Az én gyönyörű hegyem Hazajáróék szemével

https://www.youtube.com/watch?v=gn-vdeS8Bng&list=UU5cCUVlSjs-2-HJvpP77fWg&index=5

Szépséges sebhelyeink

Találtam egy másik mecseki filmet az előző csoda alkotóitól.


https://www.youtube.com/watch?v=0H937vzKq9U&fbclid=IwAR03-tCYhfp6zR4Jd5Gqb-RTeF0LMpFTvbuE-1jwq5X3H43xtcD4tfjcWC4

Kelet és nyugat

Egy gyönyörű film a Mecsekről.


https://www.youtube.com/watch?v=BFPLoD9ZGtY&feature=emb_logo





A fotó természetesen az enyém és nem a filmből való. :-)

Egy nem tipikus mai fiúcska

Egy cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, ami nekem nagyon megmelengette a szívemet.
Gondolom, néha én is valami csudabogárnak számítok, hogy nem veszem igénybe a technika egyes vívmányait, hogy nincs okostelefonom és nem is tervezek beszerezni, hogy bár sokat járom az erdőt,  nincs GPS-em csupán papír térképem, de van erről egy elképzelésem, amihez egyelőre tartom magam. Nem mondom, hogy soha nem fog megváltozni, mert ki tudja mit hoz a jövő, és ha valakinél van emilyen okos eszköz akivel túrázom, cseppet sem határolódom el tőle és elismerem, hogy hasznos, de én boldogulok ezek nélkül is.
No de ha én fura vagyok, akkor milyen lehet egy 19 éves fiatalember, aki papír térképek alapján indul el a nagyvilágba, nem fb-ozik és kézzel írja a naplóját?
Én minden sorát, minden szavát élveztem ennek a cikknek és a szívembe zártam ezt a fiúcskát.


https://www.turistamagazin.hu/hir/hazajottem-mert-jollaktam-a-csenddel?fbclid=IwAR3l01goWQsFcXIfDtXMOmK4J6LaACGoEN2_7TMBT9uVHmLbWwhPQJ1ovlE

A boldogság vadregényes útjai

Nagyon szeretem Tamás Rita Ne pánikolj, sportolj! nevezetű oldalát. Mindig rendkívül ösztönző cikkeket ír és saját példájával is bemutatja amire másokat bíztat. Mindene a sport, ez segítette át élete nagy tragédiáin, nehézségein. Megbirkózott a rákkal, a pánikbetegséggel, magánéleti válságokkal, s azon igyekszik, hogy másokat is bátorítson. Hol hírességek, hol egészen hétköznapi emberek történeteit meséli el, ezzel adva erőt, reménységet azoknak, aki betegek, megfáradtak, küzdenek a kg-okkal vagy egyéb nehézségeik vannak.
Rendkívül tetszett, mikor egy egészen idős hölgyről írt, aki már nem fiatalon kezdett el futni s a maratonig jutott. Valahol kicsit magamat láttam benne, hisz majd 50 évesen kezdtem a sziklákat kóstolgatni, néha még kicsit magamat is bolondnak tartva ezért. Hozzá is szóltam a cikkhez, s legnagyobb ámulatomra Rita megkeresett, hogy szívesen írna rólam. De hát én nem vagyok semmi különös....persze ne legyek a jónak elrontója, álltam elébe, ha ő úgy érezte, ez esetleg másoknak jelenthet valamit. Ő már pedig úgy érezte, így hát emailben elküldte a kérdéseit, fotókat kért, s azt mondta, majd szól, ha megjelenik a neten.
Eltelt pár hét, aztán hónapok, én úgy gondoltam végül érdektelen lett a dolog vagy nem volt idő a megírására, mígnem egy másik cikkhez való hozzászólásom kapcsán egészen véletlenül derült ki, hogy pedig bizony megjelent, csak valószínű a rengeteg elfoglaltság miatt Rita engem elfeledett értesíteni.
No de bánja kánya, végül fél év csúszással én is értesülhettem róla, s bevallom meghatottan olvastam el az írást, ami bizony nem is rövid és még képes galériával is ki van egészítve.
Elhoztam nektek is:



http://www.csupasport.hu/turazas/a-boldogsag-vadregenyes-utjai-16506/?fbclid=IwAR1NmOFRKS1DzQ0JNY6XqIRmcLmMHEwAthyhMvJ8FwLnpJSHjx2dpqY89n0

Ide nekem a hiúzt!

