Ugrás a tartalomhoz

Kálmánd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmánd (Cămin)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségKálmánd
Rangközségközpont
Irányítószám447081
SIRUTA-kód136571
Népesség
Népesség1250 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság883 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 44″, k. h. 22° 28′ 38″47.728808°N 22.477236°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 44″, k. h. 22° 28′ 38″47.728808°N 22.477236°E
SablonWikidataSegítség

Kálmánd, románul: Cămin, németül: Kalmandi, falu Romániában, Szatmár megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szatmári-síkságon, a volt Ecsedi-láp szélén, Nagykárolytól északnyugatra található település.

Története

[szerkesztés]

1424-ben tűnik fel neve az oklevelekben, már ekkor is Kalmandnak írták. 1427-ben a Kusalyi Jakcs családnak is volt itt részbirtoka, melyet 1427-ben Gachaly Tamásnak ítéltek oda.

Kálmánd az Ecsedi uradalomhoz tartozott, s a Báthori család ősi birtokainak egyike volt. A 17. század közepétől örököseiké, a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett, s az övék volt egészen 1711-ig, a szatmári béke megkötéséig. A békekötést követően a gróf Károlyiak kapták meg, s a későbbiekben is ők voltak legnagyobb birtokosai. A falut a Károlyiak 1748 körül svábokkal telepítették be, s az ott lakó református magyarokat áttelepítették a szomszédos Börvelybe.

Az Ecsedi-láp lecsapolásakor itt a kisbirtokosok 765 hold földhöz jutottak.

Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa gróf Károlyi Erzsébet, gróf Pappenheim Siegfridné volt.

2002-ben vált ki Kaplony községből és vált önálló községgé.[1]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A település egyetlen temploma római katolikus, 1866-ban szentelték fel, védőszentje Szent Anna lett.
  • 1977–78-ban épült plébánia

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.