Nagyráska

Nagyráska (Veľké Raškovce)
Katolikus templom
Nagyráska zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Jakab Elemér
Irányítószám	076 75
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	287 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	12,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 54′ 40″48.556111111111, 21.911111111111
[ http://www.velkeraskovce.sk/ https://www.velkeraskovce.dcom.sk/ Nagyráska weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyráska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyráska (szlovákul: Veľké Raškovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 24 km-re délre, a Laborc jobb partján fekszik.

Története

1332-ben említik először.

A Ráskay család ősi fészke, 1485-ben említik várkastélyát, melynek mára nyoma sem maradt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Ráska, és Nagy Ráska. Két magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Latorcza vize’ partyánál, Butykához nem meszsze, és annak filiáji, határbéli földgyeik jók, első osztálybéliek.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ráska, (Nagy), magyar-tót falu, Zemplén vmegyében, 198 g. kath., 48 evang., 143 ref., 12 zsidó lak., ref. szentegyházzal, 654 hold szántófölddel, vizimalommal. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagyráska, Ung vármegye határán fekvő magyar kisközség. Van 99 háza és 469, nagyobbára ev. ref. vallású lakosa. Postája Málcza, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. A Buttkay nemzetség ősi birtoka, melyre már 1220-ban királyi adományt kapott. Itt állott a család várkastélya is, melynek tartozékai Hegyi és Kisráska voltak. 1411-ben a Buttkay, Ráskay és Márki családok új adományt kapnak reá. 1478-ban Ráskay Jánost iktatják birtokába. 1514-ben a Bajoni családnak, 1541-ben Sárossy Lukácsnak, 1548-ban Bozóky Fülöpnek és Istvánnak, 1580-ban Sárossy Lukácsnak vannak itt részeik. Az 1598-iki összeírás Ráskay Györgyöt és Mihályt, Eödönffy Kristófot, Keresztes Tamást és Soós Kristófot sorolja fel uraiként. 1649-ben Sándor Miklóst, 1650-ben Soós Gábort iktatják némely részeibe. Későbbi birtokosai a Kiss, Mészáros, Horváth, Stépán, Balpataky, Szinnyey, Aiszdorfer, Bessenyey, Szent-Léleky, Péterffy és báró Balassa családok. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen. Innen vette nevét a Ráskay család és előnevét a Sós-Sztarnay család. Ev. ref. temploma 1751-ben épült.”

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 466-an lakták, ebből 451 magyar, 14 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.

2001-ben 347-en lakták: 290 magyar és 52 szlovák.

2011-ben 334 lakosából 244 magyar, 62 szlovák és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

• Itt született 1928. szeptember 29-én Jakab István nyelvész, szakíró, egyetemi oktató.
• Itt szolgált Péter Mihály (1867-1932) református lelkész, püspök, egyháztörténész.

Képtár

• 
  Üdvözlőtábla
• 
  Kétnyelvű helységnévtábla
• 
  Második világháborús emlékmű
• 
  Községi hivatal
• 
  Óvoda
• 
  Kereszt a katolikus templom mellett
• 
  Katolikus templom
• 
  Emléktábla a református templom falán
• 
  A református templom bejárata
• 
  A református templom tornya
• 
  Temetői nagykereszt (1901)
• 
  Temetői nagykereszt - részlet

További információk

• Községinfó
• E-obce.sk