Ivano-Frankivszk
| Ivano-Frankivszk | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Ivano-frankivszki terület | ||
| Rang |
| ||
| Alapítás éve | 1662 | ||
| Polgármester | Ruszlan Romanovics Marcinkiv | ||
| Irányítószám | 76000–76490 | ||
| Körzethívószám | 0 342 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 238 196 fő (2022)[1] | ||
| Népsűrűség | 2752 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 244 m | ||
| Terület | 119 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| [ Ivano-Frankivszk weboldala] | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivano-Frankivszk témájú médiaállományokat. | |||
Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ, korábbi nevén oroszul: Станислав [Sztanyiszlav], ukránul: Станиславів [Sztaniszlaviv], lengyel nevén Stanisławów, németül: Stanislau) város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja. Ivano-Frankivszk a Kárpátmelléki régió legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Népessége közel 240 ezer fő. A várost Ivan Franko ukrán költőről nevezték el.
Földrajz
[szerkesztés]Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata kontinentális.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,1 | 20,9 | 29,0 | 28,2 | 32,2 | 33,9 | 37,1 | 37,2 | 34,0 | 29,0 | 22,1 | 19,1 | 37,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −0,5 | 1,4 | 6,4 | 13,8 | 19,4 | 22,3 | 24,2 | 23,8 | 19,2 | 13,5 | 6,4 | 1,1 | 12,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −4,2 | −2,6 | 1,7 | 8,2 | 13,6 | 16,8 | 18,6 | 17,9 | 13,4 | 8,0 | 2,7 | −2,1 | 7,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −8,2 | −6,6 | −2,6 | 2,9 | 7,9 | 11,3 | 13,1 | 12,4 | 8,1 | 3,2 | −0,8 | −5,5 | 3,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −33,9 | −31,0 | −25,3 | −11,1 | −3,9 | 0,0 | 5,8 | 0,0 | −4,0 | −14,2 | −19,3 | −35,7 | −35,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 28 | 36 | 38 | 56 | 79 | 100 | 104 | 77 | 63 | 52 | 30 | 39 | 702 |
| Forrás: http://climatebase.ru/station/33526/?lang=en | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]A mai Ivano-Frankivszk területén eredetileg két falu létezett (1435–1475 közötti írások szerint) Zabłotowo és lengyel nevén Knihinin (ukránul Knyahinin), amelynek első említése 1437-ből való. Alapításának dátuma 1650. Városi jogokat 1662-ben kapott a Magdeburg törvény alapján. 1654-ben Stanislaw Rewera Potocki krakkói vajda földet vásárolt a Rzeczkowski családtól, hogy ott erődöt építsen, a krími tatárok, a kozákok, és az oláhok a Rzeczpospolita elleni támadásainak kivédésére. Az erőd területét falak és vizesárkok vették körül. Az említett vajda tiszteletére kapta lengyel nevét.
A városnak két hatalmas bejárati kapuja volt. Az egyiket Galíciai, a másikat Tiszmenicjai kőkapunak hívták. 1663. augusztus 14-én II. János Kázmér lengyel király megadta a magdeburgi városi jogot és megerősítette a város címerhasználati jogát. A címeren a város nyitott kapui és mögötte három bástya látható. Az eredeti címeren a kapuban a Potockiak címere volt, a jelenlegin Mihály arkangyal van.. 1665-ben befejeződött az ott élő örmény kereskedők és Andrzej Potocki költségén épített örmény fatemplom. 1666-ban elkészült az első fából épült városháza. A népesség ugrásszerűen megnőtt az örmények megérkezésétől, akik elfogadták a görögkatolikus vallást. 1667-ben örmények tartózkodási jogot kaptak a városban.
