... dráma...

... helyett kompromisszum...

Nem bírtam már hallgatni a rigószülők kétségbeesett csattogását, megfogtam hát Amundsent és behoztam a házba. Amundsen ebbe bele is törődött, ám EDI, aki egy krakéler és különösen Amundsent nem bírja valami rejtélyes okból, hamarosan megjelent és jelentőségteljesen letette nagy seggét Amundsentől egy méterre. Látszólag békésen üldögélt, csak a farka hegyével csapkodott, ami azonban macskáéknál életveszélyes fenyegetéssel ér fel, amire Amundsen persze jobbnak látta sürgősen kivándorolni a nyitott ablakon...

Nemsokára megint hallom a rigókat sikoltozni és csak nem hagyják abba ... Most már komolyan kell venni a dolgot, mert talán a fiókák a kirepülés - inkább kipottyanás - határán lehetnek, ezért a szülők nagy aggodalma...

Napok óta tudom, hogy a trombitafolyondár koronájában (a képen balra fent) rigófészek van. A tojó lelkesen üldögélt rajta, soha nem csinált ribbilliót, ez most valami más helyzet. Pedig szerencsétlen macska semmi rosszat nem tett, csak éppen a közelben talált magának egy nyugodalmas vízszintes felületet és azon pihengetett. ...hálószoba ablakát becsuk, Edit kipenderít, Amundsent behoz... és, láss csodát, rigóék elcsendesednek...
Sok sikert fiókák!

Sose fogom megtudni, vajon mivel váltotta ki Amundsen Edi nem múló ellenszenvét abban a pillanatban, ahogy Edi, már felnőtt macskaként, betette a lábait hozzánk. Mivel érdemelhette ki ezeket a sebeket, amiket épp tegnap éjszaka szerzett be?

Annyira szeretnék érteni macskául... meg kutyául... (néha emberül se ártana)...

...amikor a szálak összefutnak...

Van nálunk a városban egy lakástextil- és kézimunka bolt, sok anyaggal, fonalakkal, stb - sűrűn benézek hozzájuk. Ott találtam ezt a vastag vásznat, jó színekkel, édes makkafejeket, szívecskéket ábrázoló "blokkokkal". Muszáj voltam venni belőle egy darabkát, habár még fogalmam se volt, mire fogom használni.




Később ez a helyes kis könyv jött velem szembe mélyen leszállított áron, ő is hazajött hozzánk.
.


A könyvben találtam egy érdekes és egyszerűnek tűnő táskát, amit megvarrtam gyerekméretben és a zsebekhez a cicafejes blokkok pont jól jöttek.









A táska mindkét oldalával használható, a szalagokkal a száját lehet összekötni.

Tényleg egyszerű megcsinálni és praktikus, azt hiszem elkészül majd nagyobban is.

Nanáhogy nem olvastam el a leírást alaposan, inkább csak a szabásmintát használtam, így fordulhatott elő, hogy a fenékrészt egyszerűen és nagyvonalúan kihagytam az alkatrészek közül:-). Azért nem lett rossz, a kis macska mellé még más kincseket is bele lehet majd pakolni:-)

... macska a ház(szám)on...

Elkészült, átvették, tetszett nekik ... nekem meg ez volt jó érzés:-)

A fotók világos héttér előtt készültek, mivel ez volt a tervezett kapuoszlop szín, de azért én megpróbáltam a kedves megrendelőket és - rajtuk keresztül - a leendő tulajdonost rábeszélni sötétebb háttérre (majd), mert nekem így egy kicsit hóka, vagyis túl világos, beolvadós. Mivel a házat még csak most alapozzák, akármi megtörténhet... Jó lenne látni majd beépítve, de nem valószínű, hogy eszükbe jut az ezirányú kérésem hónapok múlva is...

... házszámtábla...

Kértek tőlem egy mozaik házszámtáblát.


Egy szimpatikus fiatal pár látogatott ki a műhelyembe, hogy megbeszéljük, milyen legyen az a házszámtábla, amit egy épülő ház tulajdonosa fog kapni ajándékba.
Nem bízták a véletlenre, egy tervrajzzal érkeztek:




Rögtön beleszerettem a tervbe, már csak a macskára való tekintettel is:-)
Ehhez a helyszínen kiválogattuk a színeket, megállapodtunk a méretben, ami nem kicsi: 40x30 cm.


Szeretem az ilyen megrendelőket. Ők már előre értékelik a művet, látszik, hogy jó kezekbe fog kerülni:-) Az is jó, hogy a kapuoszlopra lesz rögzítve, így lehet és érdemes részletgazdag mozaikot készíteni, mert egészen közelről megcsodálhatja, aki nézi.


Persze, most még csodálni nem érdemes, mert a késztől messze van, nagyon hiányzik a fuga, ami majd az egész mozaikot összefogja:




Persze azokat is szeretem, akik megtisztelnek a bizalmukkal és rám bízzák, miből mit készítek és az alkotói szabadság csak a házszám tekintetében szenved el korlátozást:-) Ilyenkor is igyekszem azért minden hasznos információt begyűjteni: a ház stílusa, színe, a tábla leendő helye, utcától való távolsága, a lakók ízlésvilága, kedvenc motívumaik, stb., hogy a mozaik házszámtábla, ami tulajdonképpen egy kisméretű mozaik falikép, egyedi legyen és a lehető legjobban passzoljon a környezetéhez.

