Piacon jártam

Mi a legbiztosabb jele, hogy élek, sőt piacon is voltam? Hogy ilyenek készülnek a konyhámban. A Fehérvári úti Vásárcsarnokban van egy zöldséges, az emeleti részen, aki csupa ilyen csudaszínű zöldséget termeszt: sárga céklát és lila krumplit meg karfiolt. És van nála édesburgonya meg édeskömény, sőt gyömbér meg még ezer különlegesség. Szóval jól felpakoltam nála :)

Fehértől a sötétig: fokhagyma, póréhagyma, sárga cékla, sárgarépa, cékla, lila répa.

Ezt így ment a sütőbe. Rálocsoltam 2 evőkanál balzsamecetet, sóztam, borsoztam is. Alá került egy fél deci fehérbor, a tetejére pedig egy kisebb darab felkarkikázott sütni való kolbász. Mire a fólia alatt úgy 3/4 óra megsült, már nem volt ilyen szép színe, mert a cékla mindent összefogott, viszont isteni finom lett a végeredmény. Este pedig hidegen a maradékot amolyan salátaként ettem meg.

Sütőtökös zabkása, a tökéletes reggeli

Már meséltem róla, hogy milyen varázslatos világba vezetett el az 5 elemes konyha tanfolyam, ahol a kínai étkezési rendszerről tanultam Farkas Vikitől. Időről-időre újra eszembe jutnak a finomságok, amiket nála kóstoltam és mindig megállapítom, hogy mennyire egyszerű egészséges ételeket enni.

Most végre online is elérhető az 5 elem harmóniájára épülő étkezésről szóló tanfolyam, mindenképpen ajánlom, ha egy kicsit tudatosabban, jobban szeretnétek étkezni.

Ez a sütőtökkel dúsított zabkása maga a tökéletes őszi reggeli, dús, édes, ropogós a diótól. Imádom! Rengeteget befaltunk belőle. :) Kicsit másként csinálom, mint az eredeti, azt is érdemes megnézni itt.

4 személyes adaghoz: 1 nagy bögre zabpehely, vízben puhára főzve, 0,5 dl tej, 2-3 nagyobb sütőtök szelet megsütve, 1 kiskanál mézeskalács-fűszerkeverék (fahéj, szegfűszeg, gyömbér), maréknyi pirított dió, méz.

Így készült: A zabpelyhet annyi vízben puhára főztem, amennyi ellepi. (Ha nagyon lusta vagyok, akkor a mikróban 3 perc alatt). Jó sűrű lesz, egy kis tejjel lazítom.
A sütőtököt kiszedem a héjából, villával összetöröm, rászórom a fűszert, és hozzádolgozom a zabpehelyhez.
A diót száraz szerpenyőben megpirítom. Durávra vagdosom és a zabkása tetejére szórom.
Végül mindenki annyi mézet csorgat a tetejére, hogy pont az ízlésének megfelelően legyen édes.

Melengető leves dél-indiai ízekkel

Esik, tehát levest eszünk. Méghozzá sűrűt, meleget, jó fűszereset, hogy felpörögjenek egy kicsit a dolgok ott bent, gyomortájon.

Ami izgalmas ebben a levesben, az az édes-savanykás-csipős és persze sós ízek kavalkádja. Az édest többek között az alma adja, és a kókusztej is hozzájárul.

Hogyan készült?
Feldaraboltam 1 jó nagy, meghámozott almát, 1 póréhagymát, 1 répát. Ezeket kevés olajon pirítani kezdtem. Megszórtam római köménnyel, 1 kiskanál kurkumával és hozzáadtam még 2 gerezd leresztelt fokhagymát, illetve egy hüvelyujjnyi darab szintén lereszelt gyömbért is. Sóztam és borsoztam is.
Felöntöttem fél liter vízzel és puhára főztem.
A kókusztej nekem a konzervben általában ketté válik. Most nem kevertem össze, hanem a vizesebb részét a leveshez öntöttem, a krémesebb részt pedig félretettem a tálaláshoz.
Amikor már jó puha volt minden zöldség, mély tálkákba kanalaztam. Belefacsartam egy zöldcitrom levét és belereszeltem a héját, hogy savanykás is legyen.
A krémes kókusztejet hozzáadtam, megszórtam kókuszchipsszel, durvára tört kesudióval és megtépkedett korianderrel.

2 személyes adag lett.

