Ugrás a tartalomhoz

Közel-Kelet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közel-Kelet
Közigazgatás
Ország(ok)
  • Irán
  • Irak
  • Törökország
  • Bahrein
  • Katar
  • Kuvait
  • Omán
  • Jemen
  • Egyesült Arab Emírségek
  • Szaúd-Arábia
  • Egyiptom
  • Jordánia
  • Izrael
  • Palesztina
  • Libanon
  • Szíria
  • Ciprus
  • Észak-Ciprus
  • Afganisztán
Népesség
Teljes népesség371 000 000 fő (2010)
Földrajzi adatok
Terület7 293 609 km²
Időzóna
é. sz. 28°, k. h. 45°28.000000°N 45.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Közel-Kelet témájú médiaállományokat.

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.

A Közel-Kelet országai

[szerkesztés]
A Közel-Kelet térképe

A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:

Tágabban értelmezve ide sorolható még:

Természeti földrajza

[szerkesztés]

Természeti adottságok

[szerkesztés]

A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.

A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.

Éghajlat

[szerkesztés]

A kainozoikumi eljegesedés nagy glaciálisait követően - mintegy tízezer éve - összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az eső áztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.

A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).

Természeti erőforrások

[szerkesztés]

Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.

A Perzsa-öböl környékén valamint Mezopotámia északi részén hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.

Történelem

[szerkesztés]
Az Oszmán Birodalom 1900 körül magába foglalta a Közel-Kelet jelentős részét

Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.

A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe

[szerkesztés]

Vallások bölcsője és küzdőtere

[szerkesztés]

A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.

Nyelvek

[szerkesztés]

Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.

Az országok összehasonlítva

[szerkesztés]
Állam
(zászlóval)
Terület
(km²)
Népesség
(fő), 2017[1]
Népsűrűség
(fő/km²), 2017
Főváros GDP, 2016[2]
(milliárd dollár)
GDP/fő
(dollár), 2016
Valuta Kormányzati
rendszer
Államnyelv Címer
Arab-félsziget:
 Kuvait 17 820 4 136 528 232 Kuvaitváros 136 26 000 kuvaiti dinár alkotmányos monarchia arab
 Bahrein 665 1 492 584 1964 Manáma 32 24 100 bahreini dinár alkotmányos monarchia arab
 Omán 212 460 4 636 262 15 Maszkat 63 16 000 ománi riál abszolút monarchia arab
 Katar 11 437 2 639 211 227 Doha 167 60 700 katari riál abszolút monarchia arab
 Szaúd-Arábia 1 960 582 32 938 213 15 Rijád 640 20 100 szaúdi riál abszolút monarchia arab
 Egyesült Arab Emírségek 82 880 9 400 145 112 Abu Dhabi 371 37 700 emirátusi dirham abszolút monarchia arab
 Jemen 527 970 28 250 420 54 Szanaa 27 1000 jemeni riál köztársaság arab
Közel-Kelet:
 Izrael 20 770
a Golán-fennsíkkal 22 072
8 321 570 384 Jeruzsálem 318 37 200 izraeli új sékel parlamentáris köztársaság héber, arab
 PSE Gázai övezet 360 1 100 000[3] - 1 387 276[4] 3055-3853 Gáza arab
 PSE Ciszjordánia 5860 1 500 000[3] - 2 274 929[4] 256-388 Rámalláh arab, héber
 Jordánia 92 300 9 702 353 109 Ammán 39 5500 jordán dinár alkotmányos monarchia arab
 Libanon 10 452 6 082 357 595 Bejrút 52 11 300 libanoni font köztársaság arab
 Szíria 185 180 18 269 868 100 Damaszkusz szír font elnöki köztársaság arab
Észak-Afrika:
 Egyiptom 1 001 449 97 553 151 98 Kairó 332 3700 egyiptomi font elnöki köztársaság arab
továbbiak:
 Irán 1 648 195 81 162 788 50 Teherán 377 4700 iráni riál iszlám köztársaság perzsa
 Törökország 783 562 80 745 020 105 Ankara 857 10 700 török líra elnöki köztársaság török
 Irak 437 072 38 274 618 88 Bagdad 167 4600 iraki dinár parlamentáris köztársaság arab, kurd

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. World Population Prospects - Population Division - United Nations. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  2. IMF Data (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  3. a b Bennett Zimmerman, Roberta Seid, Michael L. Wise : The Million Person Gap: The Arab Population in the West Bank and Gaza. Archiválva 2007. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006. (pdf-File; 2,13 MB)
    Bennett Zimmerman, Michael Wise: Defusing the demographic time bomb. Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Frühjahr 2008, inFocus, Bd. 2(1) (engl.; abgerufen 28. November 2008)
    Yoram Ettinger: The Palestinian census: Smoke & mirrors. Ynet. 11. Februar 2008, abgedruckt auf israelinsider (engl.; abgerufen 28. November 2008)
  4. a b Palästinensischer Zensus 2007: Palestinian Central Bureau of Statistics (Februar 2008). Population, housing and establishment Census-2007. Press conference on the preliminary findings (Population, buildings, housing units and establishments). (S. 14) Archiválva 2007. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben auf den Seiten des Palestinian Central Bureau of Statistics (pdf-File; arab./engl., abgerufen 28. November 2008; 147 kB)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Middle East
A Wikimédia Commons tartalmaz Közel-Kelet témájú médiaállományokat.