Húsvét
| Húsvét | |
| Jézus Krisztus feltámadása (Piero della Francesca) | |
| Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában |
| Tartalma, jelentése | Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe |
| Kezdete | a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap |
| Vége | a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap másnapja |
| Ideje | a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (húsvéthétfő az azt követő nap) |
| 2022 | április 17. a nyugati és április 24. a keleti egyházaknál |
| 2023 | április 9. a nyugati és április 16. a keleti egyházaknál |
| 2024 | március 31. a nyugati és május 5. a keleti egyházaknál |
| Rituálé | ima, templomi istentisztelet |
| Népszokások | tojásfestés, locsolás, ajándékozás (az USA-ban) |
| Kapcsolódó ünnep | húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: a húsvét előtti napok; áldozócsütörtök, pünkösd és pészah,[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Húsvét témájú médiaállományokat. | |
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.[2] Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[3] A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.[4][5] A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ősi pogány termékenységi ünnepekkel is (például Ostara), amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.[6]
A név eredete
[szerkesztés]Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt[7] lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart. A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Melléknévi származéka a húsvéti, amelynek első írásos előfordulása 1470-ből való.[8]
A húsvétnak mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnepnek héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.[9] Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk.[10]
A húsvét helye az egyházi évben
[szerkesztés]Nyugati kereszténység (katolikus egyház)
[szerkesztés]A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére,[11] önmegtartóztatásra tanít. Ezt a húsvéti ünnepek (virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat, húsvéti szent háromnap) követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösdvasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek,[12] míg húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik.
A ciklus a karácsonyi ünnepkör párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – azaz „hetvened”, mert hetven napig tart.
Keleti kereszténység (Ortodox Egyház)
[szerkesztés]A húsvét időpontja
[szerkesztés]A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, és pedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.
1997-ben az Egyházak Világtanácsa szíriai, Aleppóban tartott ülésén javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját. Ezáltal megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.[13]
A húsvét dátuma
[szerkesztés]|
|
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A listában vastagított szedés jelzi a nyugati kereszténységben lehető legkorábbi vagy legkésőbbi időpontot, míg dőlt szedés jelöli azt az esetet, amikor Gergely-naptár szerint egybeesik a keleti kereszténység húsvétja a nyugatiéval.
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
[szerkesztés]Virágvasárnap
[szerkesztés]Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök
[szerkesztés]Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának részt kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmukat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
- Keresztelendők olaja
- Betegek kenete
- Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
Nagypéntek
[szerkesztés]Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
A keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása, valamint húsvéti szokások
-
-
-
-
-
Szent-sír, a budai Szent Anna-templomban
-
Szent-sír, a budai Szent Anna-templomban
Nagyszombat
[szerkesztés]Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
- Fényliturgia
- Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
- Igeliturgia
- Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.
- Keresztségi liturgia
- Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
- Eukarisztia liturgiája
- Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
- Körmenet
- Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
-
A húsvéti gyertya meggyújtása az „új tűzről” – a nagyszombati liturgia része
-
A budai Szent Anna-templom nagyszombati feltámadási körmenete, 2011
-
A Mátyás-templom nagyszombati feltámadási körmenete, 2016
-
Húsvét a budai Szent Anna-templomban. A nagyszombati feltámadási körmenet után a Te Deum közös éneklése, 2011
-
Húsvétvasárnap
[szerkesztés]Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.
A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van.[14]
Húsvéthétfő
[szerkesztés]A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá (például: locsolkodás).
Húsvéti népszokások
[szerkesztés]Húsvétvasárnap
[szerkesztés]Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.[14]
Húsvéthétfő
[szerkesztés]A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján
[szerkesztés]Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk. Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint:
Egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra. A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása (lásd 2Móz 12)
A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” (Máté 4,4) Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott. Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai-hegyen „ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott”. (lásd 2Móz 34,28)
Húsvéti ételek
[szerkesztés]Ma Magyarországon húsvétkor szokásosan füstölt sonkát, tojást, fonott kalácsot, egyes régiókban sárgatúrót, szárazkolbászt, valamint különféle édességeket tesznek az asztalra. Olaszországban ciaramicole, Németországban gyümölcsös sajttorta, Hollandiában Paasbrood kenyér, Svédországban heringgel és hagymával rakott burgonya, Görögországban bárány kerül az étkezők elé.[15][16][17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ pészah, zsidó ünnep, ami részben kapcsolódik a tavaszvárás eseményeihez, s ily módon a húsvét szokásaival összekapcsolva, szimbolikusan egybeeséskor együtt is ünnepelhető;
- ↑ Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) Föltámadás „Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Feltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre (feltéve, ha van mit enniök), ami ötven napig, pünkösdig tart. Idézet: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/husvet”[halott link]
- ↑ A húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.
- ↑ Idén egybeesik a Pészah és a Húsvét Archiválva 2012. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben mint például 2009-ben történt.
- ↑ A keresztyén húsvét és a zsidó pészah idén naptárilag egybeesik[halott link] 2010-ben is. Számításfüggő, ünnepkör figyelembevétele függő.
- ↑ Miről szól húsvét ünnepe?. (Hozzáférés: 2021. március 24.)
- ↑ Nagyböjt
- ↑ Zaicz Gábor: Etimológiai szótár - magyar szavak és toldalékok eredete, TINTA Könyvkiadó, 2006
- ↑ http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/12 Archiválva 2012. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben II. Mózes 12, 1-14
- ↑ Emberáldozat és termékenységi ünnep: a húsvét pogány előfutárai
- ↑ „Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Máté 4,1-2)
- ↑ Húsvéti idő - Katolikus Lexikon
- ↑ Áttenné a pápa a húsvétot – index.hu, 2015. június 13.
- ↑ a b Várnagy Antal: Liturgika (Lámpás kiadó, Abaliget, 1993)
- ↑ Hagyományos húsvéti ételek. Cultura Magazin. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Húsvéti ételek a nagyvilágban. NLC. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Sárgatúró, a kihagyhatatlan húsvéti étel. Felvidék ma. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
Források és további információk
[szerkesztés]- Húsvét.hu - információk az ünnepről
- Húsvét- és pünkösdszámító oldal
- A „húsvét” megfelelőjének eredete a különféle nyelvekben (Nyelv és Tudomány)
- Schalk Gyula: A tavaszi napéjegyenlőség és a húsvét Részletes cikk a húsvéti dátum kiszámításának csillagászati és történelmi bonyodalmairól
- Kallós Zoltán: Tavaszi hímes tojások
- husvet.lap.hu Linkgyűjtemény
- Ünnepeink
- Húsvéti ötletek családoknak
- Mozgó római katolikus ünnepek év szerinti számolója