Napi mosoly

Ezek a kifőzdék és főzelékfalók szégyenben hagyják az összes, magát fúziós konyhaként magasztaló, menő fine dining éttermet. 
Ma is találkoztam egy csodás alkotással, aminek receptjéért minden menő séf térdre hullva könyörögne. Hiszen legalább három nagy konyha egyesül e tányéron!
Elmondom: curry fűszerezésű rizottó megszórva Trappista sajttal! Ismétlem: curry+rizottó+reszelt sajt!
Ha nagyon éhes az ember lánya, még akár ehető is. Egyébként meg adtam az életérzésnek rendesen: ecetes céklát is toltam hozzá. Naná!

Napi mosoly

A természet varázslatos!

Az erkélyen szinte minden kipusztult, nem bírták a hőséget. De a teljesen elkórósodott paradicsomtöveken is beértek a kis piros golyók, ráadásul rengeteg.

Nyári céklasaláta kecsegomolyával és dióval

Na, azt hiszem sikerült a címben le is írni az egész receptet. Maradhatunk ennyiben, vagy azért ragozzam?

Megfőztem 5 kisebb, hosszúkás friss céklát nagyon kevés vízben. Előzőleg meghámoztam és felkockáztam olyan 1 centis kockákra.
Amikor már könnyen beleszaladt a villa, hagytam kihűlni és le is szűrtem.
Ráfacsartam 1 citrom levét és megsóztam. Pár csepp dióolajat is locsoltam rá. Illetve egészen kevés szerecsendiót is reszeltem hozzá.

Durvára vágott diót szórtam rá, amit ha nagyon izgalmasat akarok, egy kicsit meg is pirítok előtte.

A kecskegomolya is érdemel pár szót. A Fehérvári úti piacról van, a Fuchs-féle standról. Ennek a tejes pultnak már legalább 10 éve hűséges vásárlója vagyok. Amit minden alkalommal veszek, az a folyékony tejföl, de nagyon jó a juhtúró és a sima krémes, zsíros túrójuk is.
Mint most kiderült, a gomolyájuk is verhetetlen kategóriába tartozik, szóval ebből is került a salátámra úgy 10 deka.

A fenti mennyiség kb. 2 személynek egy nagyon könnyű vacsora. Kiegészülhet még valami diós, magos, sűrű kenyérkével is.

Sárgadinnyés lassi

Jó, jó kicsit nagyképű ez a lassi elnevezés, de az indiai éttermekben egyszerűen imádjuk a mango lassit. Szinte mindenhol kivétel nélkül nagyon jól csinálják.

Ez a változat valószínűleg sehol sem állná meg a helyét Indiában, nagyon saját kombináció lett, de cserébe tökéletes étel-ital minden egyben a melegben.

Került bele úgy fél liternyi mennyiséghez: 1 kisebb sárgadinnye fele, 2 szem őszibarack, 2 dl krémes joghurt. Ha még izgalmasabbat szeretnék, akkor teszek bele mindössze pár csepp rózsavizet és egy csipetnyi fahéjat is.

A megpucolt gyümölcsöket jó alaposan összeturmixolom a joghurttal. Lehetőség szerint már minden eleve jó hideg legyen és érdemes max 1 órán belül meginni, hogy ne váljanak szét az alkotó részek.

Sajtok a Balaton mellől

Egyre nagyobb meglepetéseket tartogat ez a bizonyos CBA, régi néven Fék ABC Balatonakaliban. Talán nem véletlen, hogy folyton tele van vásárlókkal.
Ami igazán nagy örömmel töltött el, az a sajtpult. Alaposan végigkóstoltuk a kínálatot és nagyon örültünk, hogy milyen fok fajtát szereztek be a környékbeli termelőktől.

Két kedvencem az Óbudavári Kecsesajt, ami egy friss, könnyed, nem túl kecskeízű sajt.

A másik, amiből képes voltam 10 dekát egy ültő helyembe bevágni, az a Vászolyi manufaktúra csemegesajtja. Nagyon izgalmas fűszerezést kapott, ha jól értem lóhere van benne. Minden esetre isteni!

Kép nem készült, mert túl gyorsan elfogyott és már nem emlékszem pontosan ki gyártotta, de a durvára őrölt borsba forgatott friss, krémes sajt is tökéletes volt a maga kategóriájában.

Érdemes kóstolgatni!

Szintúgy a házi vajba is érdemes beruházni, viszont a juhtúró valami miatt nem lett a szívem csücske.

Matróz, Balatonfüred

SAJNOS EZ A HELY AZÓTA BEZÁRT.

Balatonfüreden sétálgatva az esi helyet néztük ki magunknak. Egymás mellett sorakoznak már az új meg a felújított helyek, a blogok és a magazinok is a megújuló Balatont zengik és ennek mi nagyon-nagyon örülünk, hiszen úgy 10 éve vadásszuk korgó gyomorral az új kedvenceket.

