetéhez (Somogyi Honismeret. 2004/1. p. 40 – 45.
  • Kunffy Lajos Képtár és Emlékmúzeum, Somogytúr
  • Orci hivatalos honlapja
  • Orczy Lőrinc. A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Sovák Lajos: Maradandó értékek - Adalékok községünk történetéhez

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. Orci Helységnévtár
  12. Orci Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]