A fűszerkert bőségesen ellát

friss fűszerekkel, mostanában van miből választani.

Bazsalikom

Most olvastam (ebben a bejegyzésben), hogy 20 cm körül vissza kell vágni, hogy elbokrosodjon, sőt, a hajtások vége vízben gyökeresedik. Már tesztelem, hogy működik-e. Az első vetésre igencsak ráfért a visszavágás, úgyhogy hamarosan csinálok egy adag pestot a zsenge levelekből (túlérett levélből gyorsan romlik), a maradékból pedig szirupot. 

Tárkony

Hatalmasra nőtt, már virágzik. A levágott rész könnyen szárítható, érdemes szárával, szebb lesz a végeredmény. Tavaly már szárítottam, a télen teszteltem, jól használható. A fűszervajat meg el ne felejtsem kipróbálni!

Zsálya
A zsályát is visszavágtam már június közepén, hogy ne nőjön hatalmasra. Szárításkor elég sok szürkül, az íze kevésbé jó, viszont nagyon sokáig szedhető, azt hiszem, én maradok a friss változatnál.

Kapor
Zsengét már alig találni, de tökfőzelékbe és kovászos uborkába használható a virágzó is. Ősszel szokott még kelni, de lehet, hogy idén nem várom meg, vetek egy keveset hamarosan.

Citromillatú kakukkfű

A tavasszal elég rosszul nézett ki, a nyár elejére megerősödött, akkor kicsit visszavágtam. A levágott részeket összekötöttem és megszárítottam, jó illata van, remélem, télen tudom használni. Szirupot is főztem már belőle, finom mindenféle nyári italhoz.

Csombor

Tavaly elkövettem azt a hibát, hogy virágzáskor nem szedtem azonnal a téli adagot (nagy volt a szárazság, egy kis esőre vártam, de hiába), sokat vesztett az ízéből. Most kezd virágozni, úgyhogy a szárításra szánt adagot hamarosan begyűjtöm. 

Az évelő csombort (tényleg az lesz az ismeretlen bokor, itt megtaláltam) és a kakukkfüvet ritkábban használom, de nagyon szépek, főleg, ha tele vannak virággal (itt mutattam). 

Mindig fura volt, hogy a könyvekben csak

hasonlított az én kerti kakukkfüvem a többire, úgy nagyjából, gondoltam is, hogy ki kellene deríteni, melyik a kakukkfüvek közül, mert talán mégse kerti, mint ahogy azt a nagyanyám állította. Aztán tavasszal rámírt valaki a facebookon, hogy ez nem csombor? Á, nem, van olyanom, évelő, hatalmas, szép kerek bokor, ez biztos kakukkfű. 

 

A Vadon termő és termesztett gyógynövények című vaskos szakirodalom egyébként a kakukkfűnél írja is népies elnevezésként a csombort, szóval ekkor még mindig biztos voltam benne, hogy az enyém valamilyen kakukkfű. A napokban azonban a kezembe került a Búvár zsebkönyvek közül a Fűszernövények, és ott végre teljes egészében beazonosítható volt az én kakukkfüvem, csak éppen csombor néven.

Annamari járatos a botanikában, megkérdeztem, úgyhogy hivatalossá vált, az én kakukkfüvem valójában borsikafű, vagyis csombor. Hurkafű, bécsi rozmaring, kerti izsópfű. A hurkafű a kedvencem, lehet, hogy ez után így hívom majd.

Szóval most szólok, hogy aki áprilisban kakukkfű magot kapott tőlem, csombort keressen a kertben. Remélem, mindenkinek illatozik már! 

Ez pedig (balra) a korábban borsikafűnek hitt (ez szerepelt a céduláján, sok évvel ezelőtti hiperes vásárlás) fűszernövény, azonosítása még folyamatban van. Mellette a dúsan virágzó szintén hiperes kakukkfű (a mezőn gyűjtöttől kicsit eltér, nyilván ez valami tömegtermesztésre szánt nemesítés). Szára kissé fásodó, erőteljes növekedésű (tavasszal megnyírtam, azért csak ekkora). Ha valakinek van ötlete, mi ez, kíváncsian várom. 