Filmecske Szőrmesterről és a hiúzról.

https://vimeo.com/320606158

Az utolsó

Ma az utolsó 
hófolt is patakká vált
ócska tetőmön.


https://www.youtube.com/watch?v=SeBdCR4FUzg

Két mankóval

Egy véletlen folytán szereztem tudomást erről a számomra nagyszerű kalandról, amelybe Horváth Gyula vágott bele. Célja az Országos Kéktúra végigjárása, s ez önmagában is klassz dolog, de amivel végképp kiérdemelte a nagyrabecsülésemet, hogy két mankóval teszi mindezt.
A fb-on tagja vagyok egy Alaptábor nevű túrás csoportnak, akinek a létrehozója egy adásvétel kapcsán került kapcsolatba Gyulával, s innen hallottam hírét az egésznek. Azóta nyomon követem a lépteit, és teljes gőzzel szurkolok neki. Nem siet, nem a teljesítmény a célja, ezt a lábai nem is engedik meg, hisz van olyan nap, hogy csupán néhány km-t tud megtenni, hanem, hogy minél többet lásson, tapasztaljon.
Ha van kedvetek olvassátok el Gábor, az Alaptábor fórum létrehozójának találkozását Gyulával, amit ezen a linken találtok:

http://alaptabor.hu/2017/05/04/az-alaptabor-ahol-tud-segit/

Gábor kedvességét én magam is megtapasztalhattam, mikor egy használt hátizsákot vettem tőle. Rendkívül korrekt volt, nagyon hamar postázta a küldeményt, megadta a telefonszámát, elérhetőségét, s mikor megérkezett a csomag teljesen elájultam. A hátizsák annyira szép állapotban volt, hogy nem is illett rá a használt szó. A kartondobozra pedig, a feladó neve mellé szívet melengető rajzocska készült számomra egy teljesen ismeretlen fiútól. Ez még sokáig felvidított ha eszembe jutott. Pedig milyen apróság, de bearanyozta vele a napomat. Ki is vágtam a dobozból és eltettem magamnak emlékbe.
(A hátizsák most éppen ezen a napon mászópajti hátán úton van a havas Triglavra, úgyhogy nagy izgalomban vagyok.)

Innen volt aztán az ismeretségünk, s így kerültem az Alaptáborba, ahol rengeteg hasznos információt és sok szép képet kapunk a tagoktól.




És aki esetleg fb-tag, valamint van kedve és megteheti, itt kísérheti nyomon Gyula útját. Jómagam mindig izgatottan várom a bejelentkezéseit, s gondolom neki is jól esik ha szurkolunk.

https://www.facebook.com/M%C3%A1sf%C3%A9l-milli%C3%B3-l%C3%A9p%C3%A9s-k%C3%A9t-mank%C3%B3val-Avagy-K%C3%A9kt%C3%BAr%C3%A1k-m%C3%A1sk%C3%A9pp-498222930567214/

Fény

Magyari Lajos:
Lázár Mihály üzenete


A rácsokon túl, ím felkel a Nap,
S apró zajokkal jön a reggel.
Ott lépdel most, túl falakon...
Fényt iszik a szomjas ember.

Fényt iszik az, ki fényre szomjas
Lelkét csordultig teletölti,
Aki ily itallal oltja szomját,
Tán nem is lehet azt megölni,

Mert oly szabad, oly sérthetetlen,
Mint az égen surrogó madár:
Messze néz, arra nem figyelhet,
Hogy körül mily tivornya áll,

Hogy mily szeszekkel, szédülettel
Hajtják a népet ronda táncba:
Biz’ összezúzzák, ki nem táncol,
És belerokkan, aki járja.

De felkél a Nap újra reggel,
Rácsokat olvaszt ragyogása.
A kínt, a kínt rejtsd el mélyre,
Egyetlen hóhér meg ne lássa.

Hát ne sziszegj, ha körmöd tépik,
Akkor se szólj, ha megölnek,
Lelked csordultig tele fénnyel,
S ez elég lesz túlélni őket.



Kamaszkorom egyik kedvenc lemezén is rajta van:
https://www.youtube.com/watch?v=nWhAPs81Ng8

A selyemút árvái

Ezt a filmet tegnap este találtam. Igaz események alapján készült, s így még értékesebb számomra.
Fantasztikus történet arról, miként nyer meg egy fiatalember-aki egyáltalán nem ezért indul útnak-hatvan kínai árva gyermeket, miként változtatja meg az életüket, miként kovácsol belőlük összetartó, egymáshoz ragaszkodó csapatot és miként vezeti őket több száz km-en keresztül, hogy biztonságba helyezhesse őket.
Csodálatos!! Érdemes megnézni, aki ég nem látta.


https://gloria.tv/media/zvjgRfjQyqD

Philomena – Határtalan szeretet

A minap láttam ezt a filmet és nagyon tetszett. Aki nem ismeri, érdemes megnézni, hogy fog össze két egészen különböző beállítottságú ember egy cél elérésének érdekében, és hogy reagálnak az események különböző fordulataira. A legszebb benne azonban a számomra a megbocsátás tudománya volt, amiből Philomena csillagos ötösre vizsgázott.


