Százhalombatta

Százhalombatta
Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása)
Százhalombatta címere Százhalombatta zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Érdi
Jogállás	város
Polgármester	Vezér Mihály (ÉSZKE)
Irányítószám	2440
Körzethívószám	23
Testvértelepülései	Lista Szováta Brzesko Sannazzaro de’ Burgondi
Népesség
Teljes népesség	17 971 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	662,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″47.316666666667, 18.911388888889
Százhalombatta Pozíció Pest vármegye térképén
Százhalombatta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Százhalombatta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.

Fekvése

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre, délnyugati irányban, a Duna folyam nyugati (azaz jobb) partján, a Mezőföld északi csücskében, az Érd–Ercsi-hátságon található. A Benta (Bara)-patak itt torkollik a Dunába. (2009-2011 között került sor a patakmeder rehabilitációjára.) Az első nyomtatott térképi ábrázolása Lázár-deák térképe 1528-ból, ahol a latin Centum colles alakban szerepel. Marsigli 1726-os térképén már nem jelöli korábbi templomait. Térképe az önkormányzat honlapján: http://www.battanet.hu/varosterkep/ A hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a két település határán magasodó Sánc-hegy morfológiája "egyedülálló, mert területén a lösztájak minden jellemző formakincse jelen van lejtők, kisebb völgyrendszerek, plató, magaspart, löszmélyút és épített alakzatok (sánc, tumulusok) formájában", a hegy a deres szádorgó (Orobanche caesia) egyetlen előfordulási helye az országban.

Közlekedés

A város nyugati határában halad az M6-os autópálya és a 6-os főút. A helyközi és helyi autóbuszjáratokat a Volánbusz üzemelteti. A Budapest–Pécs-vasútvonal két állomással érinti a várost: (Százhalombatta vasútállomás és a Dunai Finomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás). Az Óvárosból Tökölre komp jár át. Dunafüred nyaralótelepen időszakos hajókikötő üzemel.

Etimológia

A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. A magyar Báta víznévvel (és annak esetleges kapcsolatai révén a szerb és horvát nyelvű: pocsolya, tócsa jelentésű "bâta" és az ótörök nyelvű: elmerül jelentésű "bat-" szavakkal) vitatott. Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel. Ekkortájt helyiek szerint a lóitató jelentésű török "bata" szó magyarázta a helynevet.

Története

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek, amit a Duna közelsége és ehelyen valószínű átkelő volta segített. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítékai a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A nagyrévi kultúra lakhelye, amely békés módon idővel a Vatya-kultúrába fejlődött át. Mindkettő egyhelyben lakása úgynevezett tell-telepen történt, azaz olyan lakóhelyen, ahol az esetleges építészeti törmeléket nem szállították el, hanem elegyengették és ráépítkeztek, így az évszázadok folyamán a járószint több méterrel az (addigra eltűnt) eredeti fölé került. A településnek a határ más részén volt temetőjét az i.e. 15. században még használták. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott a mai Százhalombatta területén. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le. Ezen nép nevét sem ismerjük. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park terül el. A nép földsáncot is épített települése védelmére (Földvár lelőhely, a korábbi bronzkori településsel azonos helyen). Kulturális kapcsolatban álltak a mai szlovéniai Novo Mesto város szitulákat, azaz nagyméretű bronzedényeket készítő szintúgy hallstatti kultúrájú népével, valamint a görögökkel, az itáliai etruszkokkal, az alföldi szkítákkal. Az i.e. 4. századtól kelták telepedtek meg a területen, emlékük a földvárukban fellelt mészkő fej, amely ritka nagyszobrászati alkotásuk.

A római korban Matrica (ejtsd: Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt. Az i.u. 2. században a: cohors I Alpinorum equitata, a század végétől a III. század második feléig a: cohors milliaria Maurorum, a század végétől az: Equites promoti állomásozott itt. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amiről a római korból megmaradt Krisztus-monogrammos csontzseton és sírkőmaradvány tanúskodnak.

A hunok emléke volt egy, a régészek által feltárt sír Dunafüreden.