Egyébként meg írjatok rám, ha már nem kommenteltek nyilvánosan, ha valami furát írok. Hátha megint tanulok valamit.

A kakukkfű a kavicsos,

igénytelen talajon is  megél, ilyen pedig akad bőven errefelé. A kövek között, sőt, még a járda repedéseiben is találok néha egyet. A magot szerintem csak el kell szórni valami napsütötte helyre, ahol nyugodtan nőhet.

Április végén, május elején kel, pár centisen már erős illatot áraszt. Szárazságban néha öntök rá egy kis vizet, de különösebb gondozást nem igényel. Virágzáskor szedek pár tövet, amit megszárítok, a többit meghagyom amíg díszít. Ha elhullatta a magját, hamar elfásodik, satnyul, akkor már felhúzkodom.
 

Főleg párolt húsokhoz (ez a kedvenc receptem) és sült zöldséghez (például ehhez) használom, de a lencsefőzelékbe és a paradicsomos ételekbe (pl. töltött paprika), szószokba (mint ez is) is mindig teszek. 

Közben találtam még egy zacskó kakukkfüvet (mindig a szükséges többszörösét gyűjtöm be) az alján jó sok maggal, úgyhogy jut mindenkinek.
 

VKOrsi, Fidike, Mamka, revasa, Juhmeli, salamka, Emőke

 

a szinre pont szin kukac gmail pont com címre vagy fb üzenetben kérem a címeket, és kedden postázom a magot!

A fűszernövény akár egy kis cserépben

is megél, és sok már most szedhető. Sokoldalúan felhasználható, érdemes tehát kísérletezni velük. Az elmúlt években meghonosítottam a kertben pár újat is a régiek mellett.
 

Snidling

Nagyon korai, és az idei tél kedvezett neki. Nagy túlélő és akár egy pohárban is megél. Virágzás után elveszíti zsengeségét, de fogyasztható továbbra is. Gyönyörű a virága, de mielőtt szórni kezdi a magját, ezt is levágom, mert ha hagynám, mindenütt elszaporodna. Most hozza az első bimbókat, a képet egy korábbi bejegyzésből hoztam.
 

Bazsalikom

Nagy a fényigénye és kényes, ezért cserépbe ültetem. A magot csak el kell szórni, és jó sokat várni, míg kikel. Idén már nem fogok a kertbe ültetni, mert a nagy melegben egyszerre virágot hoz, és hiába csipkedem le a bimbókat, a szára gyorsan megvastagszik és a levelei elsatnyulnak.

Egy korábbi bejegyzésem a bazsalikom gondozásáról itt olvasható. A kép szintén tavalyi, az ideit már elvetettem, és valami fura oknál fogva egy hét után ki is csírázott.
 

Borsmsutár (rucola)

Nekem csak késő ősztől tavaszig van, mert nyáron a földibolhák felzabálják. Idén a tél kedvezett neki, januárig szedhető volt, majd a kisebb fagyok után is hamarosan. 

Ősszel elszórom a magot (csak a földre) és kikel, ennyi. Magot évek óta nem vettem, mert beérik (erről itt írtam), de arra ügyelni kell, hogy a növény virágzás után hatalmasra nő, úgyhogy sokat nem érdemes meghagyni. Fűszerként és salátaként is lehet fogyasztani. Feldolgozni pestoként szoktam, tésztára és pirítósra is finom.

Tárkony

Évekig próbáltam magról vetni, de semmi nem lett belőle, aztán tavaly kaptam az egyik ismerőstől tövet. Meglepett, hogy télen nem maradt föld feletti része. Szépen hajt, már szedhető. Túl sok ötletem nincs, hogy mire használjam, de a tárkonyos krumplileves télen is, nyáron is megunhatatlan. Ha van valakinek receptötlete, szívesen fogadom. A fotó jó egy hónapos, közben szépen elbokrosodott.
 

