Ugrás a tartalomhoz

Sáros község

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáros község (Comuna Șoarș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rangközség
KözségközpontSáros
Beosztott falvak
PolgármesterDănuț-Ioan Timiș (2012–)
Irányítószám507215
SIRUTA-kód41943
Népesség
Népesség1738 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság18 (1%, 2021)[2]
Népsűrűség10,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület166,9 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 45″, k. h. 24° 55′ 32″45.929167°N 24.925556°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 45″, k. h. 24° 55′ 32″45.929167°N 24.925556°E
Sáros község weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáros község témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sáros község (románul: Comuna Șoarș) község Romániában, Brassó megye északnyugati határán. 1968-ban hozták létre;[3] központja Sáros, beosztott falvai Boldogváros, Báránykút, Felmér, Nádpatak.

Fekvése

[szerkesztés]

Brassó megye északnyugati határán helyezkedik el, erdős-dombos vidéken. Szomszédai északnyugatra Szeben megye, keletre Zsiberk község és Szásztyukos község, délre Sárkány község, Mundra község és Betlen község, nyugatra Nagysink község. A községközpont távolsága a megyeszékhely Brassótól 80 (légvonalban 60) kilométer.

Népessége

[szerkesztés]

1880-tól a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:[4]

A népesség alakulása 1850 és 2021 között
Lakosok száma
4905
4174
4712
5123
3837
1950
1755
1738
18501880191019411966199220112021
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1755 fő volt, melyből 1444 vallotta magát románnak, 173 cigánynak, 40 magyarnak, 38 németnek. Vallási hovatartozás szempontjából 1595 ortodox, 32 evangélikus, 22 adventista, 5–5 katolikus és református.[4]

Története

[szerkesztés]

A községet alkotó falvakat a 12–13. századokban alapították az erdélyi szászok. Megalakulásuktól kisebb megszakításokkal 1876-ig Nagysinkszékhez, a szászok egyik közigazgatási területéhez tartoztak. 1876-ban Nagy-Küküllő vármegye részei lettek; a román hatalomátvétel után Nagy-Küküllő majd Fogaras megye, 1950-től Szeben majd Brassó (Sztálin) régió részei, 1968-tól Brassó megye és azon belül Sáros község részei.[5] Népessége a 20. század második felében lehanyatlott, lakói elvándoroltak, szász lakosságát elvesztette. Míg 1941-ben még 5123 ember lakta (2677 német), 2011-ben már csak 1755 (38 német).[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Erődtemplomok

[szerkesztés]

A legtöbb templom a 13. századra datálható, a 15–16. században a török fenyegetés miatt mind az öt falu erődítette és védőfallal kerítette körül katolikus (a reformáció után evangélikus) templomát.

  • A sárosi erődtemplom a 15. században épült gótikus stílusban, valószínűleg egy 13. századi bazilika alapjaira. A 19. század végén kerítőfalát lebontották. A templom és melléképületei javításra szorulnak.[6]
  • A báránykúti erődtemplom szintén a 15. században épült egy 13. századi bazilika helyett, azonban a középkori épületből csak a torony maradt meg, az új templomépület 19. századi. Kerítőfala csak részben maradt fenn.[7]
  • A boldogvárosi erődtemplom a 13. vagy 14. században épült, viszonylag kis méretű. Várából csak a kerítőfal egy része és egy bástya maradt fenn. A 21. század elején felújították.[8]
  • A felméri erődtemplom a 13. században épült, a 15. század végén erődítették és átépítették. A karbantartás hiánya miatt mind a templom, mind a kerítőfal fennmaradt része igen romos állapotban van.[9]
  • A nádpataki erődtemplom szintén a 13. században épült, a 15. század végén erődítették és átépítették. Kerítőfala fennmaradt. A 20. század második felében felújították.[10]

Egyéb látványosságok

[szerkesztés]
  • Nádpatakfürdő (Băile Rodbav), melynek ásványvízforrásait és gyógyiszapját reuma, neuroperifériás, nőgyógyászati és endokrin panaszok, mozgászavarok, poszttraumás állapotok kezelésére javasolják.[11]
  • A boldogvárosi Erich Lukas néprajzi múzeum, mely egy régi szász házban és melléképületeiben, hét helyiségben több, mint háromezer tárgyat mutat be.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. ↑ Legea nr. 2 din 16 februarie 1968
  4. ↑ a b c Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Sáros község. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  5. ↑ Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  6. ↑ Fabini 655–658. o, Roth 54–57. o.
  7. ↑ Fabini 32–34. o, Roth 58–60. o.
  8. ↑ Fabini 697–698. o, Roth 63–67. o.
  9. ↑ Fabini 114–116. o, Roth 70–73. o.
  10. ↑ Fabini 610–612. o, Roth 50–52. o.
  11. ↑ Băile Rodbav între extaz și agonie. Monitorul de Făgăraș, 2013. július 15. [2023. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
  12. ↑ Cel mai important muzeu particular din Transilvania. Bună Ziua Făgăraș, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2023. május 30.)

Források

[szerkesztés]
  • Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224 
  • Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sáros_község&oldid=26820533”