Az avarok emlékét többszáz síros lovastemetőjük őrizte 1975-ig, amikor annak jelentős része elpusztult a finomító építésénél, mivel a régészeket csak nagy késéssel értesítették.

Honfoglaló magyarok megtelepedtek itt.

A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. Feledésbe merült templomát Pálóczi Horváth András régész vezetésével 1997-ben tárták fel. A másik falu: Százhalom templomát 1450-ben, plébánosát 1468-ban említi oklevél. A török korban a helyi népesség megfogyatkozott. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb és magyar nemzetiség élt. Az újkorban 1910-ig a római katolikusok Érdre jártak át misére. A vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.

A 20. század második felében nagyarányban iparosodott a település a Barátság kőolajvezeték végpontján 1962-1965 között épült Dunai Olajfinomító (DuFi) és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, amelynek dolgozói számára 1962-1992 között három lakótelepből álló új városrész épült. 1970. április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott, lakóinak száma ebben az évben 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Közélete

A település vezetői

Községi bírók a tanácsi rendszer előtt

• id. Tóth György bíró (1925–1945. január)
• Dubecz István bíró (1945. január–november)
• Csupics Miklós bíró (1945. november–1950)

Tanácselnökök 1950-1990 között

• Máthé József tanácselnök (1950–1952)
• Vucskovics Gergely tanácselnök (1952–1953)
• Lenkei Bertalan tanácselnök (1953–1958)
• Balázs Ferenc tanácselnök (1958–1960)
• Ferenczi Illés tanácselnök (1960–1970)
• Bartha Antal tanácselnök (1970–1972)
• Szekeres József tanácselnök (1972–1990)

Polgármesterek a rendszerváltás óta

Név	Párt	Terminus	Megjegyzés / Források
Vezér Mihály	SZDSZ	1990–2002	1990-es választási eredmények:
	SZDSZ-Fidesz		1994-es választási eredmények:
	SZDSZ		1998-as választási eredmények:
Dr. Benedek László	MSZP	2002–2006	2002-es választási eredmények:
Vezér Mihály	Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE)	2006–	2006-os választási eredmények:
			2010-es választási eredmények:
			2014-es választási eredmények:
			2019-es választási eredmények:
			2024-es választási eredmények:

Népesség

1825-ben lakosainak száma 688 fő volt.

1863-ban lélekszáma 882 fő lett.

Polgári népessége 1869-ben 906, 1880-ban 891, 1890-ben 1133 fő. Összes népessége 1900-ban 1294, 1910-ben 1607 fő.

1920-ban jelenlevő összes népesség 1523 fő. Külföldön távol levő 5 fő. 745 férfi, 778 nő. 3 évnél fiatalabb 90 fő. 3-5 éves 74 fő. 6-11 éves 227 fő. 12-14 éves 112 fő. 15-19 éves 161 fő. 20-29 éves 224 fő. 30-39 éves 186 fő. 40-59 éves 293 fő. 60 évnél idősebb 156 fő. Nőtlen, hajadon 787 fő. Házas 616 fő. Özvegy 114 fő. Törvényileg elvált 6 fő. Anyanyelv szerinti: magyar 1081, szerb 390, német 17, szlovák 9, román 1, rutén 1, horvát 2, egyéb 22 fő. Magyarul beszélni tud 1478 fő. Vallás szerint: római katolikus 1007, görög katolikus 6, református 71, evangélikus 9, görög keleti 404, unitárius 2, izraelita 24 fő. Ír és olvas 1130 fő. Ebből:

- Pannóniapuszta: 72 fő, 6-11 éves gyermekek száma 10 fő, anyanyelve magyar 69, német 2, egyéb 1 főnek, magyarul beszélni tud 71 fő, római katolikus 50, görög katolikus 1, református 16, unitárius 1, izraelita 4 fő. Írni és olvasni tud 67 fő.

- Vasúti pályaház és őrház: 76 fő, 6-11 éves gyermekek száma 18 fő, anyanyelve magyar 76 főnek, római katolikus 67, református 7, evangélikus 2 fő. Írni és olvasni tud 61 fő.

- Franciskapuszta: 191 fő, 6-11 éves gyermekek száma 37 fő, anyanyelve magyar 189, német 2, főnek, magyarul beszélni tud 191 fő, római katolikus 164, görög katolikus 1, református 18, evangélikus 5, izraelita 3 fő. Írni és olvasni tud 146 fő.

- Egyéb külterület: 159 fő, 6-11 éves gyermekek száma 20 fő, anyanyelve magyar 145, német 1, szlovák 1, szerb 6, egyéb 4 főnek, magyarul beszélni tud 159 fő, római katolikus 136, görög katolikus 3, református 13, görög keleti 6, unitárius 1 fő. Írni és olvasni tud 112 fő.

Lakóházak száma 229, ebből kőből vagy téglából 66, kő- vagy téglaalappal vályog vagy sárból 81, Vályog vagy sárból 82. Fából vagy más anyagból nincs. Lakóházak teteje: cserép, pala vagy vályog 70, zsindely- vagy deszka 39, nád- vagy zsúp 120.

Az addig mindössze 2 ezer lelket számláló település népessége az intenzív iparosodás és a lakótelep építések hatására az 1960-as évektől folyamatosan növekedett. A 2010-es évekre megközelítette a 20 ezer főt.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	18 577	18 641	18 241	17 574	17 535	17 856	17 971
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 28,3% (33,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% szerbnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% görögnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak, horvátnak és szlováknak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt római katolikus, 7,5% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,4% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

A feltárt halomsír a Régészeti Parkban

A város a nevét a határában lévő vaskori halomsírokról (másnéven kurgánok, tumulusok, kunhalmok) kapta. I.e. 7-6. században építette a hallstatti-kultúra népe (az ismeretlen nevű népnek ezt a nevet a régészek adták). Varsányi János 1847-ben 122 halmot mért fel.