A Matróz seafood-ot ígért, hát betértünk szombat este. Hely már nem volt túl sok, csak a kicsi lejtős részen elhelyezett sörpados asztaloknál, de sebaj.

Minden tengeri herkentyű és hal is elfogyott szombat estére, de steak még maradt. Végül is, borozgatáshoz az is jó lesz, fel már nem kelünk innen.

Kezdésnek megkóstoltuk a padlizsánkrémet meg sonkát. Mind a kettő erős kezdés, mondhatni mesés. A padlizsánkrém szuper krémes és erősen fokhagymás, de nekem ez nagyon tetszik.

A borlapot sem sikerült még újat nyomtatni a tavalyi helyett, így a pincérre támaszkodunk. Megengedőek vagyunk, mert jókat ajánl.

A többiek egytől egyig a bélszínre szavaznak, ki salátával, ki cukkinis lecsóval, ki grill zöldségekkel. Szép darab húsok, éppen csak megmutatva a hőnek, szóval kellően véresen és kellemes zöldséges kísérőkkel. Azért érződik, hogy ki a főszereplő.

Én kilógok a sorból a marha oldalasos szendvicsemmel, ami egy hatalmas baguette, jó mustáros, potyog ki belőle a saláta és a húst sem sajnálták. Felét sikerül eltüntetnem, mielőtt kipukkadok. Azért a húst kieszegettem belőle, nem lett volna szívem ott hagyni.

És persze azt sem bírjuk ki, hogy ne együnk valami édeset a végére. Az édesből végül savanyú lesz: 21. századi citromtorta. Ez egy elemei bontott citromos édességet takar. Van morzsa meg egy citromos lé, aminek funkciója számomra nem teljesen tisztázott. És a citromkrém, amit önmagában, nagykanállal, minden nap ennék. Tökéletes.

Aztán persze nem árt egy jó nagyon sétálgatni még a füredi sétányon, valahogy nem árt ledolgozni ezt a sok finomságot.

Jó hely ez, még jövünk vissza. Gyerekkel is lehet nyugodtan, semmi flancolást nem véltünk felfedezni. Jó ez a fesztelenség, ha ilyen minőséggel párosul és legközelebb remélem a tintahalról sem késünk le.
 

Napi mosoly

Nincsenek a gyerekek, cincognak a macskák :)

 

Napi mosoly

Nem Horvátország csak a Budaörsi Halpiac, de isteni finom minden. #nyaraljotthon

 

Cukkinis és babos lecsóféleség

Hát, mondjuk nincs pofám ezt így lecsónak kikiáltani, de viszont nagyon jó lett a végeredmény. Talán a kedvenc török gyorséttermem egytálételeihez tudnám leginkább hasonlítani. Ha másban nem, hogy ott is minden, de tényleg minden tetejére rászórnak egy marék petrezselyem levelet.

A lényege talán az, hogy nem főztem, hanem pirítottam a zöldségeket és hát adtam a fűszerezésnek is, rendesen.

Hozzávalók 2 adaghoz: 1 kisebb cukkini, 1 vöröshagyma, 1 fokhagyma, 1 piros és 1 zöld paprika, 1 nagyon nagy paradicsom, 1 babkonzerv, 1 csokor petrezselyem zöldje, 2 csipet oregánó, 1 csipet fahéj, kevéske fetasajt, 1 kanál olaj, só, bors.

Így készítettem:
Fontos, hogy minden előre össze legyen vagdosva, mert menet közben könnyen leég az egyik alapanyag, amíg a másikkal vagyok elfoglalva.
A hagymát, fokhagymát, cukkinit, paprikákat kis kockákra vágtam. A paradicsomot forró vízbe mártottam és a héját lehúztam. Nagyobb cikkekre vágtam.  

Mély serpenyőben felhevítettem az olajat (én finomított szőlőmag olajat használtam) és először a hagymát futtattam át rajta. Megsóztam.
Hozzáadtam a fokhagymát és a paprikát. Kevergettem és pirítottam. Ha nagyon meg akarna égni, akkor mindig löttyintek alá 1-2 evőkanálnyi (tehát nagyon pici) vizet és azt elfőzöm. Kb. 5 perc múlva beleszórtam a cukkinit is és a paradicsomot. A paradicsom szétfől és ad egy pici levet, szószosabbá teszi az ételt, de nem fog úszni, nem lehet tunkolni.
Ekkor adom hozzá a fűszereket és ha kell még sózom is.  
A legvégén az átöblített babot is hozzáadom és összemelegítem.

