Kiderült, hogy kár volt kishitűsködnöm és nem bízni öreg barátnőmben, mert szépen boldogul - feltéve, hogy én nem vagyok ügyetlen. Mindösszesen egy tűt sikerült eltörnöm közben, ami nem rossz eredmény.
Találtam a házi kincstárban két olyan díszpárnahuzatot, amit valamikor megvettem, mert megtetszett, de azóta se használtam, mert 5-6 macska mellett a díszpárna műfaj kevéssé praktikus.
A zsiráfos táska nyitott, de a bélésre mindkét oldalon készültek zsebek: az egyik oldalon zippzárral zárható, a másikon egy keskeny írószernek, egy másik mobiltelefonnak, középen pedig egy szélesebb az akármiknek. Merevítőnek L...-ben várolt "felmosórongyot" használtam, a füle egy régi kordbársony dzsekiből, a bélése turkálóban vásárolt párnahuzatból készült: