Játék Lilangnál!

Lilang nagyon aranyos papírzsepi-tartókat varrt. Felajánlott közülük kettőt, melyeket ki fog sorsolni a bejegyzésénél jelentkezők között. A jelentkezési határidő október 13.

Végre egy hímzés...! :)

A napokban Manka blogján jártam, és erre a szépséges mintára bukkantam. Muszáj volt meghímeznem, annyira tetszik. Már van ötletem a befejezésre is, azt is mutatom, ha elkészül.

Minta: Manka

Ezek után neki kell állnom egy hímzésnek, amit a fiamnak ígéretem, aztán folytatom a magnóliámat is.

Biloba medál

Névnapomra kaptam pár csomag japán delica gyöngyöt a kolléganőimtől. Már rég terveztem valami jó kis Biloba mintát, és most itt volt az alkalom, hogy kipróbáljam. A minta utolsó sorát 15-ös, színben hozzá illő kása hiánya miatt átalakítottam, illetve alakítottam még a befejezésén, azaz az alján is. Henger alakú bőrszíjra fűztem. Van néhány hibája, de az enyém! :)))

Minta: Biloba

Alkottam

Először muszájból vettem kezembe újra a gyöngyöket. Ajándékokat kellett csinálnom, és persze megint a virágmedálnál kötöttem ki. Olyan hálás kis minta, és szerintem a kész darab is megállja ajándékként a helyét. Így hát elkészült 2 medálom, az egyik opál színű swarovskiból, a másik narancs színűből, japán kásával kiegészítve. A fehér annyira megtetszett, hogy magamnak is kellett egyet csinálnom, bár annak a nyaklánc része még hátravan.

És ha már előszedtem a gyöngyöket, megpróbálkoztam egy hasonló medállal, mint amilyet már egyszer fűztem magamnak. A kolléganőimnek nagyon tetszik, és kértek ők is, de mivel nem volt olyan nagy teklám, melyet középként használhattam volna, nem tudtam megfűzni. Aztán Katám megkönyörült rajtam, küldött (többek között) egy olyan csomag tekla gyöngyöt, melyek között volt egy szép nagy. Végül aztán nem azt a színt választottam, mert minő véletlen, mentem swarovskit venni a boltba, és volt olyan színű tekla, amit el tudtam képzelni a kolléganőnek. Múlt vasárnap aztán neki is álltam fűzni... és bontani... A jó égnek sem akart sikerülni, mindig hullámos lett a széle. Persze, ha nem megfelelő méretű gyöngyöket használ az ember, ilyen lesz. Mivel nem minta után fűztem, csak úgy saját kútfőből, nem tudtam, pontosan milyen gyöngyök kellenek, csak kisérletezgettem. Megfűztem vagy három darabot, és persze mindig szétollóztam őket. El is ment a vasárnap délutánom, és ezzel a kedvem is. De annyira izgatta a fantáziámat, hogy hétfőn újra nekifogtam, és elsőre sikerült egy medál. Ma fűztem meg hozzá a nyaklánc részt. Nekem tetszik az eredmény. :)

Minta: saját ötlet alapján.

Nem megy...

Nem értem, egyszerűen nem megy a hímzés. Úgy higgyétek el, hogy augusztus 11. óta, mióta utoljára mutattam a magnóliámat, egyetlen öltést sem sikerült a vásznamra varázsolnom. Nincs kedvem hozzá... :(

A gyöngyfűzés sem megy. Vasárnap fűztem 2 medált - egyiket azóta újrafűztem - és ezekhez a medálokhoz kellene egy sima, egyszerű, egysoros láncocskát fűznöm, hogy végre többek közt ezeket is oda tudjuk adni ajándékba a férjem konzulenseinek. És még a láncokat sem vagyok képes megfűzni... Pedig most aztán nem lehet okom panaszra. A munkahelyem is jól érzem magam, már nem élek akkora stresszben, mint az elmúlt 2,5 évben éltem.

Talán az az ok, hogy többet olvasok. Egy időben sok hangoskönyvet hallgattam, de akkor tudtam hímezni közben. Most inkább a könyvet fizikai valójában olvasom, és érdekel is.

Nemrégiben elolvastam a "Bernadett" c. könyvet, mely a romolhatatlan szentről szól. Aztán olvastam egy igazán szórakoztatót is, a címe "Életfogytig talárban". Ez azért is volt érdekes, mert összefügg a munkámmal. Jelenleg Eric Segaltól olvasom az "Orvosok" c. könyvet. Sajnos, elég apró betűs, és csak esténként tudok időt szakítani rá, de ez a könyv is érdekes, helyenként elgondolkodtató. Aztán a könyvtárból már itt van nálam az "Anyósok városa" is. Igaz, ennek vannak előzményei, a "Nők városa" és a "Férfiak városa". Lehet, ezekkel kellett volna kezdenem.

Ezek mellett voltak hangoskönyvek is: Vernétől "A tizenöt éves kapitány", Tersánszkytól a '"Kakuk Marci", Victor Hugotól "A nevető ember", Cronintól "A mennyország kulcsa", és még vagy 30 másik.

Ja, és az e-bookok... ezekből is volt pár... Most Marlo Morgan: "Vidd hírét az Igazaknak!" c. könyvét olvasom ilyen formában, és nagyon tetszik. Ezen is el lehet gondolkodni rendesen.

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy az Alexandra üzleteiben óriási leárazások voltak, és soha nem jöttünk haza üres kézzel onnan sem.

Ezek után tényleg nem tudom, mikor hozok nektek hímzős bejegyzést...