Kakukkfű

Az örök kedvenc. Fűszernövény, gyógynövény (télen köhögésre nagyon jó a teája) és szegélynövény. Rengeteg faja van, a kerti a kedvencem. Nem sok teendő van vele, májusban magról kel, virágzás után megfásodik és elsatnyul, érdemes virágzáskor szedni télire. 

Tavaly vettem citromillatút, szépen áttelelt és most hozza a friss hajtásokat. Kicsit satnya, visszavágtam a felkopaszodott részeket, remélem, hamarosan elbokrosodik.

folyt. köv.

2. rész: medvehagyma, kapor, turbolya, zsálya

A kakukkfüves csirke

az egyik kedvencem, gyorsan elkészül és sokféleképpen felhasználható étel. Só, fokhagyma, kakukkfű és némi párolás, ennyi az egész.

A húst megmosom és megtörlöm, hogy ne legyen vizes, majd megsózom. A serpenyőbe egy kevés olajat öntök, a húst egy kicsit megpirítom, majd lefedem és hagyom a saját levében párolódni. Miközben párolódik, megpucolom hozzá a fokhagymát és egy szép darab kakukkfüvet is letörök hozzá.

A fokhagymagerezdeket keresztben elfelezem és vágott felével teszem a hús tetejére, majd erre a kakukkfüvet. A kakukkfüvet mindig egészben használom, így a főzés végén könnyen ki lehet venni és csak az íze marad.
Ha már a saját leve elfőtt, pótolom, de mindig csak annyi vizet öntök hozzá, hogy a serpenyő alján egy ujjnyi legyen, így a csirke csak párolódik. A fokhagyma és a kakukkfű végig a tetején marad, de a gőze így is szépen átjárja a húst és csodás íze lesz. Ha omlósra párolódott, akkor a levét elfőzve a végén csodálatos szaft marad.

Gyerekkoromban mindig rizzsel ettük, talán ez a köret illik hozzá leginkább, de nagyon sokféleképpen használható. Zöldbabhoz és tökfőzelékhez is nagyon szeretem, kenyérrel még frissen vagy másnap hidegen, apróra tépve pitában.

Csirkecombból csinálom a leggyakrabban, de minden olyan hús jó hozzá, ami tartalmaz egy kis zsírt. A combot mindig bőrrel, csonttal használom, mert ettől a szaft hidegen kocsonyásodik és akár kenyérre is kenhető.

Nagyanyám receptje.

Néhány kerti kedvenc

szinte semmi gondoskodást nem igényel. Magot érlel és a következő évben kikel, aztán csak le kell szedni a javát.

A kapor minden évben gyönyörű. A szezon rövid, június közepére már megvastagszik a szára, eltűnik a levele, megsárgul és magot érlel. Ez a felmagzott, megkeményedett kapor uborkába és tökfőzelékbe jó, kapormártásba, kapros túrógombócba viszont már nem.

Ez még a köztes állapot, zöld levelekkel és bimbós virágzattal. 

Ez viszont már virágba borult.

A kakukkfű szintén nem igényel gondoskodást, minden évben szépen fejlődik. Kifejezetten igénytelen növény, akár a kövek között is megél. Fontos gyógy- és fűszernövény, több típusa van, ez a magok érlelése után megfásodik és elpusztul.

Párnás változata vadon nő és már most virágzik.

A Új-zélandi spenót szintén elhullajtja a magját és tavasszal szépen kel. Későbbi, mint a sima változata és a fagyokig szedhető. A szárazságot nem bírja, olyankor csak lapít, de ha kap egy kis esőt, ismét harsány zöld színben pompázik.

Nem ilyen egyszerű eset a bazsalikom, amit ugyan többször vetettem, de a hideg hajnalok miatt nem nagyon fejlődik. Vagy két hete szegény fényképezőgépem nem tudott rá fókuszálni, olyan pici volt, most már simán csak nyamvadt. A jóval korábbi, cserepes ültetés pedig már elvirágzott, levele alig, bár az nem a növény hibája, egyszerűen csak elfogyott. Vetettem tárkonyt, de ki se kelt, igaz, így gondoskodni sem kell róla.

A zsályám alakul. Ezt tavaly tavasszal vettem és azonnal ki lett ültetve. A korábbit cserépben hagytam és a telet a pincében töltötte, de ott olyan korán hajtani kezdett, hogy mire ki lehetett volna vinni, elpusztult. Tavasszal két hosszú ága volt és a rengeteg friss hajtás a földig húzta, úgyhogy visszavágtam, így egész formás lett. Nekem kicsit furcsa, sima szürkét akartam venni, de tavaly csak ezt az arany változatot kaptam, amit mostanában dísznövényként is látni a tereken.

Ezeket a növényeket tavaly augusztusban ültették ki nálunk a városban. Később még párszor megöntözték őket, de aztán magukra hagyták, mégis milyen szépek.

A borsmustár (rucola) olyan gyorsan virágba borult, hogy észre se vettem. Megvárom, amíg megérleli a magokat, begyűjtöm (mert különben képes, és minden szeme kikel) és felhúzkodom. A friss már kel, mert ez a virágzás után szintén el fog pusztulni.

A kert nyáron sok elfoglaltsággal jár,

de én nagyon szeretem. Némelyik növény szinte semmi gondoskodást nem igényel, némelyik pedig nem és nem akar megtelepedni nálunk. Az articsóka projekt például évek óta sikertelenül fut, apró növényt már sikerült nevelni, aztán jöttek, láttak és taroltak a csigák. Most mutatok párat azok közül a növények közül, amelyek nem sok figyelmet igényelnek, mégis nagyon szép termést hoznak.

A legkönnyebb talán a paradicsom termesztése. Hosszú a tenyészideje és nem igényel sok gondoskodást. Még gyerekkoromban kaptunk nagyon finom paradicsommagot, ami aztán sok évig szépen kelt magától, de mivel rengeteg, így végül sikerült kipusztítani*.

Nem szeretek palántát venni, mert pont olyan fajtákat árulnak, mint amit a boltban kapni egész évben, úgyhogy én inkább magam vetem a magot. Nem szoktam túl korán kezdeni, mert akkor túl sok időt tölt bent és megnyúlik, mire ki lehet ültetni. Talán februárban vetettem a palántához a magot, San Marzanot, most pedig már virágzik.

Az elmúlt években próbálkoztam több fajtával, de a keresett, kicsi és nagyon finom paradicsomnak a közelében sem járt egyik sem. Ez egyébként megtévesztően hasonlít a San Marzanora, de szerintem jóval kisebb. Nemsokára kiderül, mert idén mindkettőből van. A San Marzanot vettem, a régóta áhítottból pedig kaptam pár szemet, kiszedtem a magját és már szépen fejlődik.
Korábban már mutattam, május elején így nézett ki, tehát április közepe táján vethettem, de sose tudom, mit mikor vetek, mert mindig az esőre várok, és a jobb időre**. A bazsalikomom pl. nagyon nehezen kel, neki mindegy, mit mutat a naptár, nem szereti a hűvös éjszakákat, néhány kikelt, fejlődik is, de csak nagy nehezen.

A fotón a két (valójában négy) nagyobb tő a palántázott San Marzano, mellette a sok kicsi az apróbb, szabadfölbe vetett.

Tavaly gyönyörű és nagyon finom babot kapunk, ami megmaradt, az már szépen nő vagy fut, melyik milyen törekvő. Ültetés előtt érdemes kicsit áztatni, akkor a már ráncos bab szépen felszívja a vizet, az így elraktározott nedvesség pedig megkönnyíti a csírázását. Borsót, csemegekukoricát szintén érdemes beáztatni ültetés előtt.

 

Május 22-én lett ültetve (a fotó dátuma most jól jött), az alábbi fotó pedig szombaton készült. A kerítésre futó bab az új kezdeményezés a kertben, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

Ez pedig egy korábbi ültetés, a hegyen van, nem a kertben, ott már némelyik virágzik,

némelyik pedig az életéért küzd. Ez nem csiga, ez nyúl. 

A kakukkfű mindenütt kel, én már a frisset használom.

Eddig gyönyörködtem a snidling virágjában, de a hétvégén leszedtem, mert lassan beérik a mag, és a meglévő két folyóméter éppen elég belőle.

A többivel pedig hamarosan jövök!

* Irtani kellett, annyi kelt.
**Jobb idő bármihez képest van. Ha szárazság van, akkor a jobb idő az esőt jelenti, ha hidegek az éjszakák, akkor a melegebb időt, ha viszont hosszú ideje meleg van, akkor a pár fokos lehűlés a virágoknak is szemmel látható megkönnyebbülést jelent.

Az IKEA kínálatában szerepel

most ez a sült zöldséges finomság, én az eredetiből nem ettem, viszont kaptam egy receptkártyát azzal a kitétellel, hogy ezt ki kell próbálnom!

Finom és egyszerű, a zöldségek aprítása után sokat nem kell vele foglalkozni és bármivel fűszerezhető. Nálam most a kakukkfű volt hangsúlyos, de lehet bazsalikom, zsálya, vagy ami kéznél van. Bulgur helyett kuszkuszt csináltam hozzá, mert az volt otthon, és ezennel rá is kaptam, eddig leginkább csak rakosgattam ide-oda a dobozát, hogy finom ez, majd csinálok. Tíz perc alatt semmi munkával köret varázsolható belőle!

A recept az IKEA oldalán is szerepel, bemásolom, mert az akció csak május 30-ig tart, szerintem hamarosan leveszik. Chili & Vanilia receptje. 

Grillezett csirkemell citromos-sült zöldséges bulgurral

Hozzávalók (4 adag)
30 dkg padlizsán, felkockázva
25 dkg cukkini, felkockázva
1 piros kaliforniai paprika
2 lilahagyma, cikkekre szeletelve
50ml olívaolaj
só, bors
1 citrom reszelt héja
1 csokor petrezselyem, finomra aprítva
10 dkg durva szemcséjű bulgur
4x15 dkg csirkemellfilé

A felkockázott zöldségeket és a lilahagymát összeforgatjuk az olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. 200C fokos sütőben 30 perc alatt megsütjük, hogy a szélek kissé karamellizálódjanak. Amikor megsültek, rászórjuk a reszelt citromhéjat. A bulgurt kevés olívaolajon átforgatjuk, felöntjük 2,5x-es mennyiségű vízzel, majd puhára főzzük. Összekeverjük a sült zöldségekkel, végül hozzáadjuk a finomra aprított petrezselymet is. Grillezett csirkemellfilé köreteként tálaljuk. A csirkemellett serpenyőben mindkét oldalán megsütjük. 

A kert nálunk kicsit zegzugos,

nincsenek szigorú ágyások, sok minden magról kel. Az eper mellett fokhagyma, kakukkfű és virág, a csalán a kerti szerszámos tövében, citromfű, menta, ahol éppen felbukkan, kapor bárhol. Lényegében bárhol bármi felbukkanhat.

Idén a legtöbbet a paradicsomtól várok. A szabadföldbe vetett még kicsi, de nagyon biztató! Apró, hosszúkás, tömör húsú, nagyon finom paradicsomokat nevel, a növény igénytelen és magról kel, viszont nekünk pár éve sikerült kikapálnunk, azóta keresem.
Tavaly kaptam pár szemet, kiszedtem a magját és most szépen fejlődik. Ha minden jól megy, nálunk megoldódik a paradicsomkérdés, mert ezután ügyelek rá, hogy ne vesszen ki. A paradicsom azon kevés növény közé tartozik, amit nem kell vetésforgóban ültetni, jól érzi magát egy helyen, úgyhogy idén biztos helyre ültetem, és innentől az lesz a paradicsomágyás.

Ez az a fűszernövény, amit egy lakatlan szigetre is magammal vinnék. A kakukkfűnek rengeteg fajtája létezik, ez egy közülük. Ilyentájt kel, ez is magról, rengeteg és mivel szép szegélynövény, a virágos ágyásokban sem zavaró. Leginkább a kövek között érzi jól magát, nálunk még a lépcső hasadékában is felbukkan.