• Az óvárosban 1996-ban megnyitott Régészeti Park az 1998. óta látogatható feltárt 115. számú halomsírral és a kialakított őskori skanzen rekonstruált bronzkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon és a világban.
• Téglagyár. 1893-ban alapította Freiberger Dávid. 1990-ig működött. 1956-ban munkástanácsa küldöttnek Sefcsik Istvánt választotta meg, aki a demokratikus átalakulásért és a közrend megőrzéséért a helyi Nemzeti Bizottmányban is dolgozott. Többedmagával ezért később börtönbüntetést szenvedett.
• Kereszt a földvárban Hálából szabad magyar hazánkért 1686 1920 1991 felirattal. 2007. november 1-jén, Mindenszentek napján avatta a Halmok Polgári Értékőrző Egyesület.
• Szerb ortodox Szűzanya születése templom. 1750. körül épült barokk stílusban 1720. körüli szerb ortodox fatemplom helyén. A második világháborúban sérüléseket szenvedő tornyát 1968-ban más jellegűvel helyettesítették, a toronysisakot eredeti formájában 1997-ben állították helyre. Mellette parókia.
• Szerb közösségi ház, benne egyháztörténeti gyűjtemény. 1913-ban épült fel a régi iskolaépület kiváltására és tanítói lakásnak.
• Szent László római katolikus templom. 1910. Tervezője Tőry Emil műépítészt. A kivitelezést Unghváry Antal jászberényi építőmester végezte. Freskóit 1955-ben dr. Dénes Jenő festette.
• Szent László király szobra. S. Hegyi Béla alkotása (2010).
• Hunyadi János-dombormű. Szabó Ottó kézdivásárhelyi fafaragó alkotása (2011). Első helye a Szent István-templom mellett. A Szent László-templom előtt.
• I. világháborús emlékmű. A Szent László-templom előtt.
• Bakody Ernő (1935-1945) római katolikus lelkész sírja. A háborús körülmények között Bajront Lázár szerb görögkeleti lelkész adta fel neki a betegek kenetét.
• Emlékmű: A II. világháború áldozatainak emlékére. Domonkos Béla alkotása (1993. március 13.). A Szent László-templom előtt.
• Zenálkó Etel Közösségi Ház (Szent László út 54.). 1939-re épült fel adományokból (közte Matta Árpád lebontásra ítélt gőzmalmának Jankovits Ferenc kezessége mellett megvásárolt egyes részeiből) a helyiek önkéntes munkájával. Az akkori kiváló tanítónő nevét 2011. óta viseli az intézményrész.
• Ortodox kereszt (a Révész utca sarkán).
• Római katolikus kereszt (a Szent László utca – Gyorma utca sarkán).
• Millenniumi tölgyfa a Kossuth Lajos utcában. Marinkacsa Jakab ültette 1896-ban.
• Holocaust-emlékmű a temetőben. 2012. szeptember 13-án avatták fel. Tervezője Buzay József.
• Szovjet emlékmű a temetőben. A temető új ravatalozója 2002-ben került átadásra.
• Nagyboldogasszony kápolna. 1987-re építették fel.Tervezője Buzay József. Benne Domonkos Béla érdi szobrászművész két bronz domborműve Szűz Máriát valamint Szent Istvánt ábrázolja.
• Az Érdi Szakképzési Centrum Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma (korábban Ipari és Közgazdasági Szakközépiskola, 1989-es tanévtől Széchenyi István Szakközépiskola, elterjedt rövidítéssel SZISZKI. Urbárium városrészben, a vasútállomás közelében.) 1987-től. Benne László Bandy képzőművész alkotása. Széchenyi István mellszobra Varga Tamás alkotása.
• Olajláng-emlékmű (Szovjet-magyar barátság emlékműve). Rózsa Péter alkotása (1975). A vasútállomás előtt. 2000-ig a főtéren állt.
• Az 1882-ben épült vasútállomás. (2017-2020 között felújítva.)
• Trianon országzászlótartó emlékmű. Eredeti helyének közelében helyreállítva 2004-ben.
• Thury Levente plasztikái a Napsugár Óvoda falán (korábban DKV bölcsőde), 1973.
• Elefánt szobor a Napsugár Óvoda kertjében (korábban DKV-óvoda). Kárpáti Anna alkotása (ugyanő Ságvári Endre mellszobra alkotója). Ugyanott Kovács Johanna falképei.
• A Pannónia lakótelep és a Készenléti lakótelep között, a Gesztenyés úton 1987-ben megnyílt Matrica Múzeum az eddig feltárt gazdag régészeti, történelmi és néprajzi leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A XIX. és XX. században épülete kastély (Glück Frigyes budapesti szállójáról nevezi a környékét Pannónia-pusztának, későbbi tulajdonosa hámori Bíró Pál iparmágnás), majd tanácsháza és a későbbiekben azzal egy időben zeneiskola, utóbbi egészen a múzeum megalapításáig működött. 2009. óta utcai homlokzatán Bíró Lajos alkotásai: Poroszlai Ildikó régész és Ferenczi Illés tanácselnök-helyettes múzeumalapítók domborművei. Mások mellett Hetves Józsefné és Sebestyén József is nagyban segítette munkáját. Udvarán római sírkövek. Az intézmény önkormányzati fenntartású.
• Műrom. Tragikus szénmonoxid mérgezéses munkahelyi baleset emlékműve az 1940-es évek első feléből. Bíró Pál emeltette fia és munkatársai emlékére.
• Varga Imre Munkás-szobra. 1976. Anyaga bronz és bazalt.