Néhány korábbi házszámtáblám:

Harangvirág u. 7., a megrendelő által válogatott színekkel:



Egy kerti törpéket kedvelő ácsmester házára:



Valakinek, akinek kedvence a szecesszió, a zöld szín:



Ő kék és sárga virágokat kért és egy piros 7-est, ami nincs áthúzva, mert a Feng Shui így kívánja:



Virágokat, napocskát szeretett volna egy viszonylag kisméretű táblára, ami sárgás műkővel kirakott kapuoszlopra került, mellette a fa kerítéslécek pedig mahagóni pácolást kaptak:



Ők szabálytalan táblaformát, abból kilógó narancssárga liliomot és 4-es számot kértek:

... hogyan készül... pólókból függőfotel...

Egyfolytában esik a hó! És nem ám csak illedelmesen szállingózik, ahogy márciusban még megbocsájtható lenne, hanem esik, esik, esik... igaz, mentségére legyen mondva, közben olvad is...

Megmutatom, hol tartok az unokáknak készülő függőfotellel, amit a család kiszolgált pólóiból csinálok.

Semmit se én találtam ki, de IOkaste kérte, hogy szedjem össze az eddigi tudásomat és tapasztalataimat, mert ő is bele akar vágni, legyen hát.

Az ötletet kustrae adta és az Index Régiből újat - kreatív újrahasznosítás c. topikjában olvastam róla. Remélem, kustrae nem bánja, hogy megpróbálom utánozni.

Kellenek hozzá pólók, jó sok, amit pontosan úgy szabok fel csíkokra, ahogy ebben a blogban olyan gyönyörűen van dokumentálva.

Kell hozzá ezen kívül egy bazivastag horgolótű, az enyém 10-es, valamint egészséges csukló- és ujjizületek, na meg időidőidő. (Ebből a szempontból nem is baj, hogy még tél van, mert nyárra el kellene készülnöm vele:-)

A formáját nem cifrázom, egy téglalapot fogok horgolni és azt majd valahogy összebarkácsolom fotellé és felakasztom a kertben egy erős ágra. Az itt bemutatott, készülő darab most 70 cm széles és 33 cm magas. Félpálcákkal horgolom, eddig 6 felnőtt méretű póló fogyott el hozzá.

Ezt a darabot két kézzel 100x 52 centisre tudom széthúzni, úgyhogy a gyerekek súlya alatt alaposan meg fog nyúlni, erre számítani kell, amikor a méretet kalkulája az ember.

Amikor új motringot kell hozzáilleszteni, a pólófonal csíkokba nyílásokat vágok hosszában és átdugom őket egymáson.

Díszítésnek majd azokat a virágokat, leveleket fogom rávarrni, amiket színes pólókból vágott csíkokból csináltam.

Majd mutatom, ha kész lesz!

Ennek a macskának semmi érzéke a színekhez - vörös hajjal narancssárga plédet viselni....szégyen...

...történés...

... megint... és megint az állatok miatt...

Kedvenc szomszédasszonyunk ma elkapott az utcán és rengeteg decibellel azonnal közölte, hogy ő nem szeret veszekedni (akkor vajon miért teszi folyamatosan?), de most aztán...
A lényege a litániának az volt, hogy a macskáink átjárnak hozzá és össze-vissza sz.rják az udvarát...
A baj meg az, hogy tényleg. Vagyis, el tudom képzelni. Sajnos tényleg nem kizárható, hogy a macskáink néha előfordulnak nála, mivel ott csönd van, no kutya, jó nagy kupi.. szóval macskailag ideális...
Nagyon büszke vagyok magamra, mert arcomon (és a lelkemben) őszinte megbánással közöltem, hogy sajnos elhiszem minden szavát és ha megengedi, máris megyek lapáttal/seprűvel/ hypóval és felnyalom az udvarát sterilre és igazán elnézést kérünk, meg minden... Lecsillapodva közölte, hogy most a nagy hó miatt nem aktuális, de abban maradtunk, hogy azonnal szól, amint napvilágra kerülnek a bizonyítékok...
Még azt is megkérdezte, minek nekünk ennyi (6) macska. Mondom, a francnak kell, de ezeket mind kidobta valaki, teccik tudni, hogy megy ez (naná, hogy tudja, echte sváb parasztasszony), mi meg befogadtuk őket...

Tényleg, minek kell nekünk 5 kutya, 6 macska, 8 papagáj, 3 pinty, 9 tyúk, egy kakas, 1 nyúl????
Jöttek, innen-onnan, ahol megunták őket, utcára tették, helyet kerestek nekik, vége volt a kísérletnek, ... egyszer csak nálunk kötöttek ki... mert nem vagyunk normálisak.... meg azért, mert mi így, velük élve érezzük jól magunkat:-)))

próbálkozás

...képek elhelyezésével

Ő itt Trikó 1,35 MB, 408KB és 252KB méretben.

(Úgy látom, bőven elég, sőt, a 250 KB is.)

Trikó az én legjobb barátnőm. Hihetetlen összhang van közöttünk, részéről pedig macskához nem méltó ragaszkodás. Amikor szülni készült, addig hívogatott, amíg csak meg nem értettem, hogy nekem ott kell lennem, símogatnom a hasát közben. Bűbájos kölkeket hoztunk világra mi ketten:-)