Unna
Unna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Kerület | Arnsberg | ||
Járás | Unna | ||
Alapítás éve | 1032 | ||
Polgármester | Werner Kolter (SPD) | ||
Irányítószám | 59423, 59425, 59427 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | UN, LÜN | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 60 223 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 667 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 100 m | ||
Terület | 88,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 32′ 05″, k. h. 7° 41′ 20″51.534722°N 7.688889°EKoordináták: é. sz. 51° 32′ 05″, k. h. 7° 41′ 20″51.534722°N 7.688889°E | |||
Elhelyezkedése Unna térképén | |||
Unna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Unna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Unna város, 67.000 ember otthona Észak-Rajna-Vesztfália területén, Németországban. Ez a város ad helyet az Unna járásnak.
Földrajz
[szerkesztés]Unna egy régi sókereskedelmi útvonalon található, Dortmund központjától 15 km-re (8 mérföldre).
Városszerkezet
[szerkesztés]Unna részei:
|
Massen és Königsborn ipari és bányászati terület, a többi terület vidékies jellegű.
Történet
[szerkesztés]Unna történelme során nagyon sok háború, járvány és tűzvész pusztított.
A neolitikus korban már lakott terület volt, azonban később Hellweg városrészévé vált. A név először egy 1032-es egyházi dokumentumban szerepel. A következő néhány száz évben a város többször is harcolt, leégett több alkalommal. A 14. században a város gazdag lett, ez 1952-ben ásatások során talált nagy mennyiségű aranypénzből is megállapítható. Az érmék különböző országokból származnak, és úgy gondolják, hogy 1375 körül temették el az ott felfedezetteket. A 15. század közepén a város jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát. 1597-ben több mint a lakosság fele meghalt a pestisjárvány során.
A 17. század elején a város többször gazdát cserélt vallási háborúk miatt, majd 1666-ban Poroszország fennhatósága alá került.
A lakosság létszáma 2500 főre nőtt a 19. században, 1900-ban pedig 15.000 főre. A régi városrészben sok favázas épület épült a 16. és a 19. század között.
Unna mezőgazdasági alapú város volt egészen a 19. századig, amikor már ipari jellegű lett. A szénbányászat 1870-ben kezdődött, az ipar függött tőle.
A második világháború után a bombázást túlélő kézművesek elkezdték helyreállítani az itt lévő sérült épületeket.
Kultúra
[szerkesztés]Unna rendezi a legnagyobb olasz fesztivált Észak-Olaszországban kétévente. Hasonlóan a többi német városhoz, Unnában készítenek hagyományos növényi italt, a "Herting Porter"-t, amelyet a város kapujánál árulnak a városba látogató turistáknak.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)