• Petőfi Sándor mellszobra. Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotása 1993-ból. Az SZTK előtt tekinthető meg (korábban a főtéren, 2008. májusától ideiglenesen a Matrica Múzeum kertjében állt).
• A Matrica Múzeummal szemben, a Szabó Lőrinc park délkeleti oldalán álló Százhalom Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet elődjét (Szakorvosi Rendelőintézet) hivatalosan 1978. január 16-án adták át. Később bővítve. Zálogh Sándor akkori gazdasági igazgató nevéhez fűződik az "egy beteg – egy dokumentáció" elve alapján felépülő, máig korszerű központi kartonozó koncepciójának kidolgozása és megvalósítása.
• Sportpark (1975.), később átépítve.
• A Készenléti lakótelep első pontházai 1962-től épültek a Március 15. és Október 6. utcában és a mai Hága László utca végén. Eleinte római számokkal (alulról, balról jobbra kezdve) jelölték az épületeket.
• Gádor István mozaikja, Ifjúság útja 7. Az 1960-as években elkészített műalkotás 1992-ben megsemmisült.
• Stöckert Károly: Anya gyermekével című szobra. (1974.)
• Hága László emléktábla. Hága László u. 7. Emléktáblájának avatása: 2006. július 4. Fekete márványtábla terméskő burkolatú oszlopon fekszik. Az oszlop fa alatt áll kockakő burkolaton.
• 1-es számú Általános Iskola. 1966. szeptembertől, tornatermet is tartalmazó újabb szárnya 1967. szeptemberétől (ünnepélyes átadása ekkor). 1994-ben épült fel a régi mellett az új tornaterme. Az iskola előterében Pável Nándor volt iskolaigazgató domborműve (2017).
• Egyenlítői (ekvatoriális) napóra pólusra mutató árnyékvetővel az iskola előtt. 1978. Tervezője Trompos Ferenc mérnök.
• Rubik-kocka. Tervezői: Sándor Tamás, Fischer Márta, Varga István. 2014. szeptember 22. Kivitelező: Alukol Homlokzattechnika Kft. A helyén korábban vegyesbolt üzemelt, a (köznyelvben a vezetőjéről elnevezve:) Versits-ABC állt. (1966. esetleg 1968-tól). A Damjanich utca túloldalán a mai kereskedelmi létesítmények helyén állt korábban az 1968-ra megépített egészségház, gyógyszertár és mentőállomás, 1970-től Közegészségügyi-járványügyi Szolgálat (KÖJÁL) állomás volt, hangulatos hűs fasorral.
• Damjanich utca 16. Százhalom étterem és eszpresszó volt épülete 1957-1968-ban épült. 2006-os átépítése és bővítése után étterem, valamint apartmanház, üzlethelyiségek.
• Training Hotel. Augusztus 20. utca 6. Oktán Szállóként nyitott 1982-ben. (Turista- és munkásszállás.)
• A Készenléti és a Déli lakótelep között áll a Szent István római katolikus templom. Tervezője Makovecz Imre. 1996-ban szentelték fel. Harangját a hollandiai Poeldijk római katolikusainak adományából Gombos Miklós öntötte. Oltárát (1998), tabernákulumját és a liturgikus székeket (1999) Mezei Gábor tervezte. A tabernákulum ötvösmunkája Molnár László műve. A templom keresztútja Petrás Mária alkotása (2000).
• Kopjafa. Alkotója az iváncsai Bodor József. 1989. október 14-én avatták fel az 1956-os forradalom emlékére. A temetőből 2000-ben került át a római katolikus Szent István templom mellé.
• Wass Albert-szobor. Tóth Lili alkotása (2010).
• Antall József mellszobra. Domonkos Béla alkotása. 2004.
• Kommunizmus áldozatainak emlékköve.
• A főtéren áll Szabolcs Péter alkotása, Szent István bronzszobra. 2000. óta.
• A Csodaszarvas legenda című díszkút Németh János keramikus és Szerdahelyi Károly építész alkotása. 2000. óta.
• Polgármesteri Hivatal és Pártok Háza (Szent István tér 3.) 1985-re épült fel. Kisebbik szárnya 1990-ig pártházként funkcionált.
• Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont (Szent István tér 12.) 2010-ben épült. Egyik eleme: Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. Kiállítótér. Első élő tagja Egerszegi Krisztina lett 2013-ban. Előképe a floridai Fort Lauderdale-ben működik.
• A város Református templomát Finta József tervezte. 1999-re építették fel.
• Kopjafa a református templom udvarán. A magyarság összetartozására és a reformációra emlékeztet. Készítője Juhász András váci fafaragó mester. Avatása: 2018. március 15. Felirata szemből: "Uram Te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre", ami a 90. zsoltár szövege – a református himnusz – kezdete Károli Gáspár fordításában. Hátsó részén: "2015-16-ban konfirmáltak ajándéka". "A faoszlop teteje templomtoronyra emlékeztet, a betlehemi csillaggal a csúcsán. Alatta a csillag jel a tavaszi napéjegyenlőség, a feltámadás szimbóluma, lejjebb maga a nap látható, amely minden őskultúra alapvető jelképe, de a hívek számára Isten jele, amelynek közepén a mag az igét fejezi ki. Lejjebb egy pelikán látható, amely a monda szerint vérével táplálja fiókáit, ami Jézus szimbóluma. A nyitott Biblia, az alfa és az omega a kezdet és a vég szimbolikája, és ugyancsak Isten igéjére utal."
