Vércsorog
Megjelenés
Vércsorog (Vârciorog) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Vércsorog |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417615 |
Körzethívószám | +40 x59[1] |
SIRUTA-kód | 32107 |
Népesség | |
Népesség | 997 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 376 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 58′ 10″, k. h. 22° 16′ 58″46.969355°N 22.282780°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 10″, k. h. 22° 16′ 58″46.969355°N 22.282780°E | |
Vércsorog weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vércsorog (románul: Vârciorog) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő alatt, a Topa patak mellett, Körösbarlangtól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu nevét valószínűleg a környék jellegzetes lilás, agyagos kőzetéről kaphatta. Neve hajdan Vercsellő volt, és a Czibak család uradalmához tartozott. 1563-ban a Czibak család magvaszakadtával a Mágócsi Móricz család kapott rá királyi adománylevelet. A Mágócsi Móricz családtól a birtok örökségként a gróf Keglevich családra szállt.
Az 1800-as évek első felében a Szlávy és a Ruprecht családok voltak itt birtokosok. Az 1900-as évek elején Rédey Richárd volt a település birtokosa.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti fatemploma 1860-ban épült.
- A Szlávy család által épített kastély, mely még az 1800-as években készült.
Természeti értékei
[szerkesztés]- Vércsorog-vízesés: A Vércsorog patakon található, ahol a homokkő és földpát kőzetekre az őskori, permi időszak lilás, agyagos összetevői jellemzőek. Nevét a vízesés hátterében levő színe miatt kapta. A 20 m magasságból lezúduló víztömeg a közepén két részre szakad, majd újra egyesül.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.