Tálaláskor rászórom a petrezselyem zöldjét és az elmorzsolt fetát. Nekem ez így pont elég, nem hiányzik hozzá semmi más, de ti természetesen ehettek hozzá akár rizst, bulgurt vagy lepénykenyeret is.

Nos, nevezhetem lecsónak vagy inkább ne?

 

Napi mosoly

Az élet szép: különösen Balatonfüreden egy szelet gesztenyés szelet mellett a Karolina kávéházban. :)

 

Napi mosoly

10 percig főtt csöves kukorica sóval. Ennyi.

Napi mosoly

Bátran kijelenthetem, hogy a sült hús szaftját kenyérrel kitunkolni, úgy nagyjából a legjobb dolog a világon.

Kókusztejes és földimogyorós csirke zöldbabbal



Hú, ez annyira egyszerű volt, hogy őrület. Imádom az ilyen kajákat! Talán már kiderült nektek is. Egy cseppet sem autentikus, semelyik konyhához nem igazodó, mégis nagyon jól összeillő ízek jönnek így össze.

Hozzávalók 2 személyre: 300-400 g zöldbab, 1 nagyobb csirkemell filé, 3 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál kukoricakeményítő, 2 evőkanál földimogyoró, 2 evőkanál olaj, 1 kis doboz (1 dl) kókusztej, pici só. Plusz két adag puhára főzött illatos jázmin rizs.

Elkészítése: A megtisztított, 3-5 centis darabokra vágott zöldbabot külön megpároltam egy kevés sós vízben.

A csirkemellet nagyon vékony szeletekre, majd falatnyi darabokra vágtam. Picit megsóztam és beleforgattam a kukoricakeményítőbe. Összekevertem a szójaszószt, a földimogyoróvajat. Ezt ráöntöttem a húsra és kb. fél órát pácoltam.

Mély serpenyőben olajat forrósítottam, a húst elkezdtem pirítani. Amikor kapott egy kellemesen barnás színt, de nem égett oda, aláöntöttem egy fél deci vizet. Ebben főztem tovább fedő alatt úgy 15 percig. A legtöbb szakácskönyv ezt a lépést nem tartja szükségesnek, de én szeretem, ha a hús tényleg nagyon-nagyon puha és így érem el.
Amikor a villa már úgy futott bele húsba, hogy szinte elolvad, akkor levettem a fedőt, hozzáöntöttem a kókusztejet és még egyszer összerottyogtattam.

A tányérra került egy kevés illatos jázminrizs, a párolt zöldbab és a kókusztejes-földimogyorós csirke. Elég jó kis kombináció.

BBQ kaland Etyeken

Aki csak egyszer is látta a Nyárspolgár blogot vagy FB oldalt, és persze szeret húst enni, az valószínűleg álmatlan óráiban arra vágyik, hogy meg is kóstolja ezeket a szép darabokat. Az az egyik durva tény, hogy Máriuszt a kétezres évek elejéről ismerem, de eddig még soha nem ettem a főztjéből. Amikor megtudtam, hogy most éppen Etyeken lehet kóstolni az általa elkészített húsdarabokat, az egész családot felpakoltam és elrángattam magammal.

A blogot nézve és olvasgatva engem inkább elrémít és bizonytalanná tesz ez a mérhetetlen profizmus, részletekre való hihetetlen mértékű odafigyelés, amivel ő foglalkozik a dolgokkal. Egyszerűen eszembe se jut nekilátni, próbálkozni. Inkább maradok a jól bevált, balkáni stílusú grillezésnél (értsd: csevap). De mivel erősen húsevőnek tartom magam - bár mostanában egyre kevésbé igénylem - muszáj volt végre megkóstolnom, hogy mit tudnak ezek a nagyon sokáig készítgetett, dédelgetett darabkák.
Etyeken, a ChefParade ottani telephelyén kapott helyet a pop-up jelleggel a BBQ és Bor névre keresztelt esemény. Még egyszer lesz júliusban, 4-én. ez az utolsó nyári alkalom, legközelebb szeptemberben lesz BBQ-sütés Etyeken. A várható melegre való tekintettel az esemény rendhagyó módon 16:00-19:30 között kerül megrendezésre.

Na jó, de mégis mit lehet itt enni, ha már kikocsikázik vagy kibuszozik az ember?