• György Csaba Borgó képzőművész Dárdahegy című szobrát az 1848-49-es szabadságharc emlékére 1992. március 15-én avatták fel. Anyaga süttői márvány.
• Summerfest emlékfák a református templom udvarán.
• Hamvas Béla emlékfa. 2014.
• Hamvas Béla emlékfa emlékkő. 2017. március 23. Felirata: "A hitelességnek mértéke nincs." / Hamvas Béla (1897-1968) Készült a névadó születésének / 120. évfordulója alkalmából / Hamvas Béla V. K. 2017. 03. 23.
• Szép István-emlékfa és emlékkő. 2018. Felirata: "Szép István emlékére."
• Georgiades Gábor-emlékfa. Az előtte álló réztábla felirata: "Ezt a tölgyfát Georgiades Gábor emlékére ültette a Dunai Finomító Természetbarát Szakosztálya 2018 október 21." Avatása: 2018. november 18. A faültetés kezdeményezője Kovács István.
• Mórucz Lajosné Gabika emlékköve és fája. A Gólyahír Egyesület alapító elnökasszonya és munkája emlékére. Avatása: 2018. szeptember 8.
• Hamvas Béla Városi Könyvtár. A korábbi könyvtári előzmények folytatásaként 1984. óta szolgálja az olvasókat, 1991 óta a művelődési háztól függetlenül. 1999-ben vette fel mai nevét. A Magyar népmese napja (első alkalommal: 2010-ben) kezdeményezője, az élőszavas mesemondás mozgalmának egyik tűzhelye.
• Barátság Kulturális Központ (1991-ig Barátság Művelődési Központ és Könyvtár, 2010-ig Barátság Művelődési Központ). Korábbi előzmények folytatásaként 1985 óta áll jelenlegi helyén. Erdélyi Eta valamint Bodóczky István seccója díszíti színháztermének lépcsőfordulóit. Juhász Erika olajfestmények.
• László Bandy Világfa című alkotása. 2006. december 14-én (2006. december 20-án avatták fel) a Damjanich utca és a később felépülő konferenciaközpont között került felállításra, a református templommal szemben. 2008. nyarán az építkezés miatt elbontották, 2009. januárjában már a Kodály Zoltán sétányon áll. 4,5 méter magas, saválló acélból készült. "A nyers hatás a természeti környezetben az iparvárosra utal, Százhalombattát jellemzi."
• Uszodakomplexum. Szalai János Uszoda és Városi Sportuszoda alkotja, Kodály Zoltán sétány 3. Bennük Matolcsi Béla mozaikjai (2008). Az 1974-ben elkészült uszoda 1994-ben került kibővítésre rá merőleges medencével kissé lejjebb. Az első uszoda helyén avatták 2008. szeptember 24-én a sportuszodát. Abban az évben fejeződött be az 1994-ben felépített Szalai János uszoda átalakítása is. Országos versenyek színhelye is (pl. VI. Rövidpályás Úszó OB).
• Két bors ökröcske. Szoborcsoport a tanácsi 2. számú Napköziotthonos Óvoda, ma Pitypangos óvoda kertjében. Liszt Ferenc sétány 6. Bolgár Judit alkotása. 1973.
• Térelválasztó rácsok. Liszt Ferenc sétány 4, a volt tanácsi bölcsőde, később idősek otthona épületében. Berzy Katalin keramikus alkotása. 1974.
• Kőrösi Csoma Sándor mellszobra Szabó Ottó alkotása (1997.) a Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Sportiskolai Általános Iskolában. Liszt Ferenc sétány 10. Az iskola 1991. óta működik.
• Szeptember 11. emlékkő a Szeptember 11. parkban (Erkel Ferenc krt. 37-42. szám mögött) az Amerikai Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadás áldozatainak emlékére. 2002. szeptember 11. Az obeliszk mészkőből készült.
• SZÁKOM feliratú víztorony a Berzsenyi Dániel utca és a Csokonai Vitéz Mihály utca sarkán. Tervezője Adamis Géza mérnök. 400 m3 kapacitású, 45 méter magas. 1963-ban épült. A Fővárosi Vízművek üzemelteti.
• Római fürdő. Feltárt látogatható kőépület. A Matrica (ejtsd: "mátrika") római katonai tábortól északra, Dunafüreden a Fogoly utca végében a Duna gátja mögött.
• Napóleoni sáncok. 1809. A francia császár ellenében emelt félbemaradt földsáncok, a hadieseményekben nem használták. (A római tábor helyén.)
• Emlékkereszt a középkori Báté-falu templomának helyén 2000. augusztus 19. óta. Fekete gránittáblával.
• Vörös-kő. Átkelési emlékmű. Vörös gránit. 1974.
• Városi Szabadidő Központ (Sportközpont (1982.), és Városi Strand (1986.).
• Az 1960-1976 között két ütemben megépült, később átépített Dunamenti Erőmű három darab, egyenként 207 méter magas kéményével a Benta-patak sekély völgyében. A 2-es kapu előtt a 6-os útra kivezető utat 1998-ban Csenterics Sándorról, az erőmű alapító-igazgatójáról nevezték el. 1998. szeptember 25-én avatták fel Csenterics Sándor emléktábláját műszaki igazgatóhelyettese Verle Győző jelenlétében. Az erőmű 2-es számú portája előtt turbina forgórész kiállítva korábbról.
• MOL Dunai Finomító. (rövidítve: DuFi, a privatizáció előtt: Dunai Kőolajipari Vállalat) a város és a szomszédos Ercsi között terül el. Első igazgatói: dr. Simon Pál (1962-1973), dr. Péceli Béla (1973-1974), dr. Rátosi Ernő (1975-1991). Területén:

* Az 1968. október 16-án az AV-II üzembeli balesetben elhunyt Hága László emléktáblája. Felirata: "Dr. Hága László / 1920 – 1968 / A kiváló mérnök, tudós és ember önfeláldozó élete emlékére / 1975. XII. 3. DKV dolgozói". Korábban a Hága László munkásszálló (bezárták 2006-ban) előterében állt, az 50. évfordulón az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete (OMNYE) kezdeményezésére került áthelyezésre az irányítóterem külső falára.

* A kőolajvezeték emléktáblája a tartályparki 215-ös szivattyútér sarkánál. Felirata: "Barátság II. kőolajvezeték / Épült KISZ védnökséggel / 1970-72"

* Kígyós Sándor alkotása a kételemes krómacél plasztika 1984-ből.

* Kónyáné Beke Mária: Szőnyeg a DKV reprezentációs termének falán (holléte bizonytalan)

* a korábbi NAKI, később SZKFI (majd beruházási igazgatóság) épületei. Benne: Dr. Varga József vegyészmérnök mellszobra. Riegel Tibor alkotása. Avatása: 1990. április 25.

* Péczeli Béla szobor mellszobra a színházterem előterében. Avatása 2003/2004. körül.

* Rátosi Ernő mellszobra a színházterem előterében Illyés András szobrászművész alkotása. Avatása: 2018. szeptember 25.

• Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár. Évente kerül megrendezésre, augusztusban. A Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztivál 1998-tól CIOFF (Nemzetközi Folklórfesztivál-szervezők Világszövetsége, UNESCO B) -minősítésű.

Sport

1997 óta Nemzeti Sportváros.