1668-ban Andrzej Potocki lehetővé tette hogy az ukrán közösség építsen egy templomot. Végül különböző közösségek telepedtek le, a vár területén ukránok és a lengyelek, az északkeleti városrészen örmények, a déli városrészen pedig a zsidók. 1672-ben befejeződött a vár részleges rekonstrukciója, a stanisławówi fa erődítmény helyére téglából épített kőkapu került. 1670-es években az ipar nagy fejlődésnek indult. Új iparágak jöttek létre: építők, kézművesek, kovácsok.
A 18. században 20 üzlet nyílt a városban, például cipőbolt, szabóműhely, szűcsműhely.
A 18–19. században a város nagy kereskedelmi és ipari központtá alakult át. 1772-ben Lengyelországban, 1804-től az Habsburg Birodalomban. 1864-től pedig a Osztrák–Magyar Monarchiában. 1848-ban a város elkezdte az első városi újság nyomtatását, és létrehozott egy parlamentet, amelybe ukrán képviselőket választottak.
A 19. század második felében a várost gyors fejlődés jellemezte, kapcsolatok és vállalkozások jöttek létre. 1884-ban Natalija Kobrinszka írónő vezetésével a városban megalakult az Orosz Nők Közössége, az első ukrajnai női egyenjogúsítási célú nőszervezet.
Az első világháború idején, 1915–1916-ban a városban heves harcok dúltak. A történelmi épületek egy része elpusztult. 1918-ban a Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a város a Nyugat-ukrán Népköztársasághoz tartozott, egészen 1919-ig, amikor Lengyelországhoz csatolták. 1939-ben a Szovjetunióhoz került a város, akik ellenkeztek azokat jobbik esetben börtönbe zárták. A második világháború sok emberáldozatot követelt a városban, a meghalt katonák testét tömegsírokban temették el. 1989-ben feltárták a tömegsírokat, és mintegy 586 katonát temettek újra. Az áldozatok nagy része golyó általi halált halt. A temetésen több mint 300 ezer ukrán civil vett részt.
1962-ben Stanyiszlav 300 éves fennállását ünnepelte, ennek tiszteletére a várost átkeresztelték - a híres író és közéleti személyiség, Ivan Franko nevét vette fel.
1991 áprilisában a város lakói a szabad és független Ukrajnáért tüntettek. 1991-ben Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, így a város hivatalosan a Ukrán Köztársasághoz tartozik.
Népesség
[szerkesztés]Lélekszámváltozás
[szerkesztés]A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben a város lakossága 240600 fő.[1]
| Év | 1732 | 1792 | 1801 | 1849 | 1880 | 1914 | 1921 | 1931 | 1968 | 1989 | 2001 | 2008 | 2010 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség száma. | 3 300 | 5 448 | 6 192 | 10 864 | 18 626 | 64 000 | 51 391 | 60 256 | 96 000 | 226 453 | 230 443 | 239 100 | 240 600 |
Demográfiai adatok
[szerkesztés]| 1732 — 1921[2] | 1989 — 2001-ig | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nemzetiség | 1732 | 1793 | 1869 | 1880 | 1900 | 1910 | 1921 | 1989 | 2001 | |
| Ukránok | 1 518 | 2 526 | 2 236 | 2 794 | 4 606 | 5 624 | 8 441 | 184 678 | 212 577 | |
| Lengyelek | 4 221 | 5 584 | 8 334 | 9 065 | 21 581 | 1 074 | 653 | |||
| Örmények | 333 | 510 | 55 | 90 | 58 | -- | -- | -- | -- | |
| Németek | -- | -- | -- | 135 | 149 | -- | 1 076 | -- | -- | |
| Zsidók | 1 420 | 2 412 | 8 088 | 10 023 | 13 826 | 15 161 | 20 208 | 1 410 | 256 | |
| Csehek | -- | -- | -- | -- | 39 | -- | 11 | -- | -- | |
| Oroszok | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | 35 292 | 13 876 | |
| Fehéroroszok | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | 1 699 | 633 | |
| Egyéb | -- | -- | 186 | -- | -- | -- | 74 | 2 300 | 1 263 | |
A zsidók a XVIII században telepedtek le a városban. Főleg kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak.