http://www.ingyen-video.net/philomena-hatartalan-szeretet-online-2013-vidto/

Képek

Ezt valaki a fb oldalamra rakta fel. Még ilyet! Pedig szinte nem is ismer. :-D


https://www.facebook.com/mott.blog/posts/1156824411008251?pnref=story

Gyökerek

Erre a bejegyzésre már rég készülök. Tulajdonképp azóta, hogy megtaláltam a következő kisfilmet. Csupán egy fotó hiányzott hozzá, amit végül Ozser segítségével sikerült ide varázsolni. Ezúton is köszönet érte!
Talán nem lesz olyan különös, leginkább magam miatt rakom ide. Bár sejtésem szerint azért Mamkának valamelyest biztos érdekes lesz a viselet miatt. Igaz, egyszerű viselet, nem különösebben díszes, de  nekem a legszebb a világon.
Számomra azért kedves a videó, mert a gyökereim vannak benne. Ahogy látom a képeken a ruhákat, amilyeneket a nagymamáim is hordtak, valahogy könny szökik a szemembe. Azt hiszem az utolsó generáció vagyok, aki elcsíphetett még valamit ősei kultúrájából. Az én nagymamáim még parasztruhában jártak, Kobak mostani szekrénye is egyik mamámé volt, annak idején hat ember tárolta benne a ruháit, most már neki egymagának alig elég. Az ajtaja belső falára ceruzával be van írva az esküvő és az első két gyerek születésének ideje. A második kettő úgy látszik már nem volt olyan lényeges. :-D Anyukám a harmadik volt.
Kaptam anno néhány gyönyörű ruhadarabot (kacamajkát, repikát, szoknyát) is a nagymamáimtól, de azok sajnos már nincsenek meg. Két nagykendő maradt csupán és az emlékek a fejemben.
Nagyon sokat jelent számomra, hogy még láthattam valamicskét a régi világból.
A  fotón az egyik leány az anyai nagymamám. Mit gondoltok, melyik? :-)



http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/_multimedia/a_tarnoki_szlovak_noi_viselet/a_tarnoki_szlovak_noi_viselet.htm

Beszámoló

Nem mindenki olvassa a kommenteket, úgyhogy ide linkelem nektek annak a bizonyos kedves pécsi házaspárnak a beszámolóját a túrájukról:


https://vanmasikmenetszel.wordpress.com/2015/07/27/vandoruton-a-borzsonyben/

Gyöngy a csillag....

https://www.youtube.com/watch?v=o5CfM21ii1k

„Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő”?

El tudja veszteni, vagy a Mick Jagger által kikövezett úton haladva még 72 évesen is színpadon lesz majd?

A Stones-ból Keith Richardsot figyelem inkább. Az utóbbi pár évben rottyant egyet, de egy alkotó addig él, ameddig dolgozik. Vannak persze képességek, amelyeket ha elveszít, jobb, ha leteszi a lantot, de akkor alkot tovább más módon. Pont múltkor beszélgettünk erről. Arra jutottunk, hogy kellene egy rakendroll-nyugdíjasközpont.

Viccel?

Nem. A zenészek megszokták és szeretik a közösségi létet. Nem szeretnénk öregen egyenként kinézegetni egy-egy ház ablakából, figyelve a forgalmat. Másrészt elég rossz a zenészek nyugdíja. Jókat buliznánk, muzsikálnánk odabent. Éltem már közösségben, szóval tudom, hogy amikor az ember gyengébb és tehetetlenebb, jó másokkal összefogni, egymás seggét kitörölni. Tibcsi és a Fogatlanok. Bandi And The Aranyérs. Livius és a Szottyadt Herék. Évente kioszthatnánk az Arany Kacsa Díjat, hetvenes groupie-k begördülnének a klubszobába minden pénteken és szombaton...

 ****

Bizonyára szakmai ártalom, hogy ezt a részt emelem ki, de marhára tetszett, hogy valakinek eszébe jut ereje teljében ilyenekre gondolni. Nem jellemző, hisz többségünknek fogalma sincs mivel jár az öregség, amíg nem érünk bele, vagy nem kerülünk vele közeli kapcsolatba valaki révén.

A teljes cikk itt olvasható:
http://fesztival.mandiner.hu/cikk/20150610_nem_akarok_uj_vasfuggonyoket_kiss_tibi_interju_mandiner

Képeskönyv

Van aki tudja, hogy csináltam egy nézegetős oldalacskát a fb-on a falucskámról.
Aki meg nem tudja, de van kedve bekukkantani, hát íme:

https://www.facebook.com/kiskemenceikepeskonyv?ref=aymt_homepage_panel

***

http://vimeo.com/67992157

Csak mert nagyon szép.....

https://www.youtube.com/watch?v=hZyzMXd5H1Q

Népdalverseny

A jó múltkor Kobakék egy népdalvesenyen voltak. Zenetanáruk négy fiút választott ki a feladatra, amin kissé csodálkoztam. A versenyről hazafelé tartva felhív a legényke:
-Mami, nem lettünk sem elsők, sem másodikak, sem harmadikak...
-Nem baj-kezdtem volna vigasztalni.
-...hanem kiemelt elsők!!!!
Nagyon örültek, én szintén, csak azt sajnáltam, hogy nem hallhattam őket. Igazán kíváncsi lettem volna a négy fiúcska produkciójára.
Ma viszont teljesült a kívánságom, mert az anyáknapi ünnepségen három dalt előadtak.
Hát a felvétel elég gyatra, de nekem dagad a mellem rendesen. :-)


https://www.youtube.com/watch?v=6OcKersB7YM&feature=youtu.be