• Battai Bátor Bulldogok
• Dunafüredi Vízisport Klub. 2000. óta.
• Forrás Néptáncegyüttes. 1984 (Százhalombattán 1985.) óta.
• Százhalombattai Városi Utánpótlásért Közhasznú Sportegyesület (VUK SE). 2002. óta.
• Dunafüred LC. 2004 óta.
• Dunai Flottilla Gyermek és Ifjúsági Vízitúra Egyesület. (1974. óta)

Híres emberek

• Barta Sylvia időjárás-jelentő, az Arthritis Alapítvány nagykövete.
• dr. hámori Bíró Pál, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatója.
• Bodrogi Viktor úszó olimpikon, edző.
• Itt született Csupics Mária a Magyar Rádió bemondója.
• Dávid Kornél kosárlabdázó.
• Dezső Tamás (asszirológus).
• Dobák Józsefné Babarczy Anikó tűzzománc- és batikművész.
• Erney Móric mérnök, Rudolf Diesel közvetlen munkatársa, Ikarus-alapító.
• Itt született Farády István színművész.
• Joó Éva világbajnok sportlövő, olimpikon.
• Kocsán Károly országgyűlési képviselő (1884-1965).
• László Bandy képzőművész.
• Gustav Mahler zeneszerző, karmester.
• Lyka Károly művészettörténész.
• Márton Béla festőművész.
• Poroszlai Ildikó múzeumalapító régész.
• Radóczy Mária képzőművész.
• Regős Ágnes képzőművész.
• Strausz Kálmán.
• Tóth László (1876–1956) mérnök, feltaláló, Kandó Kálmán közvetlen munkatársa.
• Varga László képzőművész.
• Véghelyi Balázs író, költő (itt nőtt fel).

Testvérvárosai

• Szováta, Románia
• Sannazzaro de’ Burgondi, Olaszország

Sajtó

• Százhalombattai Hírtükör – Városi közéleti lap. Megjelenik kéthetente. ISSN 0238-972x. Az első száma 1988-ban jelent meg.
• Százhalom – Óvárosi Közösségi, Közéleti Folyóirat. Megjelenik havonta. ISSN 2559-9860. Az első száma 2013-ban jelent meg.
• Halom Televízió – Üzemeltetője a Halom Televízió Nonprofit Kft. Székhely: 2440 Százhalombatta, Ifjúság útja 7.

Korábban:

• Pest Megyei Hírlap. Az 1957-1995. között megjelenő lap egy időben permutációs kiadással jelent meg Százhalombatta témában.
• Dolgozók lapja. Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta. 1975-1991. között.
• Battai Hírlap. Közéleti és kulturális lap. ISSN 1787-2278. Alapította: Halmok Polgári Értékőrző Egyesület. 2005-2010. között.
• Rádió Egy 100. 2004-2008. körül.
• Rádió 6. 2007-2014. között.
• Lakitelek Rádió 2014-2020. között

Galéria

• 
  A Polgármesteri Hivatal
• 
  A Barátság Kulturális Központ és a Hamvas Béla Városi Könyvtár
• 
  Zenepavilon és Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont
• 
  A Magyar Úszó Hírességek Csarnoka és a Táncház
• 
  Bronzkori házikó a Régészeti Parkban
• 
  Kora bronzkori lakóépület a skanzenban
• 
  SZÁKOM víztorony
• 
  Az erőmű kéményei a Benta-patak partján magasodnak
• 
  Az olajfinomító távlati képe
• 
  A Téglagyári-völgy a Sánc-hegy és az Óváros között
• 
  Az Óváros a Szent László templommal, a Duna túlpartján Tököl házai állnak
• 
  A város a tököli kompkikötő felöl

További információk

• Kereskényi Gyula:Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám)MEK online.
• Százhalombatta Önkormányzatának honlapja
• Százhalombatta az utazom.com honlapján
• Százhalombatta.lap.hu – linkgyűjtemény
• A Kácsás-sziget Dunafüreden
• Matrica Múzeum és Régészeti Park honlapja
• https://battasport.hu/ Honlap üzemeltetője: Batta Sport Invest Kft.
• Százhalombatta településképi arculati kézikönyve – 2017. Készítette a Tájmester Kft. [37]