| A zsidó lakosság változása a városban
|
|---|
Gazdaság
[szerkesztés]A város gazdasága az ipari, az építőipari, közlekedési, kommunikációs, valamint az immateriális gazdaságra épül. Ivano-Frankivszk, mint regionális központ, ahol az összes jelentős hálózati infrastruktúra piaci, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és a kulturális mind megtalálható. A város vezető gazdasági ágazata az ipar, amely 15%-a a város teljes foglalkoztatottságának. A városban 536 ipari vállalat van, közöttük több mint 50 nagyvállalat. 2005-ben több mint 2 milliárd euróval nőtt az ipargazdaság. A városközpontban társadalmi, kulturális, közigazgatási, és a banki intézmények találhatók.
Közlekedés
[szerkesztés]Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Az ivano-frankivszki vasútvonal a Lvivbe vezető vasútvonal részét képezi. A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal is. A pályaudvarnak különböző terminált helysége van. A város vasúti közlekedése kifogástalan. Az ivano-frankivszki vonatok a város körüli szomszédos falvakban is megállnak, mint Uhrinyiv, Hriplin.
Autóbusz-közlekedés
[szerkesztés]Az ivano-frankivszki új buszpályaudvar építése 2000-ben kezdődött, a Zaliznicja utcában. Az új pályaudvar felavatására 2010. május 22-én került sor. A megnyitón a város polgármestere, Viktor Anuskevicsusz megjegyezte, hogy az új buszpályaudvar csak részben fejeződött be. Ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy szükség van egy új buszmegállóra a város szélén.
Turizmus
[szerkesztés]- Városháza - a városháza első épületét 1772-ben építették késő reneszánsz stílusban. Kőalapon álló kilencemeletes kör alakú bástyás építmény (1695-1870-ben építették át).
Szűz Mária templom - Ivano-frankovszki vasútállomás (1866) - a vasútvonal az állomásnál kezdődik. 1999-ben elvégezték a főépület és az állomás előtti tér rekonstrukcióját, és az egész állomás korszerű arculatot kapott.
- Takarékpénztár - 1884-ben a Kazimiri és Roguszi utcák kereszteződésénél (ma Mazepa és Orlik utcák) nyitotta meg kapuit a városi takarékpénztár. Megépítése óta ez az építmény a város legimpozánsabb épülete.
- Autokefál pravoszláv templom (1742-1762) - a sztanyiszlávi örmény társaság kezdeményezésére épült késő barokk stílusban.
- Feltámadás görögkatolikus templom (jezsuita kegyhely) - a barokk stílusú terjedelmes templomot a jezsuita rendi barátok építtették.
- Szűz Mária-templom - a barokk és a reneszánsz stílusjegyeit is magán hordozza az építmény, amit F. Korassine és K. Benois hozták létre. Napjainkban itt található a Művészeti Múzeum
- Kárpátmelléki Irodalmi Múzeum - 1986. május 16-án hozták létre. Első kiállítását Ivan Franko születésének 130. évfordulójára rendezték meg. Minden kiállítása hűen tükrözi Prikarpattya irodalmi fejlődésének minden szakaszát.
Kultúra
[szerkesztés]Színházak
[szerkesztés]- Ivano-Frankivszki Regionális Egyetemi és Drámai Színház, névadója Ivan Frankó. Cím: Függetlenség utca. 27-a.
- Ivano-Frankivszki Akadémiai Bábszínház, névadója Maria Pidgirianka. Cím: Lövész utca. 27.
Múzeumok
[szerkesztés]- Ivano-Frankivszki Regionális Múzeum
- Ivano-Frankivszki Történelmi és Emlékmúzeum
- Kárpát Irodalmi Múzeum
- Kárpáti Nemzeti Kulturális Múzeum
- Kárpáti Nemzeti Történelmi Múzeum
- Lengyel Nemzeti Történelmi Múzeum
- A kommunista terror áldozatainak múzeuma
- Néprajzi Múzeum
- Geológiai Múzeum
- JSC Prikarpattyaoblenerho Múzeum
Rendezvények
[szerkesztés]- Minden év május 1-jén Művészeti Kulturális és Népi Fesztivál
- Ivano-Frankivszki Országos Művészeti fesztivál (minden év májusában)
- Karácsonyi Felvonulások január 7-14-ig
- Biennále Kortárs Művészeti Tárlat
- Nemzetközi Kovács Fesztivál
- Ifjúsági Zenei Fesztivál
- Nemzetközi Choral Zenei Fesztivál (1999 óta)
- 2010-ben első alkalommal Ivano-Frankivszki Középkori Fesztivál
Média
[szerkesztés]Rádióállomások
[szerkesztés]| # | Név | Frekvencia |
|---|---|---|
| 1 | Niko FM (Retro FM) | 100,4 MHz |
| 2 | MusicRádió (Rádió 4U) | 100,9 MHz |
| 3 | Russkoe Rádió Ukrajna | 101,3 MHz |
| 4 | Európa plus | 102,0 MHz |
| 5 | HIT FM Ukrajna | 102,6 MHz |
| 6 | Sarmanka | 103,0 MHz |
| 7 | Lux FM | 103,8 MHz |
| 8 | Rádió "Nyugati pólus " | 104.30 MHz |
| 9 | Rádió "Dzvony" | 105,8 MHz |
| 10 | Autórádió Ukrajna | 106,4 MHz |
| 11 | Rádió-torony | 107,0 MHz |
| 12 | Rádió Era | 107,8 MHz |
Sport
[szerkesztés]Népszerű labdarúgóklubok a városban:
- Szpartak
- Fáklya (FSK IFNTUOG)
- Hurrikán
A város számos sportban képviselteti magát. Ivano-Frankivszk legnépszerűbb kosárlabda csapata a BK Hoverla. 2008-as kosárlabda bajnokság óta a város büszkesége. A város másik kosárcsapata a Goverlyana is nagy sikert aratott, mottója: Haladás minden nap. A Hoverla szerepel az európai kosárcsapatok top 100-as listáján.
Sportklubok
[szerkesztés]- Ivano-Frankivszki sporthorgászati szövetség
- Ivano-Frankivszki Sportklub
- Sport táplálkozás
- Népi labdarúgóklub
- Goverla kosárlabda klub
Oktatás és tudomány
[szerkesztés]Főiskolák
[szerkesztés]- Ivano-Frankivszki Kereskedelmi Műszaki Főiskola
- Ivano-Frankivszki Mezőgazdasági Főiskola
- Ivano-Frankivszki Nemzeti Műszaki Főiskola
- Ivano-Frankivszki Olaj és Gázipari Főiskola
- Ivano-Frankivszki Testnevelési Főiskola
Egyetemek
[szerkesztés]- Ivano-Frankivszki Állami Orvosi Egyetem
Stanyslavi kollégium 1900. - Ivano-Frankivszki Menedzsment Egyetem
- Ivano-Frankivszki Jogi Egyetem
- Nyugat-Gazdasági Jogi Egyetem
- Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Nemzeti Egyetem
- Nemzetközi Tudományos és Technológiai Egyetem
- Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj- és Gázipari Műszaki Egyetem
- Ivano-Frankivszki Vezetéstudományi Intézet és Gazdaságtudományi Akadémia
Testvérvárosok
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
A Krisztus feltámadása székesegyház
-
Kézzel festett festmények
-
Szent József-templom
-
Zsidó emlékmű
-
A belváros
-
Ivano-Frankivszk belvárosa este
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Івано-Франківськ című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://ukrstat.gov.ua/druk/publicat/kat_u/2022/zb/05/zb_%D0%A1huselnist.pdf, 25
- ↑ A város történelmének áttekintése. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
További információk
[szerkesztés]- Ivano-Frankivszk története a város információs portálján (ukránul)
- Stanisławów (lengyelül)