Sáros község
Sáros község (Comuna Șoarș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Rang | község |
Községközpont | Sáros |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Dănuț-Ioan Timiș (2012–) |
Irányítószám | 507215 |
SIRUTA-kód | 41943 |
Népesség | |
Népesség | 1738 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Magyar lakosság | 18 (1%, 2021)[2] |
Népsűrűség | 10,41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 166,9 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 55′ 45″, k. h. 24° 55′ 32″45.929167°N 24.925556°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 45″, k. h. 24° 55′ 32″45.929167°N 24.925556°E | |
Sáros község weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáros község témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sáros község (románul: Comuna Șoarș) község Romániában, Brassó megye északnyugati határán. 1968-ban hozták létre;[3] központja Sáros, beosztott falvai Boldogváros, Báránykút, Felmér, Nádpatak.
Fekvése
[szerkesztés]Brassó megye északnyugati határán helyezkedik el, erdős-dombos vidéken. Szomszédai északnyugatra Szeben megye, keletre Zsiberk község és Szásztyukos község, délre Sárkány község, Mundra község és Betlen község, nyugatra Nagysink község. A községközpont távolsága a megyeszékhely Brassótól 80 (légvonalban 60) kilométer.
Népessége
[szerkesztés]1880-tól a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:[4]
Lakosok száma | 4905 | 4174 | 4712 | 5123 | 3837 | 1950 | 1755 | 1738 |
1850 | 1880 | 1910 | 1941 | 1966 | 1992 | 2011 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1755 fő volt, melyből 1444 vallotta magát románnak, 173 cigánynak, 40 magyarnak, 38 németnek. Vallási hovatartozás szempontjából 1595 ortodox, 32 evangélikus, 22 adventista, 5–5 katolikus és református.[4]
Története
[szerkesztés]A községet alkotó falvakat a 12–13. századokban alapították az erdélyi szászok. Megalakulásuktól kisebb megszakításokkal 1876-ig Nagysinkszékhez, a szászok egyik közigazgatási területéhez tartoztak. 1876-ban Nagy-Küküllő vármegye részei lettek; a román hatalomátvétel után Nagy-Küküllő majd Fogaras megye, 1950-től Szeben majd Brassó (Sztálin) régió részei, 1968-tól Brassó megye és azon belül Sáros község részei.[5] Népessége a 20. század második felében lehanyatlott, lakói elvándoroltak, szász lakosságát elvesztette. Míg 1941-ben még 5123 ember lakta (2677 német), 2011-ben már csak 1755 (38 német).[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]Erődtemplomok
[szerkesztés]A legtöbb templom a 13. századra datálható, a 15–16. században a török fenyegetés miatt mind az öt falu erődítette és védőfallal kerítette körül katolikus (a reformáció után evangélikus) templomát.
- A sárosi erődtemplom a 15. században épült gótikus stílusban, valószínűleg egy 13. századi bazilika alapjaira. A 19. század végén kerítőfalát lebontották. A templom és melléképületei javításra szorulnak.[6]
- A báránykúti erődtemplom szintén a 15. században épült egy 13. századi bazilika helyett, azonban a középkori épületből csak a torony maradt meg, az új templomépület 19. századi. Kerítőfala csak részben maradt fenn.[7]
- A boldogvárosi erődtemplom a 13. vagy 14. században épült, viszonylag kis méretű. Várából csak a kerítőfal egy része és egy bástya maradt fenn. A 21. század elején felújították.[8]
- A felméri erődtemplom a 13. században épült, a 15. század végén erődítették és átépítették. A karbantartás hiánya miatt mind a templom, mind a kerítőfal fennmaradt része igen romos állapotban van.[9]
- A nádpataki erődtemplom szintén a 13. században épült, a 15. század végén erődítették és átépítették. Kerítőfala fennmaradt. A 20. század második felében felújították.[10]
Egyéb látványosságok
[szerkesztés]- Nádpatakfürdő (Băile Rodbav), melynek ásványvízforrásait és gyógyiszapját reuma, neuroperifériás, nőgyógyászati és endokrin panaszok, mozgászavarok, poszttraumás állapotok kezelésére javasolják.[11]
- A boldogvárosi Erich Lukas néprajzi múzeum, mely egy régi szász házban és melléképületeiben, hét helyiségben több, mint háromezer tárgyat mutat be.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Legea nr. 2 din 16 februarie 1968
- ↑ a b c Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Sáros község. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
- ↑ Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
- ↑ Fabini 655–658. o, Roth 54–57. o.
- ↑ Fabini 32–34. o, Roth 58–60. o.
- ↑ Fabini 697–698. o, Roth 63–67. o.
- ↑ Fabini 114–116. o, Roth 70–73. o.
- ↑ Fabini 610–612. o, Roth 50–52. o.
- ↑ Băile Rodbav între extaz și agonie. Monitorul de Făgăraș, 2013. július 15. [2023. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
- ↑ Cel mai important muzeu particular din Transilvania. Bună Ziua Făgăraș, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
Források
[szerkesztés]- Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
- Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (román)