Ha megnő, ilyen lesz. Húsokhoz, hüvelyesekhez, paradicsomos ételekhez, sült zöldségekhez használom, sokszor és sokat, nyáron frissen, télen szárítva.

Aki még nem ültetett a kertjében citromfüvet, mentát, szerintem ne is tegye, maradjon csak cserépben, balkonládában. Soha többet nem fog tőle megszabadulni!

Tavaly az egész kertünket elborította a kapor, úgyhogy idén már most ritkítom. Sajnos nagyon rövid a szezonja, gyorsan virágot hoz, a növény elfásodik és az apró levelek eltűnnek. Uborkába, tökfőzelékbe az is jó, de a kaporszószba, a kapros túrógombócba bizony ezek a zsenge levelek kellenek.

Az idei tél nagyon hideg volt, a rucolám nem élte túl, úgyhogy vetni kellett. Ilyen a vetett,

ez pedig az egyetlen magról  kelt példány. Pestonak még kevés, de egy saláta már lesz belőle.

Nekem zöld rebarbarám van, a főzős műsorokban, újságokban mindenhol pirosat látni. Magról vetve két évig kellett nevelgetni, nem is volt egyszerű, csak a cserépbe vetett maradt meg, aztán éppen olyan zöld lett, mint a többi.
Ez a kedvenc rebarbarás sütim, eperrel pedig nagyon finom sült gyümölcsöt lehet belőle sütni (innen az ötlet) egy kis gyömbérrel és cukorral, csak sajnos nem mindig találkoznak. Mire szedhető az eper, arra már nincs rebarbara.

Tavaly sütés előtt így nézett ki, idén még csak rebarbara van, az eperre még várni kell.

Már csak úgy két méter snidlingünk van, mert a többit tavaly elosztogattuk. Lassan virágba borul és gyönyörű lesz, én ilyenkor is nagyon szeretem.

A könnyen és gyorsan ebéd

nálam általában valami tésztát jelent. Dolce Vita Padlizsános, cukkinis szószát nagyon szeretem, üvegben tartósítószer nélkül is sokáig eltartható és jól variálható. Készíthetjük ízlés szerinti padlizsán és cukkini arányokkal (nálam a padlizsán a hangsúlyos) és kedvünk szerint fűszerezhetjük nemcsak bazsalikommal, hanem kakukkfűvel, zsályával is.

Minden ősszel készítek belőle egy nagyobb adagot, amit aztán üvegekbe töltök, jól záródó fedővel tavaszig eláll, a lényeg, hogy elég szaftos legyen a paradicsomtól, így az üveg nem lesz levegős.

Ha nincs nagy hőség, szeretem a sütőben elkészíteni. A zöldségeket megsütöm egy üvegtálban (először fólia alatt, majd leveszem, hogy ne legyen olyan leves), a paradicsomszószt pedig külön megfőzöm a fűszernövényekkel, hogy jobban át tudja adni az ízeket. A zsályát is, kakukkfüvet is szárral vagy csokorba teszem bele, így a végén könnyen ki tudom venni. Ha félig megsültek a zöldségek, akkor hozzáadom a paradicsomszószt és készre sütöm a sütőben.
Arra ügyelni kell, hogy a forró üvegtálra hideg paradicsomszószt ne öntsünk. Idén nem sok paradicsom termett a kertben, helyette Ortomio sűrített paradicsomot tettem bele, ezt használom minden paradicsomos ételbe, ha már nincs friss paradicsom. Még forrón üvegekbe töltöm, tetővel lezárom és pár percre felfordítom az üvegeket, hogy ezzel is sterilizáljam.

A nyáron elég sokszor készítettem, nagyon finom apróra kockázott mozzarellával vagy reszelt grana padanoval, olajbogyóval, friss bazsalikommal. Jó pennével és fusillivel, de friss barna kenyérrel is finom akár ebédre, akár vacsorára.