Megvolt a nagy esemény, a világra és hetedhét országra szóló hercegi esküvő! Mindenki jelen volt, aki számított, csak persze mi nem, mert mi alaposan lemaradtunk mindenről. Így aztán újságokból és tévés közvetítésekből kellett összeszednem a hírmorzsákat, hogy itt beszámolhassak erről az eseményről.
Az esküvő két napig tartott. Október 19. péntek a polgári esküvő napja volt. A pénteki menetrend első pontjaként a jegyesek találkozóra hívták a luxemburgi fiatalokat. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy mindenki, aki fiatalnak érzi magát becsődülhetett a fogadásra. A luxemburgi fiatalok alatt az ifjúsági szervezetek képviselőit, valamint mindazokat értették, akik egy napon születtek Stephanie-val vagy Vilmossal.
| Egy luxembourgi lakásdekorációs bolt kirakata |
Délután került sor a polgári esküvőre, amit a luxembourgi városházán tartottak, és ahol maga Xavier Bettel polgármester adta őket össze. Bettel hozzájuk intézett beszédében megemlékezett Stephanie édesanyjáról, aki tragikus hirtelenséggel, augusztus végén halt meg agyvérzésben. A friss házasok ezután a városházából a hercegi palotába mentek gyalog átvágva a Place Guillaume-on (Knuedleren). Útközben kedvesen integettek a sok bámészkodónak, és kedvesen fogadták a sok gratulációt, köztük a luxemburgi iskolásokét, akik saját készítésű rajzaikat adták át a párnak. És hogy mit viselt az ara? Semmi habosat, egy egyszerű, de nagyon elegáns, krémszínű Chanel kosztümöt.
Este esküvői vacsorát adtak a hercegi palotában. Ide már hivatalos volt minden koronás fő, aki a másnapi egyházi szertartásra érkezett Luxembourgba. A királyokon és királynőkön, hercegeken és hercegnőkön kívül a luxemburgi politikusok, valamint egyházi vezetők kaptak meghívást erre a gálára.
| Bélyeg- és blokkárusítás a posta melletti sátorban |
A vacsorán Henrik nagyherceg, Vilmos édesapja mondott beszédet, melynek első részét Stephanie-hoz intézte. Megköszönte neki, hogy az ő fiukat választotta, és elmondta, hogy kétsége sincs afelől, hogy ők egymásnak vannak teremtve. Tudja, hogy érzékenységével és intelligenciájával Stephanie boldoggá fogja tenni a fiukat. Henrik nagyherceg szintén megemlékezett Alixról, Stephanie nemrég elhunyt édesanyjáról, aki nem tudott vele lenni ezen a fontos eseményen, de aki valószínűleg fentről vigyáz rá. Ezután a fiához szólt, akit látott felcseperedni, akire büszke, és akinek megbízik igazságos döntéseiben, és a többi, és a többi, amiket ilyenkor illik mondani.
Október 20-án szombaton már látni akartam valamit, de persze későn indultunk el, így a nagy tömegtől én már semmit érdekeset nem kaphattam lencsevégre. Ahhoz még kora reggel le kellett volna foglalnom egy helyet, és órákig várni, hogy lássak valami igazán izgalmasat, azaz hogy megpillanthassam a hercegi párt, vagy legalább egy kékvérű személyt. Azonban be kell látnom, hogy egy gyerekkel és 152 centiméteres “magassággal” semmi esélyem sincs egy nagy tömegben.
| Tömeg és óriáskivetítő a Knuedleren |
Azért felsorolom, hogy én mit láttam. Láttam több ezer embert az utcákon. Láttam a Knuedleren lévő kivetítő oldalát, ahol a Notre-Dame-ban tartott szertartást kísérhettem volna végig, ha sikerül jobb pozíciót elcsípnem. Láttam díszegyenruhás rendőröket és katonákat. Láttam a várost feldíszítve és felzászlózva. Láttam a város számos pontján Stephanie és Guillaume hivatalos monogramját, amit kezdőbetűik összefonódásával készítettek felette egy koronával.
| A pár monogramja |
A délelőtti, Notre-Dame-ban tartott szertartáson megjelent a világ számos uralkodócsaládjának számos képviselője. Itt volt II. Albert belga király és felesége; Beatrix holland királynő fiával, Vilmos-Sándorral és menyével; V. Harald norvég király a feleségéve; Szilvia svéd királyné lányával Viktóriával és vejével; II. Margit dán királynő férjével és fiával, Frigyes koronaherceggel; II. János Ádám lichtensteini herceg feleségével; Naruhito japán trónörökös; a dallamos nevű Lalla Salma marokkói hercegnő és még sokan mások.
Stephanie erre az eseményre egy elefántcsontszínű esküvői ruhában jelent meg, amit Elie Saab tervezett. A ruha mesés volt, csupa tüll és csupa csipke, ezernyi gyönggyel és strasszkővel. A fátyla 4,5 méteren keresztül folyt utána. A fején viselt tiarát egy brüsszeli aranyműves, Althenloh készítette, de ezt már korábban Stephanie nővére is viselte az esküvőjén. Az oltárhoz Stephanie-t a bátyja, Jehan de Lannoy, kísérte négy kék ruhás kislánnyal és két kisfiúval, míg Vilmos az anyukájával, Maria Teresával vonult be a katedrálisba.
A ceremóniát Jean-Claude Hollerich luxemburgi érsek vezette, egyik részét angolul, másik részét luxemburgiul. A szertartás során felolvasta nekik XVI. Benedek pápa nekik szóló üzenetét. A pár luxemburgiul mondta el esküvői fogadalmukat. Külön kiemelném, hogy Stephanie, aki most tanulja a luxemburgi nyelvet, majdnem végig papír nélkül mondta a szövegét, míg Vilmos szinte végig “lesett’.
Az esküvő után a hercegi pár és családja a palotába vonult. Az ilyenkor szokásos módon a hercegi pár kilépett a balkonra, ahonnan puszikat dobálva integettek a téren egybegyűlteknek, majd az egyházi menyegző után először, a balkonon csókolták meg egymást. Igazi erkélyjelent volt!
| Eszter a hercegi pár fényképével díszített luxemburgi zászlóval |
A különleges eseményre, ami cirka harmincévente fordul elő a Nagyhercegség életében mindenki előrukkolt valamivel: Luxembourg főváros tűzijátékkal és koncertekkel; a luxemburgi posta Stephanie és Vilmos arcképével ellátott bélyeggel és bélyegblokkal; a Poll-Fabaire pezsgőgyár Stephanie és Vilmos nevével ellátott pezsgővel; a Wort nevű luxemburgi újság egy hatalmas (60x80 cm-es) különszámmal, amit mindenkinek a postaládájába ingyen bedobtak; a közlekedési társaság ingyen buszjáratokkal szombaton; míg a jó Isten több hetes esőzés után fantasztikusan meleg vénasszonyok nyarával. Azt hiszem a fiatal pár jó nexusban lehet az öreggel.
| A Wort óriás különszáma |
| Poll-Fabaire pezsgő |
Ebben a témában írtam még: