Ugrás a tartalomhoz

Tápiószőlős

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószőlős
Református templom
Református templom
Tápiószőlős címere
Tápiószőlős címere		 Tápiószőlős zászlaja
Tápiószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásCeglédi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[1]
Irányítószám2769
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség2889 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség88,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″47.285500°N 19.853600°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″47.285500°N 19.853600°E
Tápiószőlős (Pest vármegye)
Tápiószőlős
Tápiószőlős
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tápiószőlős község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd–Nagykáta közti 311-es főúton érhető el. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Gerje–Perje-sík része.

Környező települések

[szerkesztés]
Újszilvás, Tápiószele, Tápiószentmárton, Cegléd.

Története

[szerkesztés]

A település – amely több mint fél évszázada önállósult[3] – területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a 12. századból való kőtemplom maradványa.

„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták.”[4]

A település fő jelképe a szőlőtőke, amelyet a címer képletesen megjelenít, nem bizonyult időtállónak. Jelenleg a helyi ipar, illetve az ingázás biztosítja a megélhetést. A mezőgazdasági művelés ágazat jelentősége a korábbinak a töredékére csökkent. Az ágazaton belül a szőlőművelés teljesen megszűnt, mára csak pár tucatnyira tehető a szőlő tőkék száma a faluban.

2016-ban két ízben rendezték meg a Vidéki Offline Játékok nevű e-sport rendezvényt.[5]

Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a Tápiószőlősi Amatőr Fogathajtó Verseny, amelyet nyaranta rendeznek, s a környék egyik jelentős eseménye.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Veres Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Veres József (független)[7]
  • 1998–2002: Veres József (független)[8]
  • 2002–2006: Veres József (független)[9]
  • 2006–2010: Lajtai Sándorné (független)[10]
  • 2010–2014: Veres József László (független)[11]
  • 2014–2019: Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[12]
  • 2019–2024: Dr. Szoboszlay Árpád (független)[13]
  • 2024– : Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2928
2885
2792
2802
2928
2887
2889
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 22,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (24,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent István király szobor[16]
  • Református templom
  • Katolikus templom[17]

Ismert személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Történelmünk Archiválva 2013. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben„...Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is. ”
  4. ↑ A református egyházközség története Idézet a lapról
  5. ↑ https://allevents.in/cegl%C3%A9di/ii-vid%C3%A9ki-offline-j%C3%A1t%C3%A9kok/272118766463174#[halott link]
  6. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  13. ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  14. ↑ Tápiószőlős Helységnévtár
  15. ↑ Tápiószőlős Helységnévtár
  16. ↑ Szent István király szobra Tápiószőlős honlapjának üdvözletében
  17. ↑ A katolikus egyházközségről „Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.”

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tápiószőlős&oldid=27478384”