 

Főleg húst hússal. De olyat, hogy arra nem nagyon vannak megfelelő kifejezések a magyar nyelvben. Olyan szintre lépnek ezek az ételek, amit otthoni körülmények között szerintem nem lehet előállítani, kivéve ha valaki nekilát és módszeresen beszerezi a hozzá szükséges felszereléseket és persze húsokat.
Szóval ott vannak ezek a szép szeletek, körös-körül a komoly fűszerréteggel. Picit csípős, de inkább csak nagyon-nagyon erősen fűszeres. Imádtam, ahogy többek között a római kömény néha kikandikált. Van kétféle szósz is, egy édeskés mustáros meg egy fűszeresebb, paprikás dolog, amit egyszerűen vétek kihagyni. Ebbe tunkolni a puha falatkákat, tiszta élvezet.
Volt saláta is: coleslaw meg kovászos uborka. Ezek meg a sült zöldségek csak azért kellenek, hogy az ember ne magába tömje csak úgy a húst. De egyébként simán e nélkül is el lehet lenni, szerintem.

Egyéként borfelhozatal is van, a szomszédos Etyeki Kúria italai kóstolhatók, de mi most csak egy fröccs erejéig neveztünk.

Szerencsére a komolyabb húsok mellé került csirkecomb is. Ez volt az egyetlen, amiért újra sorba kellett állnunk, annyira ízlett a gyerekeknek. Itt ugye a bőr felveszi a pácot, fűszereket és a hús csak finoman, már-már édeskésen lesz zamatos tőle. Mondom, hogy kétszer álltunk miatta sorba és a kiskorú a továbbiakban tőlem is ilyen csirkecombokat követel :)

A csokikrémre, mint desszertre már nem igazán vesztegettünk gondolatot, így is dobozkákat kellett kuncsorognunk, hogy hazahozzuk a maradékot. És milyen jól tettük! Még másnap reggel, hűtő-hidegen is zseniálisan finomak maradtak a húsok és igazi bűnös napkezdésnek bizonyult a konyhában állva falni fel az utolsó morzsáig.

Napi mosoly

Hogy mit meg nem tesz a gyerekéért az ember című fejezetünket olvashatjátok.
Most került elő ez az áprilisi képem, amit a gyereknek készítettem, mert a suliba kellett érdekesen tálalt egészséges ételeket vinni.

Az alap paprika, ebbe szúrkáltam répa és uborka tüskéket. A szeme pedig szegfűszeg.
Aztán következő héten meg az Allée-ba mentünk almás flashmobot csinálni :)

#szuperanyuvagyokvagymiaszösz

 

Két éves a JonoYogo

Ma egy szuper hangulatú kóstoló keretében megkóstolhattam a joghurtos fagyi két éves szülinapjára kreált új ízeket. Engem mindhárom levett a lábamról. A Pina colada, bár alkoholmentes, mégis hozza azt a jellegzetes kókuszos-ananászos ízt. A licsi is elég jellegzetes, kellemes.
A nagy meglepetést az uborka okozta! Bizony. Uborka ízű fagyi. Mivel a JonoYogo eleve elég savanykás, ezért nem tartottam teljesen elvetemült ötletnek. És valóban működik. Nincs nagyon durva íze, de mondjuk az uborka magában is elég szelíd. Limonádéba már eddig is tettem egyszer-kétszer.

Azt is megtudtam ma, hogy ezek a fagyik tényleg joghurtból készülnek és nem porból. Igazán jó tudni, mert így a zsírtartalma is sokkal alacsonyabb, mint a tejszínes változatoké. Mondjuk az ember lánya úgyse bírja ki, hogy ne pakolja tele mindenféle izgalmas cuccal a kelyhét. Szerencsére vannak friss gyümölcsök is a legalább 40 féle-fajta csokiszórás és macaron és trüffelgolyó és csokiöntet és tejberizs és gumicukor mellett. Ne feledjük még az egyik nagy kedvencemet a kandírozott narancshéjat csokiba mártva!

A hétvégén érdemes útba ejteni a négy bevásárlóközpontot, ahol vannak: Allée, WestEnd, Mammut, Árkád. Ezeken a napokon 20% kedvezménnyel kóstolhattok a 12 ízből.

La Delizia változatlanul mesés!

Egyszer már jártam a La Delizia nevű parányi kis paradicsomban. Tényleg mesés egy hely, rózsaszín falakkal, fehér székekkel és ámulatba ejtő édességekkel.

Ezúttal egy citromos különlegességre esett a választásom. Volt a pohárban citromkrém, fehér csoki krém, karamellizált alma, ropogós kekszmorzsa. Ez így mind tökéletes összhangba olvadva, savanykásan, ahogy kell!

Még szerencse, hogy a Jókai utca nincs közel hozzánk. A citromos pohárkrém leírására nem találom a megfelelő jelzőket. Maradjunk annyiban hogy JÓ!

Hazafelé hoztam egy kis ropogós mogyorós linzert, amit csokikrémmel töltöttek meg. Ez is tökéletesre sikeredett.