Véletlen jutott eszembe, mi lenne ha a hajócsipkés hópihéket is összeraknám, ablakdísznek...Szerintem igazi szépség lett! Jó keményre keményítettem, hogy ne hajoljon meg még véletlenül sem... Unoka és párja kapta meg, diszítse az Ő ablakukat ..
ez a kis angyalka nagyon gyorsan készült...és vastag fonalból...Nem a legszebb, de megtartom...és nem is kéne annyira büszkének lennem... de inkább csalódott vagyok... ha ránézzek...Ez egy"24ablaknyitásra" készült... Mint máshol, arra gondoltam, leszünk látogatók egy -egy ablaknyításnál, és a házigazda kint lesz fogadni bennünket, megismerjük ez által az új ideköltözöket, beszélgetünk...és azt ötleteltem ki, hogy ez a kis angyal más kis apró ajándékkal egyyütt majd én adom oda,mert fáradozott hogy szép ablakot készített...Nos... volt hogy szakadt az eső, volt hogy olyan messze volt tőlünk, hogy gyalog nem válalltam be, de amire elmentünk egy ablak gazdája sem volt kint... sőt csak mi apával voltunk mindenhol...tehát senkivel nem is találkoztunk...Minden elismerés, aki megszervezte, levezényelte a 24 ablak nyítást... Lehet hogy én gondoltam túl, mert mindenki boldog, és örült aki ablakot diszitette..Láttam máshol, hogy még teázgattak, összejöttek többen is, együtt ünnepeltek, beszélgettek, és nem a tea hiányzott.Annyira készültem és ahol voltunk, képeket is készítettem, egy bejegyzéshez is, de azt gondolom ez most elmarad, mert azóta is azon rágom magam, hogy én álltam e rosszul az egészhez...
A fa diszités viszont mindig egy külön esemény, mert sok ajándék dísz...és mindig elmesélem kitől kaptam és mikor... nagy öröm hogy milyen jó kis csapat voltunk valamikor.Sok angyalkámat felújítottam, és készült új is...
Karácsony első napján a gyerekek voltak itt, nagyon jó .. sokáig itt voltak,,,jókat beszélgettünk és ettünk...Másnapján temetőbe voltunk, gyerekekkel, karácsony előtt volt anyú évfordulója,..
Már előbb írtam, hogy a cicánk, nem a legjobban van... Aztán kicsit jobban lett, de mondta az orvos készüljünk fel... Nem lehet felkészülni... Megint rosszabbra fordult oly annyira, hogy már nem is evett, lefogyott... A saját megnyugtatásunkra, megint felöleltük és elvittük újra az orvoshoz..Nem sok jóval kecsegtett...sőt... napjai, hetei lehetnek vissza...Visszafordithatatlan betegségben szenved... kapott két szurit, amitől újra kicsit tud enni, de vért izzadunk vele ,mire egy-két falat kaját bele tudunk tukmálni...Nagyon lehangol bennünket... közben Alex lába is elég sokat fáj, oly annyira, hogy már sir... lefekvéskor és felkeléskor is..Sajnos izületi problémái vannak... mint nekem, csak én csendbe türőm...ő meg hisztis is... Most újra kapott gyógyszert..Még jó hogy csak ketten vannak...
Köszönöm a látogatást...