Virágos húsvét

Először: Mindenkinek kellemes, vidám, szép, nyugalmas, napfényes, mosolygós, gondtalan /válogass belőle!/
húsvétot kívánok !   

Másodszor: ma csak röviden, gyorsan. Hamarosan kezdenem kell a készülődést az ünnepi családi ebéd befejezéséhez /melyet már tegnap du. elkezdtem./ A reggeli kávézásom idejét kötöm össze most egy gyors post-írással, mert tegnap csináltam egy fotót aprócska kertem egyik csücskéről, ezt szeretném megmutatni Nektek, csatolva hozzá egy kicsi verset is:

    Szép Ernő - Virágok  

Nincs nekem kedvenc virágom,  

melyik szebb, nem prédikálom,  

Mind szeretem, mind csudálom, 

tavasszal mind alig várom.  

És szeretem én a fákat  

amennyit csak szemem láthat.  

Szeretem, ó, a fanépet,  

a fák is olyan szépek, szépek.  

Nem mások ők, nézz csak rájok:  

égig érő zöld virágok.

Pitypang

   

Szép Ernő: PITYPANG

Nótába nem írnak  

Gomblyukba nem tűznek  

Nem tesz kirakatba  

A virágos üzlet  

Mert te nem vagy ritka  

Mert te nem vagy drága  

Csak az árokpartról  

Nézel a világba  

Mintha kis nap sütne 

Orcád oly szép sárga  

Te pitypang,  

Te pitypang virágja  

Az urak, a dámák 

Úgye rád se néznek  

Tán le is tagadnák  

Az ismeretséget  

Pedig hogy meggyúrtunk  

Hogy agyontépáztunk  

Te kezes, te 

kedves Falusi pajtásunk

  

Hófehér lelkedet 

Szétfujtuk a nyárba 

Te pitypang,  

Te pitypang virágja 

Ezennel én tőled  

Bocsánatot kérek  

Köszönöm azt a kis  

Könnyű gyermekséget  

Köszönöm hogy itt vagy  

Lehajlok utánad  

Gyere bemutatlak  

A kaméliának  

Csak nevess rá bátran  

Mezítlábos árva  

Te pitypang,  

Te pitypang virágja.

Szép Ernő szép verse

2008.05.07.csütörtök

Szép Ernő: Ne higgy!  

Ne hidd, ne hidd, ami igaz,
Ami kegyetlen, ami gaz,
Mi ocsmány és alávaló  

Ne hidd, ne hidd, ami való.

Hazugság, amit a lap ír,
Félrebeszél az a papír,
Meredt szemekkel aki sug
Az mind gyalázatos hazug.

Ugratnak, játszanak veled;
Nem lehet az, hogy képzeled!
Nem hiheted, ha van hited,
Gazember vagy, ha elhiszed.

Ne hidd el, ne hidd el, mi gaz,
Ordítsd az égre: nem igaz!
Szeme közé kacagj neki,
Ki a borzasztót hirdeti.

Hátrálj, zárkózz el, menekülj,
Vigyázz, ne süllyedj, el ne züllj,
Vigyázz, a szenny meg ne egyen,
Ne rothadj itt elevenen.

Hallod, ne hidd, mi rút, mi vad,
Mi undort és gyötrelmet ad,
A fényképed, meg a tavasz,
S az Igazság, az az igaz.

Csak ami szép, jó, mindig az,
Mit álmodtál, az az igaz,
Mi nem divat, mi nem haló,
Az, ami örökkévaló.

Csak a kedvesség, az öröm,
A pardon, meg a köszönöm,
A gyöngédség, a figyelem,
Csak az az igaz idelenn.

Csak a segítség, a vigasz,
A barátság, az az igaz.
Csak az a gyémánt-szeretet,
Mi a szívekre veretett.

Beléd döfték a kést: ne hidd,
Kiszaggathatják beleid,
Míg lélegzel s eszmél agyad,
A bűnt tagadd, tagadd, tagadd.

Megmarkolom két válladat,
Szemembe nézz, ne hadd magad,
Tiszta maradj, maradj szabad,
Ne bukj el, meg ne add magad.

Légy tiszta, hős légy, légy erős,
Holtrészeg légy, légy eszelős,
A Földre felhőkből tekints.
Te légy az isten, hogyha nincs.