Laborcfő
| Laborcfő (Habura) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1543 | ||
| Polgármester | Michal Prejsa | ||
| Irányítószám | 067 52 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 467 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 376 m | ||
| Terület | 27,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Laborcfő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcfő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Laborcfő (1899-ig Habura, szlovákul: Habura, ukránul: Habura) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól 8 km-re északnyugatra, a Laborc partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut valószínűleg a 15. század második felében, a vlach jog alapján alapították. Első írásos említése 1543-ból való, amikor a Drugeth család homonnai uradalmának része volt. 1556-ban 8 portája adózott. A 17. században birtokosai ruszinokat telepítettek ide. A Drugethek a 18. század végéig voltak birtokosai. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, de a harcok során a falu elpusztult. 1720-ban 3 malma és 33 háza volt, ebből 26 lakatlan. Ezután ismét ruszinokkal telepítették újra, de volt számottevő zsidó lakossága is. A falunak 1740-ben már állt Szent Mihály temploma, azonban nem tudjuk, hogy ez a mai templom helyén állt-e. 1787-ben 161 házában 158 jobbágy és 4 zsellércsalád élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HABURA. Tót falu Zemplén Várm., földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Labortza vizéhez közel, Csertész, és Borro között, hegyes határja két nyomásbéli, árpát, zabot, és kevés tatárkát terem, bandúrkával bővelkedik, erdeje van, sőleje nints, piatza Sztropkón.”[2]
A század végétől a Csákyak és a Szirmay család következtek a település birtoklásában. 1828-ban 126 házában 945 lakos élt, akik erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással, állattartással foglalkoztak. A 19. századtól kőbányája működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Habura, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 5 romai, 930 g. kath., 15 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 1639 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczfő, azelőtt Habura, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, mely hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a gróf Csáky és a Szirmay családok voltak, míg most Dobránszky Adolf lovag örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A falu házainak száma 205, lakosaié 1370, kik valamennyien görög katholikusok. Templomuk 1740-ben épült. A község postája Csertész, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Határában barnaszén található, de nincs kiaknázás alatt.”[4]
A 20. század elején sok lakója kivándorolt. 1911-ben nagy tűzvész pusztított a faluban és 74 ház leégett. Az első világháború alatt itt is voltak harcok az osztrák-magyar és az orosz csapatok között. Ekkor majdnem az egész falu ismét elpusztult. Határában két hősi temető is található. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 497 lakosából 308 ruszin és 138 szlovák volt.
2011-ben 471 lakosából 316 ruszin és 110 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1800-ban épült klasszicista stílusban, később átépítették.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) | ||